Aoi

Mikor fel�bredek Uruha m�g mindig az igazak �lm�t alussza, �gy cs�ndben kim�szok mell�le �s lemegyek a nappaliba, a sz�leimhez, akik az�ta m�r hazaj�ttek.

- Vend�ged van? – k�rdi any�m a te�j�t sz�rcs�lgetve.

- Igen. – �s�tok egy nagyot – Ma j�tt meg, rem�lem nem gond.

- Kazuki az megint? – k�rdi ap�m az �js�got le nem t�ve.

- Nem, Uruha j�tt �t, de m�g alszik.

- Nem s�r�n vonatozhat messzire. – jegyzi meg.

- Igaz�b�l a f�l prefekt�r�t bej�rta szerintem miel�tt idetal�lt.

- Mi�rt nem ment�l el�. – cs�v�lja meg a fej�t.

- Mert nem tudtam, hogy j�n! Engem is meglepett vele.

- M�g j�, hogy nem t�vedt el.

- Na, mert itt annyira el lehet t�vedni. Mindenki ismer mindenkit.

- Csakhogy, nem mindenki besz�li azt a dialektust az id�sek k�z�l.

- Akkor k�rt volna telefonos seg�ts�get.

- Fi�k, el�g legyen! – sz�l r�nk any�m, majd befog maga mell�, hogy seg�tsek elk�sz�teni a vacsor�t, majd le�l�nk az elfogyaszt�s�nak.

- J� est�t. Eln�z�st a zavar�s�rt. Rem�lem, nem okozom kellemetlens�get, hogy csak �gy ide j�ttem. – hajol meg Ruru egy kicsit az ajt�ban, ahogyan azt az illem elv�rja.

- Jaj, dr�g�m, egy�ltal�n nem zavarsz! – �ll fel az any�m �s �leli meg, majd az asztalhoz vezeti �s le�lteti mell�m. – Gyere, egy�l csak vel�nk. �r�l�k, hogy v�gre l�tlak. Yuu rengeteget mes�lt r�lad. T�nyleg nagyon lefogyt�l, de itt majd �jra gaty�ba r�zunk. – kacsint r�, mire zavarba j�n - Esetleg, a levesb�l k�rhetn�k, amit d�lut�n kaptam?

- Term�szetesen. Szedj nyugodtan. �rezd magad otthon. – sz�lal meg apa is.

- K�sz�n�m! – hajol meg ism�t, majd szed egy-k�t mer�kan�llal a levesb�l.

Vacsora alatt sokat besz�lgett�nk, �s ebb�l hamar lesz�rtem, hogy elfogadt�k �t. Miut�n � is befejeztem a vacsor�t ragaszkodik hozz�, hogy seg�tsen elpakolni, m�g �n lef�rd�k.

Hamar letusolok, majd �lt�z�m fel �s meg�gyazok neki a szob�mban �s ott v�rok r�, m�g fel nem tal�l.

- Meg�gyaztam neked, hab�r nem tudom, hogy mennyire vagy f�radt. Rem�lem �gy j� lesz az �gy.

- Igen, j�, de te hol fogsz aludni? Nem akarlak kit�rni a szob�db�l.

- A vend�gszob�ban alszom majd. Lent van a f�ldszinten.

- De, h�t �n vagyok a vend�g. – �rtetlenkedik.

- Nem baj. – vonom meg a v�llam – A t�sk�dat az �r�asztal mell� tettem a ruh�idat meg anyu kimosta, amik el�ztak.

- Oh, t�nyleg, a csomag!

- Milyen csomag? – �rtetlenkedem.

Odamegy a t�sk�j�hoz �s el�vesz egy zacsk�t bel�le.

- Ezt az �j lak� k�ldi. N�la hagytad. – adja �t a kis zacsk�t.

- Oh, a kaj�m �s a cigim! – csillan fel a szemem – K�sz�n�m! Azt hittem, hogy Yune rakta el. De, te mikor j�rt�l a r�gi lak�somn�l? – vonom k�rd�re.

- �mm, miut�n megl�ttalak, r� m�snapra mentem oda. – valahogy sejtettem.

- �rtem. Nem gondoltam volna, hogy m�ris bek�lt�znek. – �l�k le mell� t�r�k�l�sbe, h�tamat a falnak d�ntve.

- �n azt se tudtam, hogy eladod. A sz�net�nk m�sodik napj�n �t akartam hozz�d menni, de gondolom akkor m�r lel�pt�l onnan.

- Igen. Amilyen gyorsan csak lehetett lel�ptem. De, ne haragudj, �n f�radt vagyok, sz�val majd holnap tal�lkozunk. J� �jt. – k�sz�n�k el megszak�tva a besz�lget�s�nket.

- J� �jt. – k�sz�n el � is.

Le�rve a vend�gszob�ba egy hatalmas adag leveg�t f�jok ki �s d�l�k v�gig az �gyamon. Igaz�b�l egy�ltal�n nem vagyok f�radt, de erre a besz�lget�sre m�g nem �llok k�szen. T�l nagy a b�ntudatom hozz�, �s ak�rh�nyszor r�n�zek Rurura, csak m�g nagyobb lesz.

Eg�sz este forgol�dom, �gy egy�ltal�n nem tudok aludni. Az �jszaka kell�s k�zep�n egy halk kopog�st hallok, majd ny�lik az ajt� �s Ruru s�t�l be hozz�m p�rn�val a kez�ben �s �gy �l le az �gyam sz�l�re.

- Fent vagy? – suttogja.

- Igen. – v�laszolok kiss� �lmosan – Valami baj van? – �l�k fel az �gyba.

- Nem tudok aludni. Egyed�l nem egy.

- Igen, �n is �gy vagyok vele, azt hiszem…

- Akkor most mi legyen? – n�z szemeimbe, az �v�b�l pedig az �rtatlans�g t�kr�z�dik. Olyan, mint egy elveszett kisfi�.

- K�lt�zz be, lusta vagyok kikelni. – mosolygok r�, � pedig �l az alkalommal �s beb�jik mell�m a takar� al�, �gy az elalv�s mindkett�nk r�sz�r�l hamar megt�rt�nik.

Mivel lent h�v�sebb van a h�zban, �gy csak d�lben �bredek meg az oldalamon fek�dve. Az els�, amit megl�tok az Ruru hajjal eltakart arca, aki fel�m fordulva alszik. Mosolyogva n�zem kiss� felpuffadt arc�t �s kacsa sz�j�t, ami m�g aranyoss� teszi �t, mert igaz�b�l Uruha az; egy szeretni val�, aranyos feln�tt testbe b�jt kisgyerek, akinek arra van sz�ks�ge, hogy valaki fogja a kez�t, m�g fel nem n�.

Bal kezemmel arc�hoz ny�lok, hogy megszabad�tsam hajzuhatag�t�l. Ahogy v�gzek a m�velettel �s az utols� tincset is f�le m�g� t�r�m, �lmos szemekkel n�z r�m.

- Ne haragudj, nem akartalak felkelteni, csak tiszta haj volt�l.

- Nem gond. – �s�tja – M�r am�gy is f�lig fen tvoltam, mert csikizett a hajam a leveg�v�teln�l.

- Kouyou, �n – egy nagyobb leveg�v�tellel pr�b�lom �sszeszedni az �sszes b�tors�gomat – sajn�lom. – n�zek m�lyen a szemeibe.

- Micsod�t? Mit sajn�lsz?

- Ezt az eg�szet, �s hogy tegnap este csak �gy elmenek�ltem. Valahogy nem �lltam k�szen a dologra.

- Yuu, mir�l besz�lsz? – t�ncolja �ssze szem�ld�k�t, mik�zben egy percre sem sz�nteti meg a szemkontaktust.

- Arr�l, hogy elmentem egyetlen egy sz� n�lk�l �s otthagytalak t�ged a t�bbiekkel. El akartam t�led k�sz�nni, meg m�g p�r embert�l, de akkor sokkal nehezebb lett volna elj�nn�m. T�ls�gosan is f�jt volna a b�cs�, m�g ha nem is �r�kre sz�lt volna. Egyszer�en azt l�ttam a legjobbnak, hogy fogjam magam �s elmenjek a cuccaimat meg Yunera b�ztam, hogy ami neki nem kell, azt adja el. Ami fent folyt az m�r t�l sok volt nekem. Nem b�rtam m�r lelkileg sem.  �s nem csak a band�t, hanem a v�rost sem. Az m�r nem �n voltam ott fent. Ez�rt j�ttem haza mindent h�trahagyva.

- �s Kazuki?

- � sem tudott r�la, m�g fel nem kerestem �t miattad. Agg�dtam �rted, de nagyon. Rem�nykedtem benne, hogy Yutaka melletted lesz vagy Akir�nak visszaj�n az esze, de azt hiszem nem �gy t�rt�nt, ez�rt is k�ldtem neked a cd-t, h�tha jobb lesz �gy. Nekem tal�n sosem lett volna ekkora b�tors�gom, hogy �jra el�d �lljak, elv�gre t�nkretettelek, ak�r meg is hallhatt�l volna! Azt sosem viseltem volna el. Ne haragudj. – szipogom, �s gyorsan let�rl�m az �tnak indult k�nnycseppemet - �gy �r�l�k, hogy lej�tt�l. – remegnek meg ajkaim.

- Yuu… - �lel mag�hoz, ami most nagyon j�l esik, m�g ha e miatt el is szakad bennem a c�rna.

- Bocs�ss meg. – s�rom mellkas�nak, mik�zben szorosan kapaszkodom bel�.

- Nem haragszom. – simogatja a h�tamat – Gondoltam, hogy valami ilyesmi miatt ment�l el, de egy kicsit rosszul esett, hogy csak �gy ott hagyt�l.

- �g�rem t�bbet ilyen nem lesz. – b�jok ki �lel�s�b�l �s t�rl�m meg szemeimet – �s te? Mi�rt csin�ltad mindezt magaddal? Ez nagyon rossz �tlet volt, ugye tudod?

- Tudom. – n�z r�m bocs�natk�r�en – De, miut�n elment�l, megv�ltoztak a dolgok. Persze, Ruki �r�lt a dolognak.

- Gondoltam. Am�gy is ki akart rakni.

- Igen, ezt is mondta. Azt�n hozott egy �j sr�cot, aki olyan, mint egy pincsi. Folyton a segg�ben l�g. R�ad�sul Akira is kezd olyan lenni. Yutaka meg p�rtatlan ez �gyben. Nem mer belesz�lni a dolgokban. Szerintem f�l, hogy b�rmikor lecser�lhetik �t is. Pr�b�lt rajtam seg�teni, de �n nem akartam �t elfogadni.

- De mi�rt nem? Hisz, jobb lett volna neked is. Ruru, ne utas�tsd el �t! –k�rlelem kez�t fogv�n – K�rlek, hagyd, hogy � is seg�tsen neked. Rendes sr�c, csak kicsit sz�tsz�rt.

- Mert nekem r�d van sz�ks�gem �s nem r�! Te mindenkin�l jobban ismersz engem, te tudod, hogy mire van sz�ks�gem. R�ad�sul egyed�l te volt�l az, aki a k�rh�zban is mindennap bej�tt �s agg�dott �rtem, majd ut�na is velem volt�l �s �tseg�tett�l a dolgokon. – s�rja a v�g�t – Ha akkor nem mondod azt, amit mondt�l, akkor ut�na is biztosan sz�tittam volna a fejem. Sosem gondoltam volna, hogy ennyire fontos vagyok neked, mert mindig csak az itallal voltam elfoglalva. De, akkor este megvil�gosodtam �s csakis miattad szoktam le. Az�ta nem is ittam egy-k�t poh�rn�l t�bbet, de azt is csak �nnepekkor.  Persze a t�bbiek ugyan �gy azt hiszik, hogy iszom m�g mindig �s m�r hallucin�ci�im is vannak. Szerintem sim�n bedugtak volna egy dilih�zba, mert �k hi�ba mondt�k azt, hogy meghalt�l �n, bel�l – mutat a sz�v�re – mindig is �gy �reztem, hogy m�g �letben vagy.  �gy felkerestem Diet �s Kazukit, de nem jutottam sokra, majd h�napok m�lv�n, mikor k�ldted a cd-t akkor m�g jobban megzavarodtam, mert nem tudtam, hogy mit gondoljak. V�gig meg akartam halni, de, amikor megl�ttalak, aznap beker�ltem a k�rh�zba �s inf�zi�ra k�t�ttek. Kai j�tt be egyed�l hozz�m. M�snap viszont elsz�ktem, hogy megkeresselek a lak�sodon, de ott nem tal�ltalak, �gy elmentem a PSC-be. Persze az iratokba csak a Toki�i lakc�med volt, �gy otthagytam a felmond� levelem �s lek�sv�n az utols� vonatot m�snap �tnak indultam, hogy megkeresselek. A helyi telefonk�nyvb�l szedtem ki az �sszes nevet �s c�met, majd k�rbeutaztam a f�l prefekt�r�t, mire az utols� c�men v�gre megtal�ltalak. – mosolyog r�m kis�rt szemekkel �s k�nnyes arc�val �s most �n �lelem �t magamhoz.

- Jaj, Ruru. Ez felel�tlens�g volt a r�szedr�l, ilyen �llapotban elj�nn�d. Jobban tetted volna, ha bent maradsz �s magadra szeded az elvesztett kil�idat.

- Most m�r menni fog. – n�z r�m �zike szemeivel, mik�zben m�g mindig �lel �s r�m mosolyog.

- Helyes, addig �gy sem engedlek el innen. – mosolygok vissza r� – M�g a v�g�n lehet, feneked is lesz. – vigyorgok r�.

- Gonosz! – bokszol finoman mellkasomba felf�jt pofival, amin csak j�t nevetek. – Igen is van fenekem! Vagyis, akkor volt �s lesz.

- De nem olyan j�, mint az eny�m! – h�zom ki magam b�szk�n, mire � is elneveti mag�t.

- Viszont, az �n combjaim szebbek. – kacsint r�m.

- H�t, ez t�ny �s val�. Azokkal senki sem tudna versenyezni. – adom meg magam, majd hasa korg�sa szak�tja meg a besz�lget�st.

- Ilyet is r�g csin�lt m�r. – ny�l az eml�tett testr�szhez.

- Akkor �pp ideje volt, nem gondolod?

- De. Az a leves nagyon bej�tt neki is. – mosolyog pocij�t simogatva, majd kik�sz�l�dunk az �gyb�l �s bec�lozzuk a konyh�t.

- Felkeltetek �lomszusz�kok? – fordul fel�nk any�m, aki m�r az eb�det k�sz�tette, de ahogy megl�t minket furcs�llva kezdi el vizslatni az arcunkat – Ti mit csin�ltatok?

- Csak volt egy s�r�s egym�sba borul�s reggel�nk. – mondom vigyorogva �s nekikezdek a k�s� reggelink kipakol�s�nak.

- Sz�val megbesz�lt�tek a dolgokat. – mosolyodik el any�m megk�nnyebb�lve.

- Igen. Most m�r minden rendben van. Sz�val, m�r csak a kacs�t kell megt�mni. – vigyorgok, mire az eml�tett csak egy f�lmosollyal megcs�v�lja a fej�t.

- Musz�j mindig a sz�mat felhoznod? – k�rdi k�t falat k�z�tt.

- Most mi�rt? Szerintem nagyon aranyos �s szexi!

- M�sok, nem �gy gondolt�k a suliban. – motyogja pirultan.

- Szard le �ket! Mindenki m�s oda meg vissza van �rted.

- Fiam! –v�g any�m tark�n a fakan�llal – Ne besz�lj teli sz�jjal a vend�g el�tt! H�t erre neveltelek �n? – n�z r�m morcosan cs�p�re tett k�zzel, amin Uruha csak j�t nevet.

Miut�n Uruha is megette a kis mad�r�tk�t reggelire el�vettem a m�r r�gen haszn�lt futonunkat �s beraktam az �gyam mell� a szob�mba.

- �gy m�r j� lesz est�re? – n�zek k�rd�n Rurura, aki �ppen a fels�j�t veszi �t, �gy premierpl�nban tekinthetem meg anorexi�s fels�test�t.

- Igen, k�sz�n�m.

Vele ellent�tben �n m�g mindig sz�gyenl�s vagyok, �gy a f�rd�ben �lt�z�m �t, majd �gy megyek vissza a szob�mba.

- T�nyleg felmondt�l?

- Fel. – �l le mell�m az �gyra – Nem akarok vel�k lenni.

- De, m�g szeretn�l zen�lni, igaz?

- Igen. �gy, mint r�gen, mikor m�g �nmagunk voltunk. – mosolyodik el visszagondolva a r�gi sz�p id�kre.

Kouyou mindig is szerette visszan�zni a legeslegr�gebbi felv�teleinket. F�leg akkor, ha �gy �rezte, hogy elvesz�tette �nmag�t vagy �ppen er�re volt sz�ks�ge �s �n nem voltam a k�zel�ben.

- Ha gondolod, megpr�b�lhatn�nk.

- T�nyleg? – csillannak fel a szemei.

- Igen. Ha a fel�ll�s marad a r�sz�nkr�l.

- Alap. – mosolyodik el – �s mi j�t csin�lt�l itt?

- Dolgoztam. Azt�n k�nytelen voltam elmenni ap�m �ltal szervezett randikra. Mind sz�rny� volt. Most meg sz�rf�z�m, meg m�sokat tan�tok sz�rf�zni. Sz�val, megint a hobbim a munk�m. Sz�val, csak egy lusta gyerek voltam.

- Engem is megtan�tan�l? – k�rdi f�l�nken.

- Persze, de el�tte szedd rendbe magad. M�g a v�g�n lef�j a sz�l a deszk�r�l. Ink�bb gyere, menj�nk, s�t�ljunk egyet. Megmutatom neked a k�rny�ket. A t�bbi napot meg �gy is ev�ssel fogod t�lteni.

- J�l hangzik a s�ta. De kik�rem magamnak, nem vagyok kisg�mb�c!

- Majd leszel. – nevetek fel.

- Yuu, k�rdezhetek valamit?

- Persze, mir�l lenne sz�?

- Yutaka azt mondta, hogy l�tott t�ged drogozni. Ez igaz?

Mindenre sz�m�tottam, csak erre a k�rd�sre nem. �n azt hittem, hogy egyed�l voltam akkor a mosd�ban, de hazudni nem akarok neki.

- Igaz. Az utols� k�t �vben el�g s�r�n haszn�ltam.

- Sz�val, akkor nem csak k�t alkalom volt…

- Nem. De, k�rlek, err�l m�snak ne sz�lj. Senki nem tud r�la.

- Rendben. – b�lint hozz� – M�g most is csin�lod?

- Nem, m�r abbahagytam. Az utols� akkor volt, mikor utolj�ra Kazuki�kkal tal�lkoztam. Az�ta nem �s nem is akarok t�bbet hozz�ny�lni. Most m�r minden rendben van. – mosolygok r� b�ztat�an, mire l�tom, hogy megk�nnyebb�l.

- Ennek �r�l�k. Akkor, kimegy�nk a partra is? – k�rdi izgatottan, mint aki �let�ben nem volt tengerparton.

- Ez csak term�szetes. S�t, m�g haj�k�zunk is egy kicsit. – h�zom fel az �gyr�l �s indulunk el kifel� a h�zb�l, hogy vil�got l�ssunk.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.