13. r�sz
 

Ruki  

 

Amikor magamhoz t�rek, mindenki itt van k�r�l�ttem, m�g Kyo is, de ahogy l�tom, � nem t�l boldog. Mondjuk, � soha, de most m�g jobban nem.  

– Ruki, j�l vagy?  – n�z r�m Gackt-sama. Megr�zom a fejem. Mi�rt lenn�k j�l?  Az az er�m, hogy meg tudok id�zni egy d�mont, m�ghozz� a d�monok ur�t, Ky�t. R�vettem, hogy �lj�n. Mit tettem?! – kezdek el zokogni. Gackt-sama mag�hoz �lel, �s ringat. 

– Ruki! Tudod milyen er�d van? 

 – Gonosz – motyogom szipogva.

– K�tel�k van k�ztetek Ky�val, de nem tudom, hogyan. Lehet, hogy gonosz az er�d, de Kyo seg�teni tud megtan�tani neked haszn�lni. Mert ap�d biztos, hogy megtudja, �s m�g jobban vissza akar majd szerezni. Eml�kszel?  Mondtuk, hogy kiv�lasztott vagy, hogy te billented ki a m�rleg nyelv�t a Pokol �s a Menny k�z�tt. A j� �s a rossz rajtad �ll. Amelyiket v�lasztod, Ruki, ez a ti�d! Nem azt jelenti, hogy gonosz vagy, mert ilyen er�d van! Meg kell tanulni haszn�lni! Nem akartuk, hogy r�j�jj, mekkora er�d van, de m�g �n sem hittem, hogy ennyire hatalmas. Kyo, szerintem Ruki n�latok van a legbiztosabb helyen. Tudom, hogy arr�l volt sz�, hogy visszaj�ssz, de Ruki, maradj ott!  Gyere – h�z fel  Gackt-sama. – Seg�tek �sszepakolni a cuccodat, �s ut�na Kyo visz �t hozz�juk.

 

Lassan haladok ut�na, Kyo pedig ut�nam. Nem is �rtek semmit. Ez annyira furcsa. Kyo mell�m �r, de nem mond semmit, gondolom, � is a t�rt�nteken agyal, ak�rcsak �n. 

El�veszem a legnagyobb b�r�nd�m, amivel j�ttem, �s minden cuccom belerakom. Szerencs�re nincs itt Uruha, �s nem kell magyar�zni, hova megyek, de ami t�rt�nt, biztosan kider�l, �s mindenki err�l fog besz�lni. F�leg, hogy Kyo nem mindennap alakul �gy �t...

 

Meg m�s nephilimek sem csin�lnak olyanokat, mint �n. Pedig azt hittem, az angyalok csak j�k lehetnek. 

 

Belen�zek a t�k�rbe. Nem l�tom a r�gi �nmagam, azt aki voltam. Amikor ideker�ltem ,  nem tudtam, hogy milyen er�m van, hogy mi vagyok �n. 

 

Egy angyal.. Egy nephilim... Egy d�mon tal�n. Magam sem tudom, �s nem is �rtem. 

– K�sz vagy? – hallom meg Kyo hangj�t, mire r�n�zek. Csak b�lintok �s h�zom magam ut�n a csomagom. 

 

 

El�g sz�p szob�t kapok, de kimenni nincs kedvem, mert a sok d�mongyerek rond�n n�z r�m. Mit keres itt egy angyal, egy nephilim? Amikor az egyik nekem akar j�nni, �s Kyo neki v�gja a falnak, tudja hol a v�ge. 

 

– Igen, � itt egy nephilim. De senki nem ny�lhat hozz�, egy ujjal sem, mert velem gy�lik meg a baja. Tudom, megmondtam, hogy senki nem mehet �t a m�sik r�szre, de ez egy k�l�nleges alkalom, �s soha t�bb� nem fog megism�tl�dni. 

 

Ezzel el is t�nik. Szikr�t sz�r� szemekkel n�znek r�m a d�montanul�k, de tov�bb is mennek. Die, ami nem tudom, hogy ker�lt ide ilyen hirtelen, megr�zza a fej�t �s jelzi, hogy k�vessem, �gy �ps�gben eljutok az eb�dl�be, ahol �ppen nincs senki. Die ad enni, spagetti lehet. K�zben le�l mell�m �s n�z, ami ideges�t. Csak kevergetem a kaj�m. 

– Nem vagy  �hes?

– Nem nagyon. – Kevergetem tov�bb. – Kyo... Akarom mondani, Kyo-san is olyan furcsa most. 

– Nyugi, tudom mit �rzel ir�nta – vigyorogja. – Nem kell az udvariaskod�s. - Leesik az �llam. – De furcsa, mert senki nem tudta ir�ny�tani eddig, �s ez zavarja. F�leg egy angyal... – teszi fel a l�b�t az asztalra, amin n�zek egyet, mert ez m�giscsak egy �tkez�, de ki tudja,  milyenek a d�monok.

– Tudod?  Honnan? – �rzem, hogy v�r�s a fejem. – �s t�nyleg eddig nem volt ilyen? 

– Nem. Egy d�mont, f�leg a d�monok ur�t, elvileg senki nem ir�ny�thatja. Igen, tudom, mit �rzel, de... Hidd el, � is v�ltozik. Folyton morog, jobban, mint szokott. Meg gyakrabban b�nteti a k�lyk�ket – vigyorogja. – K�zel �llsz Ky�hoz, ez ki nem mondott t�ny, de eddig m�g nem ker�lt ilyen helyzetbe. Szerintem, nem tudja, hogyan viselkedjen – gondolkodik el. 

 

Nagyon j� vele besz�lni, f�leg amikor olyan, mintha mag�ban besz�lne.

Az ablak fel� fordulva l�tom a saj�t sulim. H�feh�r minden, �s gy�ny�r�. Helyette a d�monok iskol�j�ban �l�k, ahol mindenhol t�z, meg s�t�ts�g, s�t, b�d�s k�nk�szag van. Bl�, hogy tudnak itt meglenni? 

– K�sz�n�m az eb�det, de visszamenn�k ink�bb a szob�mba – �llok fel. Die is, majd vele megyek vissza, miel�tt valaki megint nekem akarna esni csak az�rt, mert angyal vagyok. 

 

 

 

A szob�mba �rve kipakolom a dolgaim, amiket magammal hoztam. Lehet, megint Kyo fog nekem k�l�n �r�t tartani, de nem hiszem, mint Die mondta, nem tudja mit �rez. El�g ridegen b�nik velem. 

Kezembe veszem a kedvenc k�nyvem, majd neki �llok olvasni, hogy teljen az id�. Kyo most nem j�n be, pedig mennyire kedvenc szok�sa volt. Kezd hi�nyozni, �s ez furcsa. Megr�zom a fejem, �s ink�bb megyek f�rdeni, hogy el�zzem a h�lye gondolatokat.

 

 

Kyo

 

Die szalad oda hozz�m, nem gondolkodom azon, mit keres itt.

 

– Ez hihetetlen – rogy t�rdre mellettem �s meg�rinti a karom. – Kyo? 

– Vigy�l innen – ny�sz�rg�m rekedten, mialatt belekapaszkodom a karj�ba.

– Induljunk. 

 

Az iskol�ban tal�lom magam a k�vetkez� pillanatban. �gyban, p�rn�k k�z�tt, a testem ugyan m�r nem izzik, de a b�r�m felperzsel�d�tt. Nehezen veszem a leveg�t, pedig nem �rzem a f�jdalmat. Rukin �s a negromanti�n gondolkodom, mik�zben Die r�m olvas valamit, amit�l visszah�z�dnak a sebek. Die ruh�t dob az �gyra, az arca m�g mindig hitetlenked�. 

 

– Mit fogsz most tenni?  – Le�l az �gy mellett �ll� sz�kre. 

– Visszamegyek – jelentem ki hat�rozottan. 

– Meg�r�lt�l? 

– Mi�rt, ink�bb �ljek �lbe tett k�zzel? – d�rrenek r�,mialatt kim�szom az �gyb�l. 

– Nem k�ne ilyen vakon menned a fejed ut�n! 

– Fogalmam sincs, mi a szarr�l besz...

– Arr�l, hogy �sz n�lk�l akarod �vni azt a k�lyk�t! 

– Mint kider�lt, nem hi�ba – r�ngatom magamra a ruhadarabokat. Neh�zkesen megy, de nem akarom mutatni. – Ha Toshiya megszerzi Rukit, v�ge mindennek. Mert ha Ruki az �v�... 

– Akkot te is..

– Tal�lt, s�llyedt, haver! Most pedig, ha nem haragszol... – nyitok egy kaput, hogy kevesebb energi�t kelljen felhaszn�lnom. Bel�pek, �s meg�rkezem Gackt irod�ja el�, de nem nincs itt senki, ez�rt megyek Ruki illata ut�n. A szob�j�n b�b�j van, az � nyelv�k�n �r�dott sz�veget m�zolt�k a falra, �gy nem tudok bemenni, de tal�n Gackt meg�rzi a jelenl�tem, mert leenged a v�delem, �s kiny�lik el�ttem az ajt�. 

Ruki s�padtan fekszik az �gyban, �s szinte elveszik a vastag takar� alatt. Az idegess�g ki�lhet az arcomra, mert Gackt fel�m fordulva magyar�zni kezd.

– J�l van. De ez nem t�rt�nhet meg m�g egyszer. – Jelent�s�gteljes pillant�st vet r�m. 

 

– Mit gondolsz, �n nem vagyok tiszt�ban ezzel? – morranok fel, Ruki �pp abban a pillanatban kezd �bredezni. 

– Ruki j�l vagy? – �l le az �gya sz�l�re Gackt. Ruki s�rva b�jik az arkangyalhoz, amit nem tudok fintorg�s n�lk�l n�zni.

 

– Ruki! Tudod milyen er�d van? 

– Gonosz.  – motyogja, mire kics�szik bel�lem egy horkan�s. Az�rt nem k�ne igy �ltal�nos�tani... Mondan�m ki hangosan, de Gackt szavai bel�m fojtj�k a mondand�mat. 

 

– K�tel�k van k�ztetek Ky�val, de nem tudom, hogyan. Lehet, hogy gonosz az er�d, de Kyo seg�teni tud megtan�tani neked haszn�lni. Mert ap�d biztos, hogy megtudja, �s m�g jobban vissza akar majd szerezni. Eml�kszel?  Mondtuk, hogy kiv�lasztott vagy, hogy te billented ki a m�rleg nyelv�t a Pokol �s a Menny k�z�tt. A j� �s a rossz rajtad �ll. Amelyiket v�lasztod, Ruki, ez a ti�d! Nem azt jelenti, hogy gonosz vagy, mert ilyen er�d van! Meg kell tanulni haszn�lni! Nem akartuk, hogy r�j�jj, mekkora er�d van, de m�g �n sem hittem, hogy ennyire hatalmas. Kyo, szerintem Ruki n�latok van a legbiztosabb helyen. Tudom, hogy arr�l volt sz�, hogy visszaj�ssz, de Ruki, maradj ott!  Gyere. Seg�tek �sszepakolni a cuccodat, �s ut�na Kyo visz �t hozz�juk.

 

Tudom, hogy ebbe hi�ba sz�ln�k bele, �s am�gy sem tudom volna sok mindent mondani. Az angyal szavain gondolkodom. K�tel�k. Tan�tsam meg b�nni vele. Oktassam arra, hogyan ir�ny�tson engem? K�nytelen leszek, ha nem akarom felr�gni az egyens�lyt...

 

De az, hogy m�g t�bb id�t kell vele t�ltenem, nem seg�t a saj�t gondolom. S�hajtva fordulok Ruki fel�, aki �ppen Gacktot �lelgeti.  Ruki v�lla felett kisz�rja, hogy b�mulom �ket, �gy eltolja mag�t�l. Helyes... Vetek r� egy les�jt�pillant�st. 

 

– K�sz vagy?  – B�lint, �n pedig �jra kaput nyitok, de nem v�rom meg, bes�t�lok el�tte. 

A di�kok folyos�j�n l�p�nk ki a f�nyl� kapub�l. Megyek el�re, Ruki m�g�ttem, �rzem a jelenl�t�t, de m�st is. A gy�l�letet a di�kjaim elm�j�ben. El�nt a d�h, �k�lbe szorul a kezem. 

 

–  Egy kibaszott nephilim, kicsin�lom!  – Hallott a sarokb�l, mire megvillan a szemem, �s ahogy megindul Ruki fel�, �n azzal egy id�ben lend�l�k fel�. 

 

– Igen, � itt egy nephilim – ragadom meg a nyak�t.  – De senki nem ny�lhat hozz�, egy ujjal sem, mert velem gy�lik meg a baja. Tudom, megmondtam, hogy senki nem mehet �t a m�sik r�szre, de ez egy k�l�nleges alkalom, �s soha t�bb� nem fog megism�tl�dni. 

 

A di�k  b�logat, mindent meg�rt, retteg. 

 

– Csak miatta nem �llek meg, te aljad�k. Elengedem a nyak�t, r�m�lten kap leveg� ut�n. Meg�rzem Die jelenl�t�t �s  rosszall�s�t. Musz�j elt�nn�m, t�l intenz�v Ruki f�lelme. Nem akarok ebb�l t�pl�lkozni. 

 

R�b�zom Die-ra, � tudja mi a dolga. Nagyobb biztons�gban van Ruki egyenl�re vele. Az �n kusza gondolataim most nem hagynak seg�teni. 

 

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.