Uruha

- A j�v�nkre… - emeltem a poharam a magasba �s koccintottunk. Nehezemre esett meginni a tartalm�t, de er�t vettem magamon �s lenyeltem. �nnepelt�nk. M�ghozz� dupl�n. Nem csak az �retts�ginket kaptuk meg a mai nap folyam�n, hanem Diejal ma vagyunk 2 �vesek. Die viszont annyira szereti az alkoholt, amennyire �n ut�lom, �s ma este sem hazudtolja meg mag�t az italfogyaszt�s�ban. M�r jav�ban elm�lt �jf�l, de hi�ba pr�b�lom Diet az ajt� fel� ir�ny�tani, minduntalan visszatal�l az italokhoz. Kezdem m�r kicsit unni, hogy kett�ig nem l�t, de m�g inna...

- Die ha nem j�ssz haza, itt hagylak. - mondtam m�rgesen.

Mivel l�tom, hogy meg sem hallotta amit mondtam, ez�rt ott hagytam a francba �s d�h�sen elindultam haza gyalog. Ennyit a 2 �ves �vfordul�nkr�l...

- H�, szivi – hallom meg Die hangj�t k�r�lbel�l 1 utc�val od�bb. El�m �ll, de �n elford�tom a fejem. Finoman az arcomra sim�tja a kez�t, �n pedig r�n�zek. - Olyan j�l �rzem magam, mi�rt akarod ezt most elrontani? – k�rdezi s�rtett hangon. H�t k�sz�n�m, hogy m�g �n vagyok a hib�s. – s�hajtok egyet.

- Die... �n csak szeretn�k veled kettesben is lenni - mondom szomor�an. - Tudod mi van ma, nem??

- Hazamegy�nk? – k�rdezem p�r pillanattal k�s�bb.

- Szeretn�k m�g egy kicsit maradni. F�l �ra, nem t�bb… - v�laszolja, erre �n csak s�hajtok egyet �s sz� n�lk�l visszas�t�lok a buli helysz�n�re, � pedig vigyorogva j�n mellettem.
Lassan 2 �ra lesz, a f�l �r�b�l, �gyhogy odasz�lok Dienak, hogy �n bizony �lmos vagyok �s hazamegyek, majd el is indulok. Nem tudom, hallotta e, de majd hazatal�l egyszer. Az �vfordul�nknak azt hiszem l�ttek...
Amikor haza�rek, lezuhanyozom �s miut�n a kaj�t beraktam a h�t�be amit az �vfordul�nkra rendeltem, beb�jok az �gyba.
Nem tehetek r�la, de n�m�n folyni kezdenek k�nnyeim, ahogyan a s�t�t �gre n�zek ki az ablakon. M�shogyan terveztem a ma est�t.
Amikor Die bej�n a szob�ba, pr�b�lom visszafolytani a k�nnyeimet, de nem igaz�n megy �s szerintem tudja hogy s�rok. Lassan idej�n az �gyhoz, majd leguggol hozz�m. Nem n�zek r�, csak elb�mulok mellette a s�t�ts�gbe. � viszont gyeng�den sim�t v�gig az arcomon �s egy k�sza tincset a f�lem m�g� t�r. K�v�ncsi vagyok mit szeretne, nagyon ritk�n ilyen velem mint most. Vajon mire gondolhat?

Lassan r�emelem a tekintetem, �s a szem�be n�zek, k�zben szipogok. Mikor �lel v�gre meg? De t�l gyenge vagyok, t�ls�gosan szeretem. Nem tudok r� haragudni m�g mindig. Pedig h�nyszor megb�ntott m�r, m�gis... Mindenn�l jobban szeretem. - borulok a nyak�ba �gy, hogy eld�l�nk �s csak a nyak�hoz b�jva s�rok tov�bb. Lassan ajkaira hajolok, �s l�gyan megcs�kolom. Rem�lem �rzi, hogy � mindenn�l fontosabb nekem. Miut�n visszacs�kol, s�r�som is al�bbhagy, �s cica m�dj�ra simulok hozz�, hogy min�l jobban �rezhessen biztons�got ad� karjait.
Amikor megmarkolja fenekem elv�lok ajkait�l, �s a szem�be n�zek, amely t�zel a v�gyt�l. Szexelni akar. De �n most nem. Megpr�b�lok felkelni r�la, de visszar�nt.
-Dieh.... k�rlek Dieh... nem akarom most - motyogom. - Dieh... - pr�b�ln�m eltolni magamt�l, de nem tudom, � sokkal er�sebb n�lam.
Amikor m�r vetk�ztetni kezd, nem ellenkezem csak hagyom magam. Hi�ba voltunk egy�tt d�lel�tt, most mindenf�le t�g�t�s n�lk�l hatol bel�m, �s mit mondjak... f�j. F�j amit tesz. Fizikailag is �s lelkileg is. Most m�r csak azt szeretn�m, hogy min�l hamarabb legy�nk t�l rajta. - folynak k�nnyeim n�m�n. - Sosem volt m�g velem ilyen er�szakos. Sosem b�ntott m�g fizikailag. Most meg… teljesen kifordult mag�b�l.
Miut�n bel�m �lvezett, persze gumi n�lk�l, v�gre kics�szik bel�lem �s mell�m d�l, �n pedig oldalamra fordulok, neki h�ttal �s felzokogok. Nem b�rom tov�bb visszatartani.
Amint elfordulok, � m�r itt sincs… hallom hogy h�ny… remek… - lev�nszorgok a lenti f�rd�be �s p�r percig csak s�rok, majd mikor �pp nyitn�m meg a meleg vizet, akkor meghallom hangj�t.

- Majd �n… - suttogja. Nem merek r�n�zni, csak �sszeh�zom magam. – Nem akartam… - suttogja rekedten. – �n nem akartam, hogy ez legyen. Csak szeretni akartalak, hogy szeress…

-Dieh... tudhatn�d m�r, hogy te vagy a mindenem - motyogom nagyon halkan �s szomor�an. - De most... most �test�l a l� t�loldal�ra. Ez most nagyon f�jt. - potyognak k�nnyeim. De amikor a l�baim al� ny�l, hogy beletegyen a k�dba, eddigi f�lelmem mintha nem is l�tezett volna, kapaszkodom nyak�ba, �s nem akarom elengedni. Hi�ba � az aki b�ntott, m�gis � �letem szerelme �s n�lk�le nem tudn�k l�tezni.

- Ne hagyj itt – motyogom �s szor�tom nyak�t, mikor el akarna hajolni t�lem. – k�rlek…

- Nem hagylak. – suttogja, majd kapok egy puszit a fejemre �s be�l m�g�m, �n pedig csak b�jok hozz� amennyire csak tudok, de nagyon f�j a fenekem �gy musz�j vagyok f�szkel�dni, de sehogy sem j�. Egy id� ut�n Die elkezd mosdatni, de amikor a keze a fenekemhez �r, felszisszenek. F�j. Elv�r�s�dve fordulok fel�, �s szinte k�ny�r�gve n�zek r� hogy ne tegye, de m�gis megteszi. Borzalmas �rz�s ahogyan kimossa bel�lem �lvezet�t, legsz�vesebben felord�tan�k a f�jdalomt�l, de m�gis n�m�n t�r�m amit csin�l velem, mert tudom hogy ezzel j�t akar, de k�nnyeim ism�t �tnak indulnak, �s csak kapaszkodok v�llaiba.
Amikor v�gez, kivesz a k�db�l, megt�r�lget, �s felvisz a szob�mba.

- Hol van a tubus? – k�rdezi, mire �rtetlen fejet v�gok. – Tudod, amit a m�ltkor vettem, amikor t�lz�sokba est�nk…

- A… a fi�kban. – motyogom, majd a tubussal a kez�ben idej�n hozz�m, �s m�g�m fekszik. Tudom mit akar, �s �n nem akarom. Nagyon nem. Pedig musz�j… Die pr�b�l kicsit megnyugtatni, �s finoman simogatja az oldalam, �s tal�n siker�l is egy id� ut�n, majd a kr�mmel elkezdi bekenni a fenekem. Cs�p… nagyon cs�p az a vacak… Azt�n hirtelen az ajkaira tapadok �s pr�b�lom elterelni a saj�t gondolataimat a cs�kkal, hogy ne a f�jdalomra koncentr�ljak, majd csak azt veszem �szre, hogy m�r nem kenegeti a fenekem, hanem a derekamn�l fogva h�z mag�hoz.

Azt hiszem minden rendben lesz – mosolyodom el, miel�tt elalszom.

M�snap k�m�san �bredek fel �s amikor forduln�k a h�tamra felszisszenek mert f�j a fenekem.
Die m�g mellettem alszik, sz�val ink�bb �vatosan visszafordulok az oldalamra. Vajon mi�rt volt olyan tegnap? Kezdjek t�le f�lni?
Vajon alszik m�g? Szerintem �bren van, mert t�l mereven fekszik. Nem �gy szokott aludni. De akkor mi�rt teteti, hogy alszik?

- Die.... - suttogom halkan h�tra r�m n�z. - - Die.. fent vagy? – k�rdezem, de nem felel.

Csak s�hajtok egyet �s nagyon �vatosan megpr�b�lok felkelni az �gyb�l �s lemegyek a konyh�ba. Lemegyek a konyh�ba, k�sz�tek egy b�gre forr� kaka�t, �s azzal a kezemben �l�k le a kanap�ra, vagyis ink�bb fekszem �s bekapcsolom a tv-t. V�rok, hogy Die lej�jj�n, de m�g d�lben sem tolja le a segg�t, ez�rt h�t felcsoszogok hozz�, �s amikor bemegyek a szob�ba az ablakon n�z kifele.
- Die.... mi�rt nem j�tt�l le?
- Die? - sz�l�tom meg ism�t, mert nem v�laszolt. - Die felelj k�rlek. Mi bajod van?
- Sajn�lom. – ny�gi ki v�gre, majd a nyakamba veti mag�t �s s�r.
- Kicsim... - suttogom meglepetten, hiszen m�g sohasem l�ttam �t s�rni. - Mi a baj, hm? Mi�rt s�rsz? - simogatom a h�t�t egyik kezemmel, m�sikkal pedig derek�t �lelem.
- Sajn�lom... Sajn�lom… - ism�telgeti.
- Csshhhhh - pr�b�lom nyugtatni, mik�zben simogatom �s �lelem magamhoz. - Nincs semmi baj, tudod, hogy szeretlek. Mindenn�l jobban. - Nem tudok r� haragudni. Egyszer�en nem megy. F�leg hogy s�r. M�g sosem s�rt semmi�rt sem.
Kis id� m�lva megnyugszik, �n pedig egy k�nnyed cs�kot lehelek ajkaira �s r�mosolygok.
- �n is szeretlek. – suttogja, majd cs�kolgatni kezd.

- Gyere, csin�lok neked reggelit - mosolygok.

- Az nagyon j� lenne… - motyogja, majd ad egy �jabb cs�kot.
Lemegy�nk a konyh�ba, Diet le�ltetem az asztalhoz �s �sszedobok neki egy kis r�ntott�t majd egy t�ny�rra pakolom �s el� teszem. – J� �tv�gyat.
Miut�n megette a reggelij�t, felmegy�nk a szob�ba �s megpr�b�lok lassan le�lni, csak h�t nem megy. Die idej�n hozz�m, �s mosolyogva d�nt v�gig az �gyon. V�gre ism�t mosolyog, �s ez boldogs�ggal t�lt el.
Nyakam kezdi cs�kolgatni, amit egy ideig hagyok, de amikor el�lr�l megmarkol, r�m�lten n�zek r�. Ugye nem akar megint…?
- Dieh neh… k�nnyesedik be a szemem. Megint f�lek.
- Ne agg�dj, nem lesz semmi baj. – mondja, majd a h�t�ra fordul, �s az �l�be h�z. �n csak pislogok, hogy mit szeretne, mert nem �rtem, majd ism�t megcs�kol �s simogatni kezd, nekem pedig kezd k�rvonalaz�dni terve.
- Dieh... nekem f�j a fenekem, nem tudlak most meglovagolni.

- Kou, azt k�rem t�led, hogy most te szeress... - mosolyog r�m, mire �rtetlen�l pislogok felette.

- Azt szeretn�d, hogy k�nyeztesselek?
- Azt szeretn�m, hogy �lvezd, hogy k�nozhatsz... - vigyorog r�m, mire v�g�l leesett, hogy mit akar.
- Die, biztos vagy benne?? - cs�kolgatom nyak�t vigyorogva.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.