Aoi



Mikor elindultam az erd�ben valamerre, nagy szerencs�m volt, hogy pont Kyoba botlottam bele az �ton, �gy egyb�l a rend�rs�gre �rkeztem, ahol kik�rdezett, majd egy k�rh�zi vizsg�lat ut�n �tvitt Kaihoz, aki �gy �lelgetett, mikor megl�tott, hogy majdnem a szuszt is kiszor�totta bel�lem. M�snap a b�ty�m j�tt �rtem is vitt haza. Az eg�sz �gy any�mat viselte meg a legjobban, de nem igaz�n �rtem �ket, mivel Die semmi rosszat nem tett. �n j�l �reztem magamat vele. F�leg a v�ge fel�, de mindenki m�s nem �gy l�tja a helyzetet, pedig �n voltam vele �s nem �k.

Az�ta n�gy �v telt el �s semmi h�rt nem hallottam fel�le, pedig titkon rem�nykedtem benne. Rajta k�v�l m�s f�rfival nem is voltam se el�tte se ut�na. Csak l�nyokkal, teh�t m�g k�rt se tett bennem. Mindegy. Most m�r ism�t itt vagyok Toki�ban, m�g ha csak egy napja is, de meg�rkeztem. T�ny, hogy nem a vil�g legjobban keres� �ll�sa az �llatkeresked�si elad�, de �n szeretek az �llatokkal foglalkozni m�g �gy huszonnyolc �vesen is. Holnaput�n kezdek csak, de m�g a h�napban szeretn�k egy lak�t�rsat magam mell�, hogy kevesebbet kelljen fizetnem.

M�snap d�lut�n, mikor csengettek nagyon meglep�dtem. Nem gondoltam volna, hogy m�ris lesz valaki, akit �rdekelne a lak�s.

- Igen? – nyitom ki az ajt�mat.

- Hello. – mosolyog r�m egy n�lam valamivel magasabb sz�k�sre festett haj� sr�c – Takashima Kouyou vagyok. Ma l�ttam a hirdet�sedet �s azt szeretn�m megk�rdezni, hogy �l-e m�g a dolog.

- Persze. Csak tegnap adtam fel. Gyere be, n�zz k�r�l.

- Az a helyzet, hogy �n m�g ma be szeretn�k k�lt�zni – b�k fej�vel a m�g�tte l�v� k�t nagy b�r�ndre -, ugyanis nincs hov� mennem, m�sr�szt pedig ez k�zel lenne az �j munkahelyemhez.

- Ok�. Nekem nem gond. – vonom meg a v�llam.

- Szuper! – lelkesedik be – Akkor merre leszek?

Megmutatom neki a szob�j�t, majd a lak�s t�bbi pontj�t �s odaadom neki a kit�ltend� pap�rokat.

- Am�gy sz�l�ts nyugodtan Uruh�nak.

- Rendben. Oh, t�nyleg, elfelejtettem bemutatkozni. – csapom magam fejbe gondolatban – Shiroyama Yuu, de sz�l�ts csak Aoinak. Viszont �n holnap m�r dolgozom, �gyhogy ha b�rmi van, csak d�lut�n leszek itthon.

- �n is csak akkor leszek itthon. Az �telt te rendelni szoktad vagy te magad csin�lod?

- H�t, van, amit rendelek, de mi�rt? – n�zek r�k�rd�n.

- Mert �n nem tudok f�zni �s eddig a sz�leim meg a bar�tn�m l�tott el �tellel, sz�val esetleg, ha tudsz valami j� kisz�ll�t�t, akkor azt megk�sz�nn�m.

- H�t, az �sszesnek ott van a h�t�re felnyomva a sz�r�lapja, �gyhogy nyugodtan v�logass. Am�gy, ha gondolod, nyugodtan �th�vhatod a bar�tn�det. Engem nem zavar a dolog.

- Ok�, k�szi. – megy a h�t�h�z �s veszi le a kis sz�r�lapokat, �n meg visszamegyek a szob�mba, hogy folytassam a netes besz�lget�st Kaijal, majd lefekszem aludni, mert m�snap kor�n kelek.

Reggel nyolckor a telefonom �breszt�j�nek a kellemes dallam�ra kelek. Nagyot ny�jt�zok, majd kik�sz�l�dom az �gyamb�l �s felh�zom a red�nyt, �gy a f�ny megakad�lyoz abban, hogy visszaaludjak. Gyorsan fel�lt�z�m, majd �ssze�t�k egy k�tf�nek elegend� toj�sr�ntott�t �s odarakom lef�ni a k�v�mat. Reggeli ut�n fogatmosok �s m�r t�vozom is a h�zb�l, hogy id�ben be�rjek, ahol a tulajdonos �r�mmel fogad.

- Maga Yuu-kun ugye?

- Igen, �n vagyok.

- �r�l�k, hogy meg�rkezett, nem �gy, mint a t�rsa. Nem szeretem a pontatlan embereket. – zs�rt�l�dik – Na, de most elmondom �s megmutatom, hogy mit kell tenned minden egyes nap, mikor bej�ssz dolgozni. Persze, ha a t�rsad is itt lesz, akkor gyorsabban fogsz haladni.

- Rendben van.

Sz�pen elmutogatja, hogy melyik �llat alm�t, �tel�t hol tal�lom �s egyebek. Egy �ra alatt megvoltunk az �sszes �llattal �s kinyithattuk a boltot. Egy k�t �ra is eltelhetett az�ta, hogy kinyitottunk, mikor egy �lmos k�p� Uruha ront be a boltba lihegve.

- Hali. H�t te? – n�zek r� csod�lkozva.

- Ugye nem k�stem sokat? – k�rdi.

- H�t, ha tudn�m, hogy mir�l besz�lsz.

- �n leszek a t�rsad. Mert l�tom, hogy te is itt vagy. Sz�val ezek szerint nem csak lak�t�rsak lesz�nk. – �s�t egy nagyot.

- H�tul van a tulajdonos, de nem fog �r�lni a dolognak. Nem szereti a pontatlan embereket.

- Sejtettem. – s�hajt fel, majd megy h�tra.

Gondolom el�g sz�p fejmos�st kaphatott, mert meghuny�szkodva j�n vissza mell�m a pulthoz a kis k�t�nyk�be, amin pici �llatok d�szelegnek, ak�rcsak az eny�men, de rajta eg�sz aranyosan n�z ki.

A nap hamar eltelik �s a b�csi v�gig seg�t nek�nk, ha olyan van, r�ad�sul Uruha is j� t�rsas�g, �gy semmire sincs panaszom.

A nap v�g�n m�g egy�tt z�runk be, de a b�csi megfenyegeti m�g t�rsamat, hogy ha k�sik, akkor csak egyed�l fog z�rni.

A k�zeli kisboltba bet�r�nk, � egy sz�v�sz�las �d�t��rt �n pedig egy vizes gy�m�lcsfagyi�rt, amit j��z�en kezdek el szopogatni.

- Am�gy, mi�rt ide j�tt�l dolgozni? – k�rdi k�t sz�rcs�l�s k�z�tt.

- Ezt, hogy �rted? – n�zek r� k�rd�n.

- H�t, hogy �rted, nem sokan v�lasztan�k munkahely�l ezt a mel�t. Egy irod�ban t�bbet keres az ember.

- Ja, �s minden nap mehetsz �lt�nybe �s munka ut�n is g�rnyedhetsz a pap�rok felett. Bocsi, de nekem t�l unalmas �s f�sult az a munka. Ez sokkal nyugodtabb �s jobb. Meg az �llatok aranyosak. Na, �s te? – k�rdem.

- H�t… - vakarja meg tark�j�t – sz�val most reggel l�ttad, hogy hogyan is megy ez n�lam, �s ezt egy c�gn�l nem nagyon toler�lj�k. – h�zza el a sz�j�t.

- �rtem. H�t, ezen csak te tudsz v�ltoztatni. A bar�tn�d tudja?

- Jah. �r�lt is neki. De, most nem tehetek r�la. Szeretek aludni. F�leg, ha k�nyelmes az �gy.

- Az t�nyleg j�. – b�lintok egyet�rt�en.

- Na �s neked van valakid?

- Nincs. Mikor felj�ttem, akkor szak�tottunk. � lent akart maradni �n nem.

- Akkor, te sem vagy helyi. – mosolyodik el – Mikor j�tt�l fel?

- A h�ten. �s te.

- �h, �n hat �ve vagyok m�r fent, csak volt, amikor visszamentem a sz�leimhez. Most is onnan j�v�k, az�rt kerestem ism�t lak�st. Nem szeretn�k m�g �sszek�lt�zni a bar�tn�mmel, hi�ba vagyok vele egy�tt �t �ve. � meg m�r az els� �v �ta evvel r�gja a f�lem.

- �rtem.

Ezekut�n m�g mindenf�l�r�l besz�lget�nk, �s jobban megismerj�k egym�st, aminek igaz�n �r�l�k, hogy a lak�t�rsam egyben az �j bar�tom is lett.

A reggelek persze nem mentek olyan k�nnyen, mert nem akartam, hogy Uruha folyton elk�ssen, �gy egy h�t ut�n megel�geltem a k�s�s sorozat�t �s akci�ba l�ptem, ami abb�l �ll, hogy fogom, �s sz�pen kiszedem az �gyb�l. � persze k�zd, hogy az �gyban maradhasson, de �n nem adom fel, �gy k�nytelen bel�tnia minden egyes alkalommal, hogy �n gy�z�m, teh�t id�ben fog be�rni, amit persze mindig megk�sz�n ut�lag.

- Uru, ny�r van �s te m�g mindig itthon poshadsz? – nyitok be hozz�, � pedig a laptopj�b�l les r�m nagyokat pislogva.

- Mi�rt? Mit csin�ljak? – pislog r�m.

- Mondjuk, elmehetn�l a bar�tn�ddel a strandra.

- Jah, persze. K�tve hiszem, hogy a m�ltkori vita ut�n l�tni akarna.

- Ruru, - �l�k le mell� az �gyra fel� fordulva – szerintem �r�lne, ha leh�vn�d. Sz�val, fogd meg a telefonodat sz�pen – nyomom a kez�be az eml�tett t�rgyat – �s h�vd fel most.

- Most? – n�z r�m kerek szemekkel – M�g fel sem vagyok rendesen �lt�zve.

- Nem baj. J� leszel szerintem �gy is.

- De te nem ismered a bar�tn�met �gy, mint �n. – morogja, de az�rt t�rcs�zik, azt�n nagy nehezen beny�gi a dolgot, mart mond k�t igent �s bontja a vonalat.

- Na, mit mondott? – k�rdem.

- Hogy van �t percem elk�sz�lni. De ennyi id� nekem kev�s. –n�z r�m k�ts�gbeesetten.

- Nem, mert csak a nadr�godat kell �tvenned. A t�bbit m�r megcsin�ltuk. – veregetem h�tba.

- Mi az, hogy megcsin�ltuk? – n�z r�m nagy szemekkel.

- H�t, tudod, m�ltkor �tj�tt a bar�tn�d �s a sr�cok is itt voltak sz�val…

- Ti �sszeszervezkedtetek a h�tam m�g�tt? J�l van, ezt m�g visszakapj�tok. – v�gja be a durc�t – De, most nyom�s, mert �lt�z�m! – tess�kel ki.

A strandon persze Uruha agyon fr�csk�l minket bossz�b�l, de valahogy �t ember ellen nem sokra megy. F�leg Rukival gy�lik meg a baja, aki nem csak kicsi, de f�rge is, �gy j�kat nevet�nk Kaial �s Reit�val, amikor Uru nagyokat taknyol a v�zbe Rukit kergetve, majd f�lrevonul az akci�ja ut�n a bar�tn�j�vel, �gy mi n�gyesben �lvezz�k tov�bb a strandot, k�s� este pedig csak bees�nk az �gyba �gy, ahogy vagyunk.

M�snap d�lben vid�man kelek, de a j�kedvem csak fokoz�dik a kel�s ut�n.

- Aoi, k�sz�n�m. – j�n be hozz�m Uruha �s egy csomagot rak le az �lembe.

- Ez mi? – k�rdem k�v�ncsian.

- Aj�nd�k a tegnapi�rt. – kacsint r�m, majd s�t�l ki a szob�mb�l, �n pedig k�v�ncsian bontom ki a csomagot, amiben a kedvenc tort�mb�l egy szelet pihen. Persze azonnal befalom majd szobat�rsam nyak�ra nyomok egy cuppan�sat.

- �n k�sz�n�m az aj�nd�kot. – teszem hozz�, mire legyint egyet.

- Ugyan semmis�g. De, mondd csak, mivel siker�lt n�la el�rned, hogy ne t�pje le a goly�imat?

- H�t, csak mondtam neki ezt-azt. � is csak egy a sok n� k�z�l.

- P�ld�ul? H�tha n�lam is bev�lik a dolog.

- Csak azt mondtam, hogy szokt�l r�la mes�lni, meg hogy mennyire szereted �s hi�nyzik stb. Sz�val egy csom� olyat, amit a n�k szeretn�nek hallani.

- Ennyi? - n�z r�m csod�lkozva.

- Igen, ennyi. Ja �s ha tal�lkoztok a h�ten, ne felejtsd el megdics�rni az �j parf�m�t.

- K�szi az �tletet, esetleg... - �s egy sz�p kis �sszefoglal� napot tartok Uruh�nak a n�kkel val� figyelmess�gr�l �s egy�b titkokr�l, amikkel meg�szhatja a j�v�beli vit�ikat.

H�tf�n egyed�l megyek munk�ba, mivel Uruha kivett m�g egy h�t szabit, hogy a bar�tn�j�vel lehessen, teh�t az eg�sz lak�s is az eny�m.

Az els� nap persze el�g unalmas egyed�l �gy j�t�kkal �t�m el az id�t, majd csak ut�na fekszem le aludni.

M�snap munka ut�n meglepet�semre Kai �ll az ajt� el�tt egy kisebb b�r�nddel.

- Szia, h�t te? Te is m�sz nyaralni? – k�rdem csod�lkozva.

- Szia. – �lel mag�hoz, amit �gy hirtelen nem is tudok hova rakni – Csak hozz�d j�ttem. Gondoltam �gy k�nnyebb lesz neked, am�g Uruha nincs itt.

- Kai, te mir�l besz�lsz? – vonom fel szem�ld�k�m, de az�rt beengedem a h�zba a kis csomagj�val egy�tt.

- H�t, ami a h�rekben t�rt�nt.

- Bocsi, de nem szoktam tv-t n�zni. – vallom be.

- �rtem. Akkor szerintem kapcsold be.

Erre megkeresem a nappaliban a t�vir�ny�t�t �s gyorsan keresek egy csatorn�t, ahol a h�rek mennek.

Szerencs�re nem kell sokat v�rnom, hogy meghalljam azt a bizonyos h�rt, ami miatt dr�ga bar�tom �tj�hetett.

- P�r �r�val ezel�tt a rend�rs�g egy �jabb holttestet tal�lt a belv�ros egyik sik�tor�ban, de a tettest Andou Daisuket m�g mindig keresik…- a tov�bbiakban nem figyelek arra, amit a n� mondd, hanem a holttest k�ti le a figyelmem, amib�l szerencs�re siker�lt valamennyit elkapnom m�g miel�tt berakt�k volna a fekete zs�kba. Ez nem Daisuke volt. Hab�r az el�z� �ldozatokat is csak tv-b�l l�ttam amiket Kai mutatott vagy r�gebbi �js�gokban, de m�g �gy is, ez annyira m�s, de azt hiszem jobb, ha ezt nem teszem sz�v�.

- J�l vagy? – hoz vissza elm�lked�semb�l Kai.

- Persze, mi�rt ne lenn�k j�l?

- H�t, tudod. Sz�val gondolom, most jobban �r�ln�l, ha valaki veled lenne.

- Ez rendes t�led Kai, de egyed�l is megvagyok. – eresztek el egy b�ztat� mosolyt.

- Biztos? Yuu, nem baj, ha f�lsz a t�rt�ntek ut�n.

- Yutaka – s�hajtok fel – N�zd, ak�r �letem v�g�ig is j�rtathatn�m a sz�mat, de ti akkor sem fogn�tok fel, hogy nincs semmi bajom �s nem f�lek Dait�l se.

Erre ink�bb nem mondd semmit se, csak legyint egyet, �gy annyiban hagyjuk a t�m�t. A h�t mondjuk hamar eltelt �gy Kaijal �s szerencs�re nem hozta fel a r�gi dolgot se. Ilyenkor �r�l�k, hogy Uruh�nak nem mondtam el semmit se err�l, mert akkor gondolom � is j�nne evvel a nyakamra.

- Hogy telt a h�tv�g�d? – k�rdem az �ppen ruh�it kipakol� szobat�rsamt�l.

- Kett�t �s k�nnyebbet. – n�z r�m f�radtan.

- �sszevesztetek?

- Igen. Azt hiszem, szak�tok vele. Most is nem az�rt agg�dott, hogy nekem valami bajom eshet, hanem az�rt, hogy ha �n meghalok, akkor ki lesz a pasija �s hogy ki fog neki v�s�rolgatni. Ezek ut�n, ahogy tal�l valami p�nzes �rg�t, tuti k�pes �s lev�lt. Meg ez a h�lye h�zass�gi m�ni�ja. – fakad ki, k�zben az �ppen kez�ben l�v� ruh�j�t a f�ldh�z v�gja, majd lehuppan t�r�k�l�sbe. – Komolyan m�r annyira elegem van bel�le.

- Kouyou, - �l�k le mell� a f�ldre – mi�ta tart ez k�ztetek?

- M�r r�g�ta. S�t, igaz�b�l az els� �v v�g�n kezd�d�tt el ez az eg�sz. Az�ta mindig vit�zunk, de �n m�r nem b�rom a folytonos nyavalyg�s�t, de mindig azt mondom magamnak, hogy biztos jobb lesz majd.

- Ha feles�g�l veszed. – teszem hozz�.

- Igen, akkor biztosan, de � nem �rti, hogy �n azt nem akarom.

- Jegyezd el.

- Mi? – n�z r�m kikerekedett szemekkel.

- Lehet, hogy csak att�l f�l, hogy elhagyod �t �s m�r nem tartja mag�t olyan fiatalnak. Sz�val, ha nem akarsz vele egybek�lt�zni, akkor jegyezd el, h�tha megnyugszik. De ezt csak te tudhatod, hogy meg�ri-e vagy sem.

- H�t �pp ez az, hogy szerintem nem. Az �vek alatt nem egyszer �reztem �gy, hogy megcsalt. �s most engem gyan�s�tott meg avval, hogy megcsalom �t, pedig m�g meg se fordult a fejemben, � pedig m�gis ezt felt�telezi r�lam. – k�mpicsorodik el.

- Sajn�lom. – �lelem meg vigasztal�an.

- k�sz�n�m, de majd megoldom valahogy a dolgot.

- H�, mit sz�ln�l, ha elmenn�nk sz�rakozni, hogy egy kicsit jobb kedved legyen. �gy, csak mi �ten? Mit sz�lsz hozz�?

- Azt megk�sz�nn�m. – mosolyog r�m h�l�san.

- Akkor, gyere, menj�nk, szedj�k fel a t�bbieket �s csapjunk bele a lecs�ba. – h�zom fel a f�ldr�l.

- Benne vagyok. – vigyorodik el.

�gy a rossz het�t egy fergeteges kan bulival z�rtuk le, hogy neki is j�l induljon a k�vetkez� hete.

Persze a boltban m�r megl�tszott rajtunk a buliz�s nyomai, f�leg Uruh�n, akit v�g�l h�tra k�ldtem, hogy ink�bb aludjon, minthogy a pultot fejelje le.

- Seg�thetek? – l�pek oda az egyik vend�ghez, aki m�r egy ideje a macsk�kat n�zte.

Mikor hozz�sz�lok, fel�ll a guggol�sb�l �s j� alaposan v�gigm�r. Ekkor l�tom, hogy a vil�gosbarna haja mellett nem csak a f�le, van teli piercinggel, hanem a sz�ja k�t oldal�n is van egy-egy �s egy fekete sztk keretes szem�veget visel.

- Csak a macsk�kat n�ztem. Esetleg fekete perzs�tok nincsen? – k�rdi oldalra biccentett fejjel, mik�zben l�tom, hogy tov�bbra is engem elemez, ami igencsak kezd zavarni.

- Mint l�tja, nincs, de ha kell, esetleg a teny�szt�vel feltudjuk venni a kapcsolatot.

- Aranyos vagy, de nem kell. Csak �rdekl�dtem ir�ntad, hogy elad� vagy e. – kacsint r�m, mire �n nagy szemekkel meredek r�, azt�n ahogy kis�t�l, csak megr�zom a fejem, majd h�tra megyek �s le�l�k Ruru mell� egy nagyot s�hajtva.

- Mi t�rt�nt? – emeli fel a fej�t az �sszetolt sz�kekr�l �s �lmosan pislog r�m.

- Semmi. – r�zom meg a fejem – Csak valami fura fazon volt bent. A macsk�kr�l k�rdezett, hogy van-e fekete perzs�nk, mire mondtam, hogy nincs, de ha gondolja, felh�vjuk a teny�szt�t, mire k�z�lte, hogy nem kell, mert � csak arra volt k�v�ncsi, hogy elad� vagyok-e. Azt�n meg kis�t�lt.

- Hogy micsoda? – d�rzs�li meg szemeit – Hogy n�zett ki a fazon?

- H�t, vil�gosbarna haj, piercingek meg sztk keretes fekete szem�veg. De am�gy t�k norm�lisan n�zett ki.

- Tal�lkozt�l m�r vele m�skor is?

- Nem, m�g sosem. Mi�rt?

- Csak k�rdeztem. Maradj bent, m�r jobban vagyok, kimegyek, azt�n majd egy�tt megy�nk haza a biztons�g kedv��rt. Ok�?

- Fel�lem rendben van. – vonom meg a v�llam, majd �n helyezkedem el a sz�kekb�l �ssze�ll�tott �gyon, hogy aludjak egy kicsit.

A h�ten m�g p�rszor l�ttam az alakot, mikor Uruh�val m�szk�lgattunk, �gy egyed�l nem tehettem ki a l�bamat a h�zb�l, mert vagy � vagy Kai volt velem, f�leg, hogy Kai volt olyan kedves �s elmes�lte neki, hogy mi is t�rt�nt velem anno.

- Aoi, leveled j�tt. – sz�l be Uru egyik nap a szob�mba.

- Legal�bb nagy �s az van r��rva, hogy torta? – k�rdem, mire elneveti mag�t – Nem, lapos �s nincs rajta torta felirat. – adja �t a bor�t�kot.

K�v�ncsian bontom ki, mivel nincs rajta c�mzett. Miut�n felnyitottam k�v�ncsian nyitom ki �s veszem el� a benne megb�j� pap�rlapot, aminek az alj�ra hossz� v�r�s hajr�szlet van csatolva, k�zzel az van fel� �rva, hogy: Hamarosan tal�lkozunk. Add �t �dv�zletem Kyonak.

- Jesszus. – dobom el h�rtelenj�ben, majd �szhez t�rve visszarakom a bor�t�kba �s vele egy�tt cip�be b�jva rohanok a rend�rs�gre, ahol Kyot k�rem szem�lyesen.

- Yuu-kun, r�g l�ttalak. Mi j�ratban? – k�rdi az alacsony nyomoz�.

- Ezt ma kaptam post�n. – ny�jtom �t neki a bor�t�kot, aminek amint megl�tja a tartalm�t gondterhelten fels�hajt.

- L�ttad a post�s?

- Nem. A lak�t�rsam vette �t.

- �rtem. Ha nem gond, megtartan�m, mert nincs rajta se c�m, se b�lyeg.

- Nem, a v�ge am�gy is neked sz�lt. Sz�val nyugodtan megtarthatod.

- Rendben. A lak�t�rsadat majd felkeresem, te meg, ha lehet, ne m�szk�lj egyed�l. B�rmi van, k�rlek, sz�lj. Itt a sz�mom. - ny�jtja �t n�vjegyk�rty�j�t, amit el is teszek.

Hazafel� menet beugrom m�g a boltba, �gy a l�pcs�h�zban egy morcos Kyoval futok �ssze.

- Mi�rt nem mondtad, hogy valaki k�vet? - k�rdi k�sz�n�s n�lk�l.

- Mert nem tal�ltam fontosnak. Am�gy is m�r r�g nem l�ttam az illet�t.

- Nem baj. Legk�zelebb sz�lj. Ezekn�l sosem lehet tudni. - mondja, majd t�vozik, �n meg felmegyek a csomagokkal �s nekil�tok egy gyors vacsora �ssze�t�s�nek, k�zben Uruha is betal�l a konyh�ba �s elmes�li, hogy itt volt Kyo �s kik�rdezte, mire �n csak h�mm�g�k �s b�logatok, majd k�zl�m, hogy k�sz a vacsora, ehet�nk, amib�l szerencs�re lesz�rte, hogy hanyagolni k�v�nom ezt a t�m�t, �gy csak a vacsora v�g�n sz�lal meg ism�t.

- Szak�tottam vele.

- Mi? De biztos vagy benne, hogy �gy helyes? - k�rdem k�t d�bbenet k�z�tt.

- Igen. Ma l�ttam �t egy m�sik f�rfival. �s nem csak k�zenfogva s�t�lgattak, hanem nagyban cs�kol�ztak �s taperolgatt�k egym�st. Sz�val, igen, j�l d�nt�ttem.

- �rtem. H�t sajn�lom, de biztos tal�lsz jobbat.

- �n is �gy hiszem. K�sz�n�m a vacsor�t, igaz�n finom volt. M�skor is f�zhetn�l.

- Majd ha nem leszek hozz� ennyire lusta. - kacsintok r�.

Az elk�vetkezend� napokban Uruha gondolatait terelt�k el mindenf�le �k�rs�ggel a t�bbiekkel, hogy ne essen mag�ba.

Egyik �jszaka Dieal �lmodom igen csak pik�nsat.

- Aoi, Aoi. - hallom meg Uruha hangj�t �lmom k�zepett.

- Adj m�g �t percet. - mondom, majd megpr�b�lok ism�t Diera koncentr�lni, de Uruha hangja csak nem akar elhallgatni.

- Mi az m�r?! - nyafizom f�lig �bren a takar�mat �lelgetve imm�r nyitott szemekkel.

- Na, v�gre, hogy felkelt�l! El fogunk k�sni! - t�j�koztat a val�s helyzetr�l, mire kipattanok az �gyb�l, elint�zem magam a f�rd�be, majd magamra kapom a ruh�mat �s egy�tt rohanunk korg� hassal dolgozni.

- Itt vagy? - hallom meg Uru hangj�t ism�t �s egyben l�tom meg el�ttem lenget� tenyer�t.

- Persze, mi�rt? - k�rdem.

- Ma m�r nem ez az els�, hogy elbambulsz. Mond csak, j�l vagy? - k�rdi agg�dva.

- Igen, j�l vagyok. Csak az �lmom, - s�hajtok fel - mindegy. Csak �lmodtam egy r�gen l�tott szem�llyel �s azt hiszem, hogy j� lenne �jra l�tni.

- �rtem. �s csinos?

- Nem, nem a volt bar�tn�m az. Csak egy r�g l�tott k�zeli ismer�sr�l van sz�. - magyar�zom.

Erre b�lint, majd nem firtatja tov�bb, csak visszahoz a jelenbe minden egyes bambul�somn�l, melyek mindig avval v�gz�dnek, hogy j� lenne �t �jra l�tni.

Egyik este mikor Uruh�val kicsit tov�bb maradtunk fent, miut�n � elment lefek�dni �n m�g maradok egy kis tort�t enni, majd iszok r� egy poh�r vizet, mikor kopog�st hallok a bej�rati ajt� fel�l. El�sz�r csak nagy szemekkel pislogok, nem e hallok f�lre, de mikor �jra hallom a kopog�st elindulok az ajt� fel� �s nyugodtan nyitom ki avval a gondolattal, hogy biztos a szomsz�d az, �s valami fontosat akar mondani.

- Rem�lem nem gond a k�s�i l�togat�s, de m�r r�g l�ttalak Aoi. - mosolyog r�m az ajt�b�l Die, mik�zben egy fegyvert szegez nekem.

- Die. - ny�g�m nev�t d�bbenten, de bel�l repesek az �r�mt�l.

- Ki m�s lenne. Befel�! - k�zli, k�zben h�tr�bb tol �s becsukja az ajt�t �n pedig nem �rtem, hogy mi�rt viselkedik ilyen hidegen velem.

- Hol van a kis bar�tod?

- A szob�j�ban alszik. Mi�rt? - k�rdem �rtetlenkedve.

Erre nem v�laszol, csak benyit r�snyire a szob�ba, hogy meggy�z�dj�n r�la, hogy igazat mondok-e.

- Helyes. Befel�. - b�k a szob�m fel� a fegyverrel - �lt�zz, kir�ndulunk egy kicsit.

Erre nem mondok semmit se, csak �t�lt�z�m utcai ruh�ba, majd felveszem a cip�met. Ezek ut�n k�zen ragad �s levisz a kapu el�tt �ll� kocsihoz, ahol ism�t bek�ti a szemem, ak�rcsak r�gen, majd beseg�t a kocsiba, becsatol �s ind�t.

- Hov� megy�nk? - k�rdem.

- Majd megl�tod. Milyen a sz�szi?

- Mi? - ford�tom fel� fejem, m�g ha nem is l�tja arcom egy r�sz�t.

- A kis bar�tod, akivel �gy �sszen�tt�l annak ellen�re, hogy bar�tn�je van.

- Csak volt, �s � csak bar�t bar�t. Nem n�tt�nk �ssze, csak p�r hete volt egy fura fazon a boltba �s p�rszor m�g l�ttam, ahogy k�vet, ez�rt j�tt velem.

- �gy kisz�rtad Kazukit? De b�na lehetett. Most tuti �t fogj�k gyan�s�tani. De b�na. - nevet fel.

- Ismered �t? Igaz�n meg�rhattad volna. �gy is a fr�szt hoztad r�m a leveleddel.

- Igen? Mi�rt is? - k�rdi k�v�ncsian.

- Mert, mikor megl�ttam a hajad, azt hittem, hogy bajod esett.

- Ez igaz�n kedves t�led, de j�l vagyok, mint l�tod. Csak volt egy kis elint�znival�m. A hajam pedig mint l�ttad, lev�gattam a v�llamig �s nem festettem vissza, de nem �llt sz�nd�komban a fr�szt hozni r�d. De most aludj nyugodtan, hossz� m�g az �t.

Ezt nem kell k�tszer mondania, mert el is nyom az �lom.

Arra kelek, hogy a kocsi m�r nem j�r �s Die arcomat cir�gatva kelteget, �gy kinyitom szemeim f�leg, hogy m�r nincs rajtam kend�.

- Gyere, meg�rkezt�nk. Mindj�rt kezd�dik. - mosolyog r�m mell�lem a kocsiajt�ban guggolva.

K�v�ncsian sz�llok ki a kocsib�l �s k�vetem a tengerpartra, ahol �ppen most kel fel a nap.

- Gy�ny�r�. - suttogom karj�ba karolva, � pedig derekamn�l karol �t.

- Igen, az. Ak�rcsak te. - emeli fel fejem �llamn�l fogva �s cs�kol meg l�gyan, amit �r�mmel viszonzok.

- Hi�nyozt�l. - b�jok hozz� �s szippantom be finom illat�t.

- Te is nekem, de most m�r senki sem zavarhat minket. Most viszont, indulnunk kell. Kazuki mindj�rt itt lesz. - k�zenfogva indulunk vissza a kocsihoz.

- � az, aki most gyilkol a mellett, hogy k�vetett?

- Nocsak, �szrevetted, hogy most nem �n alkotok? - k�rdi csod�lkozva, de az elismer� mosoly ott bujk�l a sz�ja sz�l�n.

- Igen, valahogy m�snak tal�ltam, meg meg�rz�s vagy mi.

- �rtem. Igen, � csin�lja. Ez�rt is j�ttem vissza ilyen hamar. Nem akartam, hogy az �v� legy�l. Mondjuk hamarabb r�d tal�lt, de siker�lt elkapnom a k�lyk�t �s sz�t is �rtett�nk. Sz�val most t�rsak vagyunk vagy mi.

Erre b�lintok, de ink�bb nem firtatom a dolgot.

P�r perc m�lva egy s�t�t�tett kocsi g�rd�l be a mell�k pihen�be �s sz�llunk �t bele.

- Nah�t, itt a cica! - vigyorog r�m h�trafordulva a Kazuki nev� fazon, akivel a boltban tal�lkoztam els�k�nt.

Eg�sz �ton be nem �ll a sz�ja, m�r ameddig fent vagyok, mert Dienak f�szkelve magam hamar elnyom az �lom.

Mikor felkelek, egy �gyban tal�lom magam Daisuke t�rsas�g�ban.

- J�l aludt�l? - k�rdi kedvesen, k�zben arcomba l�g� tincseimet kisim�tja onnan.

- Igen. Hab�r most semmit nem �lmodtam. Nem �gy, mint m�ltkor.

- �s mit �lmodt�l a m�ltkor, hogy ennyire j� volt? - k�rdi k�v�ncsian, fej�t k�ny�k�lve megt�masztva, k�zben jobb kez�vel beny�l p�l�m al� �s oldalam kezdi el simogatni.

- H�t, veled �lmodtam �s szeretkezt�nk. - suttogom f�l�be, majd egy gyors cs�kot lopok ajkair�l.

- Ez nekem is tetszik �s, ak�r meg is val�s�thatjuk. Van egy-k�t elk�pzel�sem a dologr�l. - vigyorog r�m perverzen.

- Nincs kifog�som ellene. - cs�sztatom be a kezem trik�ja al�, hogy felt�rk�pezzem mellkas�t, majd belekezd�nk �lmom t�bbsz�ri megval�s�t�s�ba.

K�t hetet t�lt�k vel�k, ami alatt Kazukival is siker�lt �sszebar�tkoznom.

D�lut�ni nassban vagyunk �ppen, mikor ny�lik a fah�z ajtaja �s Die l�p be rajta, aki egy cs�kkal k�sz�nt az �tkez�ben, majd Kazuki fel� fordul.

- Ahogy �g�rtem, meghoztam az aj�nd�kod.

Erre Kazu szemei egyb�l felcsillannak.

- Aoi, menj�nk fel. Ne zavarjuk a dolg�ban. - ragadja meg a kezem �s �gy megy�nk fel az emeletre. Ahogy fel�rt�nk lentr�l nemsok�ra r� hangos zajok �radnak.

- Valaki van itt? - k�rdem agg�dva.

- Igen, de ne agg�dj, ez csak Kyo. El lesznek �k ketten, ahogy mi is. - kacsint r�m.

Miut�n lent abbamaradtak a zajok �s mi is befejezt�k a dolgunkat, ami ut�n Daisuke bealudt, k�v�ncsian megyek le �s meglepet�semre Kyo a kanap�n �l, bal bok�j�n bilincsel, annak hossz� l�nca pedig a radi�torhoz van z�rva.

- Kyo! J�l vagy? - k�rdem.

- Igen. Tudok magamra vigy�zni, �s te?

- Miattam ne agg�dj. - nyugtat�s k�pen r�mosolygok - Hogy ker�lsz ide? - �l�k le mell�.

- K�vettem Daisuket, a csapd�ba. - h�zza el a sz�ja sz�l�t - �s most ez az �r�lt taknyos r�msz�llt. Yuu, - n�z m�lyen a szemembe - engedj el. Ha megteszed, megtudlak v�deni �s el tudunk sz�kni.

- Sajn�lom, de nem lehet. �n nem akarok megsz�kni. Szeretek vele lenni.

Erre csak megad�an s�hajt egyet, majd mikor menn�k el, ism�t megsz�lal, �gy megtorpanok.

- Uruha agg�dik �rted.

- � j�l van? - k�rdem.

- K�rdezd meg t�le szem�lyesen.

- Ezt, hogy �rted?

- K�t nap m�lva elvileg lesz egy tal�lkoz�nk. Ha elm�sz, megtudod. De ak�r egy�tt is mehet�nk.

- M�g �tgondolom. - hagyom ott �s megyek be a konyh�ba, hogy csin�ljak egy cappuchinot, majd vissza Diehoz, aki �ppen ekkor �bredezik.

- Merre j�rt�l? - k�rdi nagyot �s�tva, k�zben �l�be h�z.

- Csin�ltam neked �breszt�t. - adom �t az italt, k�zben egy puszit nyomok az arc�ra.

- K�sz�n�m. Te t�nyleg egy angyal vagy. - kapok egy gyors cs�kot.

- Die, tal�lkozni akarok Uruh�val. - n�zek a szem�be.

- Mit akarsz te att�l a zsarut�l? - n�z r�m k�rd�n pohar�b�l kortyolgatva.

- Zsaru? - lep�d�m meg.

- �desem, te nem tudtad, hogy � csak az�rt van veled, mert ez volt a dolga? Szeg�ny kicsi Aoim, Uruha sosem volt a bar�tod. - n�z r�m sajn�lkozva - M�g �gy is tal�lkozni akarsz vele?

- Igen, de m�r m�s miatt. - mondom b�natosan.

- Rendben, de veled megyek, ha gond lenne.

- K�sz�n�m. - mosolyodom el �s megyek vissza Kyohoz, aki elmondja az �ll�t�lagos tal�lkoz� hely�t �s idej�t.

Mikor meg�rkezem a szinte semmi k�zep�n �ll� k�v�z�ba az �jszaka k�zep�n Uruha m�r ott �l az egyik asztaln�l k�t k�v�spoh�r t�rsas�g�ban, �s igencsak meglep�dve fogad.

- Yuu? - k�rdi csod�lkozva.

- Igen, �n. Mi�rt nem mondtad? - k�rdem azt, ami engem �rdekel, k�zben le�l�k vele szembe - Azt hittem, hogy bar�tok vagyunk. - n�zek r� csal�dottan.

- Sajn�lom, de ez volt a dolgom. - n�z r�m bocs�natk�r�en - Hogy, hogy te j�tt�l Kyo helyett? J�l vagy?

- Kyo nem �r r�. - eresztek el egy halv�ny mosolyt - �s j�l vagyok, csak, hogy v�laszoljak a k�rd�sedre. Viszont most megyek, mert azt hiszem, m�r mindent megbesz�lt�nk. - majd �lln�k fel, de megragadja a kezem, majd fel�ll � is, �s szorosan mag�hoz �lel, �s �gy suttog a f�lembe.

- T�nyleg agg�dtam �rted �s a bar�tomnak tartalak, de most k�rlek, gyere velem.

- Nem lehet. - bontakozom ki �lel�s�b�l, �s induln�k el kifel�, de ekkor l�tom, hogy a bej�rat k�t oldal�n l�v� asztaln�l �l� k�t f�rfi t�ls�gosan is egyszerre �ll fel, �gy a mosd�ba megyek, ahol a csapra fel�llva a nyitott ablakon �t Die kinti seg�ts�g�vel m�szom ki, �s hajtunk el a motorra �lve, majd a fah�zba �rve Kyot�l csak egy sajn�lkoz� pillant�st kapok, de nem tudok vele mit kezdeni.

- �gyes volt�l. – �lel �t h�tulr�l Die a f�rd�ben – H�ny zsaru volt bent? – h�zza el hajam bal oldalamr�l �s cs�kol bele nyakamba.

- Nem tudom, de kett� biztosan volt a bej�ratn�l. – mondom, k�zben fel� fordulok �s elkezdj�k egym�st vetk�ztetni, majd besz�llunk a v�zzel teli k�dba �s Die �l�be f�szkelem magam.

- Die, Kazuki ugye nem akarja b�ntani Kyot? – k�rdem h�trapillantva.

- B�ntani? – nevet fel – Kazuki csak saj�tos m�don akarja elh�d�tani.

- T�nyleg? – fordulok fel�, mire egy nagyobb ny�g�st hallok fel�le.

- Igen, de ha sokat mozgol�dsz, akkor itt nem csak f�rd�s lesz. – n�z r�m vigyorogva.

- Na, mert azt annyira b�nn�d. – forgatom meg szemeim.

- Hol j�r a kis kezded? – k�rdi, mire �n csak nagyba vigyorgok r�, mik�zben fark�t k�nyeztetem.

- H�t, nem is tudom. – suttogom f�l�be, azt�n a k�vetkez� pillanatban m�r a k�d m�sik oldal�n tal�lom magam, f�l�ttem meg egy csillog� szem� Dait pillantok meg, majd v�lik velem eggy�, majd a kicsit elny�l� v�zi torna ut�n egyb�l �lomba mer�l�k a puha �gyba �rve �s m�g a lentr�l j�v� Kazuki�k balh�ja sem tud megzavarni az alv�sban.
 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.