URUHA

Szeretem Yuu arc�t n�zni mik�zben alszik. Annyira sz�p, b�k�s �s nyugodt, hogy �n is megnyugszom t�le �s egyszer�en elvar�zsol. Csak n�zni tudom a k�lvil�gr�l megfeledkezve. Senkin�l sem �reztem m�g ilyet. Mikor fel�bred arca cir�gat�s�ra egyb�l bocs�natot k�rek t�le, mert nem akartam felkelteni, de � csak mosolyog �s visszacs�b�t maga mell� az �lomvil�gba.

Azt�n, valahogy a nap els� fele nem �gy telik, ahogyan azt elk�pzelt�k, ugyanis Aoi h�v�st kap Toki�b�l, hogy a rend�r�k le akarnak j�nni a sz�leihez, mert valami h�lye kital�lta, hogy �n itt akarok �ngyilkos lenni. Igaz�b�l nem �rdekelne a dolog, csakhogy, ha t�nyleg lej�nnek, akkor abb�l nem kis balh� lenne, amit egyik�nk se szeretne.

- Szia, anya, �n vagyok. – �l�k le Yuu �gy�ra �s �gy telefon�lok.

- Kouyou, kicsim, minden rendben? �gy agg�dunk �rted! Minden rendben n�lad? Ugye ez csak egy rossz pletyka, amit mondanak?

- Igen, az. Hidd el nagyon is j�l vagyok, de ez most igencsak elrontotta a napunkat.

- Sz�val m�g mindig a vid�ki bar�todn�l vagy. De, mondd csak, mikor akarsz felj�nni? Egy�ltal�n melyik bar�todn�l vagy, �s ha ennyire szeretitek egym�st, akkor mi�rt nem mutatod be �t?

- Anyu, m�r l�tt�tok �t r�gebben, de nemsok�ra felmegy�nk. Vagyis ezt m�g meg kell vele besz�lnem.

- J�l van, de ha felj�tt�k, akkor bemutatod nek�nk is �t? Hab�r, �szint�n rem�nykedem, kiszell�zik �tk�zben a fejed �s egy csinos l�nyt mutatsz be nek�nk.

- Igen, be fogom �t �s nem egy l�nyt. El kell, hogy szomor�tsalak titeket, ugyanis m�r �vek �ta szeretem �t. Sz�val nem �rt semmilyen trauma, ami miatt megkattantam volna.

- �s ezt eddig mi�rt nem mondtad el? Mi�rt titkoltad el�l�nk? Ezek ut�n m�g mik fognak kider�lni r�lad?

- Anya, k�rlek, semmit se titkolok el�letek. Viszont most lerakom, mert szeretn�m m�g ki�lvezni ezeket a nyugodt napokat.

- J�l van, menj, de �g�rd meg, hogy megl�togatsz minket.

- �g�rem. Szia anya. – bontom a vonalat. Mi�rt kell ezt csin�lni? �s ez m�g lesz rosszabb is, ha felmegy�nk.  Akkor biztosan sz�t fog minket szedni a sajt�. Mindegy, ezen majd r��r akkor gondolkodni.  Le�rve megpillantom Aoit amint egy pog�cs�t csipeget.

- Van m�g bel�le? –csippentek egy darabot bel�le.

- Megeheted. Maradok az �desn�l. – ny�jtja �t nekem, amit boldogan eszek meg.

- Na, siker�lt megnyugtatnod �ket?

- Igen. Egy f�l �r�s besz�lget�s ut�n.

- Ennek �r�l�k. �n elmondtam anyunak, hogy egy�tt vagyunk, sz�val b�szke vagyok magamra. Valahogy jobban �rzem magam. S�t, sokkal jobban.

- B�szke vagyok r�d. – mosolygok r� – �n is elmondtam, csak azt nem, hogy kivel. Gondoltam azt majd ink�bb k�s�bb mondom el nekik.

- �rtem. �s mit sz�ltak hozz�?

- H�t, szerint�k majd kin�v�m. �gy gondolj�k, hogy a t�rt�ntekt�l bekattantam egy kicsit, de ha boldognak �rzem magam, akkor ok� a dolog, csak szeretn�nek l�tni, hogy t�nyleg j�l vagyok-e.

- Csak agg�dnak �rted.

- Tudom. �s �r�l�k, hogy nem mondtak le r�lam.

- �n is �r�l�k neki. Mit szeretn�l ma csin�lni? – k�ri.

- Bemehetn�nk a k�zeli v�rosba v�s�rolgatni. De el�tte m�g fel kell h�vnom a nagysz�leimet is. – eresztek el egy bocs�natk�r� mosolyt �s m�r t�rcs�zok is a telefonomon, majd ism�t felmegyek az emeletre. Vicces, hogy a nagyany�m az, aki �szint�n �r�l annak, hogy bar�tom van, pedig � el�g konzervat�v szem�lyis�g�. De, ezek szerint a szerelemben nem. Azt�n besz�lgetek vele m�g egy kicsit mindenf�l�r�l, majd lerakom a telefont. A besz�lget�s ut�n mindenf�le h�lye gondolat kering a fejemben, �gy csak �l�k az �gyon telefonomat kezemben fogva �s b�mulok el�re gondolataimba meredve.

- Kouyou. – hoz vissza a jelenbe Aoi l�gy hangja, aki most el�ttem guggol, kez�t eny�mre helyezv�n. Mikor j�hetett fel?

 - Yuu.

- Mi t�rt�nt?

- Semmi. – r�zom meg a fejem– Csak elgondolkodtam.

- Micsod�n?

- Ne nevess ki �rte, j�? – k�rdem halv�ny zavarral.

- Mi�rt nevetn�lek?

- H�t az�rt, mert, - s�hajtok egy nagyot – nem tudom, hogy mit is k�ne tennem.

- Miben?

- Magammal. Am�g a c�gn�l dolgoztunk, addig egy�rtelm� volt, hogy hajfest�s, szem�ld�kszed�s, gyant�z�s �s egy�b n�ies dolgokat kellett csin�lnunk, melyek a r�sz�nkk� v�ltak, de most nem tudom, hogy mit k�ne tennem, elv�gre m�r �gy szoktuk meg egym�st �s nem sz�r�sen. A borost�t lesz�m�tva. – nevetek fel ezen, de f�lig k�nosan.

- Kou, �gy d�ntesz, ahogy neked j�. Engem nem zavar, ha te �gy szereted magad. �n p�ld�ul, mint l�tod, semmi olyat nem teszek. Sz�val k�nytelen leszel elviselni a sz�r�s l�bammal �s egyebekkel egy�tt. El�sz�r nekem is furcsa volt, hogy is mondjam, �jra f�rfinak lenni, de megszoktam �s egy�ltal�n nem zavar. Nekem j� ez �gy. J�l �rzem magam. �s �szint�n megmondom, �r�l�k, hogy megszabadultam att�l a sok macer�t�l �s t�rsait�l.

- �s, ha �n m�g egy ideig maradn�k �gy? Az zavarna t�ged? – teszem fel a k�lt�i k�rd�st �s a dolog l�nyeg�t.

- M�r mi�rt zavarna? Ha neked j� �gy akkor maradj. Egyed�l te volt�l az, akit nem kellett ezekre k�nyszer�teni.

- Az az elej�n volt. De most m�r elfogadtam. A l�bamat lesz�m�tva…

- Akkor menni fog az. – kacsint r�m, mire megk�nnyebb�lten b�lintok egyet.

- Ne haragudj, hogy ilyen h�lyes�gekkel f�rasztalak. Pedig vannak enn�l komolyabb k�rd�sek is a vil�gon.

- Egy�ltal�n nem haragszom. – �llok fel, majd h�z fel engem is �ll� helyzetbe – Gyere, menj�nk bev�s�rolni, addig se foglalkozol evvel a sz�rsz�lhasogat� k�rd�ssel.

Erre csak egy apr� mosollyal megr�zom a fejem, majd ujjai k�z� cs�sztatom a saj�tjaimat �s �gy megy�nk le az emeletr�l. Rengeteg ruh�t v�s�rolunk �s valami finom �tkezd�ben eb�del�nk. Ez a v�s�rl�s olyan, mint amilyen a r�gi sz�p id�kben volt. Felh�tlenek �s boldogok vagyunk, mint akkor. Este �n voltam a k�zpontban �s a csal�d f� t�m�ja, ugyanis Yuu bemutatott a csal�dj�nak hivatalosan is, mint a bar�tj�t. Eg�sz este �nnepelt�nk, ittunk �s rengetegszer j�ttem zavarba h�la az anyj�nak, aki igaz�n �rt hozz�, hogy hogyan is hozza a m�sikat a lehet� legnagyobb zavarba.

Azt�n s�r�z�nk egy kicsit kint a hinta�gyban, lezuhanyozunk, �s �gy b�junk be az �gyba egym�s mell�. Egy ideig csak cs�ndben csod�ljuk a m�sik arc�t ajkainkon mosollyal, majd tal�n a fej�nkbe sz�llt sok bubor�kt�l vagy a mindent megsz�p�t� holdf�ny hat�s�ra, de test�nk egyre k�zelebb ker�l a m�sik�hoz. Ajkainkon k�v�l mellkasunk, cs�p�nk �s egy�b lenti testr�szeink is t�bbsz�r �ssze�rnek, ami nem kicsit hoz l�zba, f�leg, hogy az � kezei is felfedez��tra t�rnek testemen �s nem csak az eny�m az �v�n.

- Szerintem ezt abba k�ne hagyni. – mondja rekedt hangon.

- Mi�rt? Valami baj van? – k�rdem szint�n rekedten.

- Nem, m�g nincs, �n csak nem akarom elsietni a dolgot. – mondja m�r a zavart�l is piros arccal, amit�l m�g k�v�natosabb sz�momra.

- Szerintem nem sietj�k el. – mosolyodok el �s cs�kolom meg �jra, k�zben kutakod� jobb kezem olyan helyre t�vedt, amire szerintem nem sz�m�tott, ugyanis meg�ll�t a folyamatban.

- Mit csin�lsz? – k�rdi.

- Csak seg�tek, hogy ne legyen kellemetlen az �jszak�d. – �l�k fel a takar�t levetve r�lunk �s l�bai k�z� f�szkelem be magam.

- Kouyou, ezt igaz�n nem kell. – mondja imm�r fel�lve.

- Ne agg�dj, nem lesz semmi baj. – b�ztatom �s d�nt�m vissza �s h�zom le nadr�gj�t, de amint megl�tom f�rfiass�g�t, szemeim kikerekednek.  - V�o, ez t�nyleg nagy �s vastag is. Bocs ezt musz�j volt. – nevetek fel – Aranyos vagy, amikor zavarba j�ssz. – s�gom f�l�be egy puszi keret�ben, majd v�gleg elt�n�k a l�bai k�z�tt, hogy munk�nak l�thassak v�gre.

- J�zusom. – ny�g fel, amin elmosolyodok. Igazat megvallva sosem csin�ltam ilyet, de ahogy hallom el�g j�l csin�lhatom a m�lytorkoz�st �s az eg�sz szop�st, r�ad�sul egy percre sem lankad le kisebbik �ne. Mondjuk, lehet legk�zelebb kicsit finoman, de utalnom k�ne r�, hogy v�gjon a pr�mb�l, mert a sz�mba ker�l� sz�rsz�laknak m�r annyira nem tudok �r�lni.

Nem k�rem, hogy viszonozza a dolgot, mert �rzem rajta, hogy b�rmennyire is �lvezte ez m�g sok volt neki, �gy csak megt�rl�m a sz�mat �s visszad�l�k mell�.

- K�sz�n�m. – suttogja.

- Ugyan, ezt nem kell megk�sz�nn�d, ez rendben van m�r k�zt�nk. – vil�gos�tom, �s egyben b�ztatom a dologr�l. – Yuu – t�r�m meg a k�zt�nk kialakult csendet – Szeretn�m, ha felj�nn�l velem �s �jra zen�ln�nk. – mondom a lehet� legkomolyabban.

- Kouyou, ugye tudod, hogy akkor mi lesz? – v�lt �t � is komolyra.

- Tudom, de nem �rdekel. Veled szeretn�k lakni �s dolgozni is. Ha kell, akkor kettesben.  Hogy d�ntesz? Felj�ssz velem egy �j �letet kezdeni? – teszem fel a l�nyegre t�r� k�rd�st, ami megv�ltoztatja a j�v�nket.

- Rendben, de van p�r felt�telem. – v�laszol egy p�r perces hallgat�s ut�n.

- Hallgatlak. – k�ny�kl�k fel, hogy jobban l�ssam arc�t a holdf�nyben.

- Yutaka maradjon vel�nk. Majd �n felkeresem �t �s besz�lek vele ha m�r fent lesz�nk, �s csak akkor menj�nk nyilv�noss�g el�, ha m�r minden fix lesz.

- Benne vagy, de Akir�t is vegy�k bele. Vagyis – s�hajtok fel – megpr�b�lok vele besz�lni, �s majd megl�tjuk, hogy mi lesz.

- Ha gondolod, h�vd �t hozz�nk, biztos el�g meggy�z� leszek neki, hogy veled maradjon. – k�ld fel�m egy b�ztat� mosolyt.

- �gy legyen. De most aludjunk, holnap pedig megn�zz�k a lehet�s�geinket. – cs�kolom meg elalv�s el�tt.

Reggel �n kelek hamarabb h�la az est�r�l visszak�sz�n� mereved�semnek, amit a mosd�ban gyorsan elint�zek, de rem�lem, legk�zelebb ezt m�r nem magamnak kell elint�znem, hogy �szinte legyek.

Reggeli ut�n felh�vom az ingatlanost, akit�l vettem a h�zamat, hogy adja el.  Az �j lak�sunk legyen k�z�s, akkor m�r egy�tt v�lasszuk ki, hogy friss eml�kekkel teljen meg �s ne a r�gieket temess�k el benne.

Eg�sz nap lak�sokat n�zeget�nk, amibe olykor-olykor az anyja is besz�ll �s tan�csokkal l�t el minket.

A napokban mintha a szerencse mell�nk �llna, mert a lak�somat is siker�lt eladnom �s az �jat is siker�lt a mai nap megvenn�nk.  Az �j lak�s mind a sz�neiben, b�toraiban, st�lus�ban minket, kett�nket jellemez. K�t k�l�n st�lus, de �sszekeverve jobbak, mint k�l�n-k�l�n. Rem�lem a szerencse a tov�bbiakban sem hagy el minket, mert a neheze m�gis csak most j�n. F�leg az �n r�szemr�l ami Akir�t illeti.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.