Aoi



Ami az �sszez�rt napok alatt t�rt�nt, nos, egy�ltal�n nem b�ntam meg. Igaz�b�l gyorsnak se tal�lom a dolgot, mivel m�r �vek �ta ismerj�k egym�st �s vagy ezerszer l�ttuk a m�sikat meztelen�l, ha nem t�bbsz�r, �gy egy�ltal�n nem voltam zavarban f�leg, hogy k�v�ntam is �t. Sokkal jobban, mint b�rki m�st. Daijal t�nyleg �reztem azt, hogy mi egyek vagyunk �s szavak n�lk�l is tudjuk, hogy mi kell a m�siknak. B�zom benne, hogy a tov�bbiakban is �gy lesz. De b�szke is vagyok magamra, hogy siker�lt r�vennem egy kis j�v� heti kiruccan�sra. Daisuke mindig is ilyen volt, ha b�rmi rosszat csin�lt, sosem mert egyed�l hazamenni. Mindig nekem kellett hazak�s�rnem, pedig egy�ltal�n nem voltak szigor�ak a sz�lei.

Visszagondolva a r�gi dolgokra egy mosoly k�szik az arcomra. De hamar elt�nnek ezek az eml�kek �s az a bizonyos este k�szik be helyett�k elm�mbe, �gy k�nytelen vagyok magamhoz ny�lni a zuhany alatt, mert m�r maga a gondolat is elfog a j�les� �rz�s.

Egy ideig m�g folyatom magamra a vizet, majd nekil�tok az �lt�zk�d�snek. A t�k�r el�tt egy ideig m�g gondolkozom rajta, hogy vegyek-e valami lenge ny�ri s�lat a nyakam k�r�, de v�g�l is, kit �rdekel? Ha l�tszik, hadd l�tsz�djon, nem b�nt k�vett�nk el, csak j�l �rezt�k magunkat.

A terembe hamar be�rek, �s j� kedvem van. Ruki valamit morog, de �gy d�nt�ttem, hogy nem fogalakozom vele. �ppen git�romat hangoltam, mikor Ruru j�tt oda mell�m.

- L�tom j�l �rezted magad a viharos napok alatt. – mosolyog r�m.

- �m, igen. Volt t�rsas�gom. – mosolygok vissza egy kis p�rral az arcomon.

- �sszej�ttetek? – k�rdi suttogva, miel�tt Ruki meghallan�, �s �jabb balh�t verne ki.

- Igen.

- �r�l�k neki. R�d f�rt, hogy boldog legy�l. – mosolyog �szint�n �s vereget h�tba, majd visszas�t�l a hely�re �s nekil�tunk a dolognak.

Ez a h�t el�g nyugodtan telt el �s Ruki is megel�gedet avval, hogy csak morog �s cs�ny�n n�z a nyakamra.

Uruh�nak k�ldtem h�tf� reggel egy sms-t, hogy nem megyek a h�ten dolgozni, mert fontos „dolgom” akad. Sz�pen bepakoltam a b�r�nd�mbe, majd taxival a Diru f�hadisz�ll�sa fel� vettem az ir�nyt, hogy elraboljam Diet. Lent a port�n sz�pen �tbaigaz�tanak, hogy merre is kell mennem.

Kopogok a st�di� ajtaj�n, de semmi v�lasz, csak motoszk�l�st hallottam bentr�l, �gy egy kicsit v�rtam, majd �vatosan benyitottam, de nem v�rt esem�nyek fogadtak.

Kyo meztelen�l, n�gyk�zl�b van a f�ld�n segg�ben egy l�farokkal, mik�zben Shinya b�rcsizm�j�t nyalogatja.

- K�rlek, b�ntess meg �rn�m. Nagyon rossz fi� voltam. – sim�t v�gig az eml�tett l�b�n, aki erre egy hatalmasat s�z a m�sik h�t�ra egy kisebb ostorral.

- Nem megmondtam, hogy enged�ly n�lk�l ne mer�szelj hozz�m �rni?!

- Bocs�ss meg �rn�m. – huny�szkodik meg, mire a dobos felkapja a nyak�ra k�t�tt p�r�z v�g�t �s felr�ntja a f�ldr�l.

- Gyer�nk! – �t a segg�re �s mutat a sz�k fel�, mire Kyo k�szs�gesen m�szik fel r�, fenek�t kinyomva pucs�t Shiny�nak, aki kiszedi a fenek�ben helyet foglal� j�t�kot �s r�csap a foghagym�kra.

- Sz�val b�ntesselek meg? – r�ntja h�tra sz�ke haj�n�l fogva a m�sik fej�t – H�t j�, most megkapod a b�ntet�sed! – �s semmi cicoma egyb�l bel� hatol.

Hirtelen egy kezet �rzek meg v�llamon, mire �sszerezzenve fordulok a k�z tulajdonosa fel�, aki az �ltalam keresett szem�ly volt.

Fej�vel int, hogy menj�nk, �gy visszacsukom csendben az ajt�t �s elindulunk a lent v�r� taxihoz.

A vonaton hely�nket elfoglalva v�gre r�tal�lok a hangomra.

- Ez m�gis mi volt? – n�zek r� nagy szemekkel.

- Ja, h�t az, aminek l�tszik. �k �gy fejezik ki a szerelm�ket egym�s ir�nt, de err�l tartsd a sz�dat, mert a band�n bel�l is csak �n tudok r�la. Ugyan �gy tudtam meg, mint te. V�letlen r�juk nyitottam.

Nem sok�ig besz�lgethet�nk kettesben, mert amilyen szerencs�k van egy csapat l�nyka, akik r�ad�sul fanok is betal�ltak minket, �gy a hat szem�lyes kabinb�l tizenkett�t csin�ltak. Die ott tette nekik a sz�pen �s cs�rte-csavarta a fej�ket vagy po�nkodott vel�k, ha �ppen nem fl�rt�lt, �n meg csak sz�pen mosolyogtam nekik �s pr�b�ltam �gy tenni, mint aki �lvezi is, hogy egy csapat kisl�ny m�szott r� �s nyomt�k r� a vonat ablaka melletti falra.

Sajnos az aut�grammal �s a k�z�s fot�kkal nem el�gedtek meg, �gy magamban im�dkozni kezdtem, hogy sz�lljanak m�r le, mert �n pihenni j�ttem, nem fanokat sz�rakoztatni. Szerencs�re im�im meghallgattak, mert f�l�ton lesz�lltak. De a vonat �llt az �llom�son, �gy Die az ablakon kihajolva folytatta vel�k a fl�rt�l�st.

- H�, l�nyok, akartok l�tni egy kis fanservicet?

Persze egyb�l elkezdtek vis�tozni, de olyan szinten, hogy akik eddig nem figyeltek fel r�nk, akkor most m�r azok is megtett�k.

- H�, Aoi, azt n�zd! – sz�l hozz�m, mire kin�zek az ablakon �s az adott ir�nyba fordulok, mire � gonosz m�don el�m hajol �s �gy egy sz�jra puszit kapok t�le.

�n morogva visszamegyek a fal mell� �s elny�lok az �l�sen fejemre dobva egy v�konyabb pul�vert, amit a b�r�ndb�l szedtem el�.

Az az egy szerencs�je van, hogy csak sz�jra puszit adott �s nem cs�kot. A fanokat ismerve m�r fent is van a neten a Die �ltal szervezett kis akci� �s m�r rep�lnek is hozz� a kommentek �s egyesek fej�ben m�r meg is fogalmaz�dott egy �jabb fanfic �tlet.

Die kelt fel, hogy mindj�rt meg�rkez�nk, �gy ideje fel�brednem.

A vonatr�l lesz�llva els�nek hozz�nk megy�nk be, ahol lerakom a b�r�nd�m, majd Dai�k fel� vessz�k az ir�nyt. Mikor meg�rkez�nk az anyja s�r az �r�mt�l �s agyon�lelgeti az egyetlen kicsiny fiacsk�j�t, majd �n is kapok az �lel�sb�l.

- Apjuk, gyere ide! N�zd ki j�tt meg! – rohan be a nappaliba, ahonnan el�j�n a csal�df� �s � is meg�lelget minket.

- �r�l�k, hogy v�gre hazatal�lt�l fiam. – veregeti h�tba – Gyertek, egyetek valamit vacsor�ra.

A vacsora ut�n v�g�l ott alszom n�luk. Valamikor az �jszaka folyam�n felkeltem �s elindultam a mosd�ba. Visszafel� �sszefutottam Die apj�val a folyos�n.

- Yuu, fiam, gyere egy kicsit ki velem a verand�ra, ha nem b�nod.

K�vetem �t �s ki�l�k mell� a ny�ri �jszak�ban.

Mi�ben sokkal szebb az �gbolt �s a csillagokat is lehet l�tni, nem �gy, mint Tokyoba, ahol az a rengeteg f�ny miatt elt�nt az �gbolt sz�ps�ge �s m�r nincs miben gy�ny�rk�dni. A gy�ny�rre itt a t�csk�k ciripel�se is r�rak �s a kellemes szell� is, hogy m�g szebb� var�zsolja az am�gy is csod�s �jszak�t.

- �r�l�k, hogy lehoztad magaddal a fiamat. Tudod, nekem m�r nincs sok h�tra, �gy most nagyon boldog vagyok, hogy megint l�thatom egy�tt a csal�domat, miel�tt m�g elt�vozom. Ez tudod, nagyon sokat jelent nekem. – n�z m�lyen a szemembe – Szeretn�m, ha err�l nem besz�ln�l neki. Azt akarom, hogy abban az egy h�tben, am�g itt vagytok, boldog legyen. M�g a feles�gemnek sem mondtam el. Igaz�n boldog csal�dot szeretn�k m�g utolj�ra �s nem egy olyat, amelyik �lmosolyt haszn�l. Ugye meg�rtesz engem?

- Igen, meg�rtem �nt, de nem �rtem, hogy akkor nekem mi�rt mondta ezt el? Nem gondolja, hogy most ezzel engem kellemetlen helyzetbe hozott? Mert ez el�g s�lyos titok.

- Tudom, de r�d is a fiam k�nt tekintek �s te er�sebb vagy jelen esetben, mint Daisuke. K�rlek vigy�zz a fiamra a hal�lom ut�n. Seg�ts neki, hogy �jra tudjon mosolyogni. Sz�ks�ge lesz r�d. – teszi kez�t az eny�mre, mire b�lintok egyet.

Ezek ut�n mindenf�le semmis�gekr�l besz�l nekem �s fel-felhozza a gyerekkorunkat, hogy hogyan is ismerkedt�nk meg �s egyebek, majd mindketten visszamegy�nk az �gyunkba.

Sok�ig nem tudok aludni �s csak Die arc�t n�zem, mik�zben az apja szavai j�rnak a fejemben.

Pirkadatkor nyomhatott el az �lom �s d�lut�n keltem fel, egyed�l a szob�ban. �t�lt�ztem, majd lementem a konyh�ba, ahol az anyuk�ja adott nekem egy kis k�s�i reggelit, azt�n elk�sz�ntem t�le �s a t�bbiekt�l, mert hazafel� vettem az ir�nyt.

Otthon anyu egyb�l az eb�db�l megmaradt �teleket kipakolta �s le�ltetett az asztalhoz, hogy egyek is valamit, mert ami�ta fent vagyok a f�v�rosban, az�ta szerinte csak v�zn�bb lettem, �s ha �gy haladok, elf�j a sz�l, azt�n majd lehet engem keresni valamelyik fa tetej�n, amin j�t mosolyogtam.

D�lut�n Die is betal�lt hozz�nk olajos arccal. R�vet�dik a kanap�ra �s elter�l rajta �n meg a h�t�b�l kiveszek neki egy �veg s�rt, amit h�l�val teli szemekkel megk�sz�n.

- Ap�mmal eg�sz d�lut�n az aut�t szerelt�k. – fej�t k�zbe �lembe helyezi.

- Azt l�tom. – mosolyodom el - De te nem is �rtesz hozz�.

- H�t �pp ez az! Csak tiszta kosz lettem.

�n meg csak n�zem az olajcs�kos arc�t, ami nem tudom mi�rt, de m�g ellen�llhatatlanabb� tette �t sz�momra �s lehajoltam hozz� egy cs�k�rt.

- Olajos lett�l. – n�z r�m vigyorogva.

- Nem sz�m�t. – k�vetelek t�le egy �jabb cs�kot, aminek az lett a v�ge, hogy a kanap�n kezdt�nk el egym�s test�t felfedezni.

- V�rj, n�lam nincsen egyik dolog sem. – �ll�tom meg pihegve fenekemn�l j�r� ujjait.

- H�t n�lam sincsen, nos, akkor majd haszn�ljuk a sz�nkat. – kacsint r�m, majd elt�nik l�baim k�z�tt, �n meg csak ny�gd�cselek alatta, ahogy ajkaival k�nyeztet.

Miut�n sz�j�ba �lveztem rajtam volt a sor, hogy k�nny�tsek rajta, amit �r�mmel tettem meg.

Azt�n megt�r�lt�k magunkat �s bepusziltuk a marad�k s�r�nket �s nekil�ttunk a tengerpart felfedez�s�nek.

Az eg�sz hetet �gy t�lt�tt�k, hogy a d�lel�tt�t a csal�ddal a d�lut�nt pedig egym�s t�rsas�g�ban voltunk a parton, vagy a v�zben. A h�t sajnos hamar eltelt. Vas�rnap mindkett�nk csal�dj�t�l elb�cs�ztunk, majd az utols� vonattal haza vett�k az ir�nyt. Kedden reggel, mikor bementem a pr�b�ra csak Kai volt m�g bent, akivel j�l elbesz�lgett�nk �s elmes�lte, hogy mik t�rt�ntek m�lt h�ten. Azt�n betal�lt egy m�snapos Reita egy szint�n m�snapos Uruh�val kar�ltve.

A gond egy d�h�s kis t�rp�vel �rkezett, aki t�nkretette a nyugodt hangulatot k�z�tt�nk.

- Hol van az a senkih�zi?! – r�gja be az ajt�t �s f�jtat, mint egy bika – Te, te, te kis ribanc! Ez m�gis mi a szar?! – v�gja el�m a „fanservices” k�pet – M�g, hogy dolgod volt! Legk�zelebb mi lesz fent a neten, ahogy a seggedet dugj�k, te meg �nk�nyesen tartod nekik?! Vagy esetleg azt most int�zt�tek el, mert az volt az a hatalmas dolog, ami miatt ell�gt�l egy hetet?! Ha fasz kell, gyere �s megkapod! Itt vagyunk n�gyen is!

N�lam itt szakad el a c�rna �s v�gtam �t pofont.

- M�gis mi bajod van velem?! – akadok ki, de � m�g mindig a pofont pr�b�lja felfogni.

- El�g legyen! – �ll k�z�nk Uruha megel�zve a nagyobb bajt – Most sz�pen mindenki fogja mag�t �s hazamegy, majd holnap nyugodt fejjel bep�toljuk a mai napot. – adja ki az uk�zt.

- Gyere. – ragad karon �s visz mag�val a h�z�ba, ahol kapok egy hideg s�rt.

- Majd besz�lek vele. Csak agg�dik �rted. A maga m�dj�n.

- �rtem? – k�rdezem egy kicsit hiszt�rikusan, �gy vissz�bb veszek a hangnememb�l. – Ink�bb a banda h�rneve miatt… - morgom a v�g�t. Am�gy is, csak Die fanservicelt egyet a rajong�knak, akik bet�madtak minket a vonaton. – h�zom meg a s�r�met.

Uruha elereszt egy apr� mosolyt, majd h�trad�l a velem szembe l�v� fotelban.

- �s milyen volt a pihen�s?

- J�. Csak r�vid volt. �s te mit csin�lt�l?

- �n is haza mentem. M�r nekem is honv�gyam volt. Az id�sebb n�v�rem elhozta a gyerekeit is, �gy el�g rendesen lef�rasztottak. Tegnap meg Akir�val �lt�nk �ssze italozgatni, mint l�thatod. – mosolyodik el.

- Az, j�. – eresztek el �n is egy apr� mosolyt.

- Valami baj van? Vagy m�g mindig Rukin r�god magad?

- Die apja meg fog halni, de meg�g�rtette velem, hogy nem mondom el neki. – mondom el azt, ami a sz�vemet nyomta m�r egy hete.

- Sajn�lom. Mennyi van m�g h�tra neki?

- Egy vagy k�t hetet j�soltak neki az orvosok.

- Akkor Dienak nagy sz�ks�ge lesz r�d.

- Az apja is ezt mondta. Tiszt�ba vagyok vele.

Azt�n be�llt a n�ma cs�nd k�zt�nk. �n nem akartam belegondolni �s m�r el�re rettegtem att�l a bizonyos h�rt�l �s ezt szerintem Uruha is meg�rezhette, mert mell�m �lt �s �t�lelt.

- Ne agg�dj, menni fog, csak b�zz magadban.

- K�sz�n�m.

Nem sok�ig maradtam ut�na n�la, hanem mentem haza � meg Rukihoz, hogy besz�ljen vele.

Nem tudom, hogy mit besz�lhetett vele, de �rezhet� volt, hogy m�r nem sok maradt az el�z� napi fesz�lts�gb�l a leveg�ben. Szinte �pphogy csak �rezhet� volt.

Az egyik d�lut�ni �sszej�vetelen Daisuke r�k�rdezett arra, amire nem kellett volna.

- Yuu, mi�rt �rzem �gy, hogy valamit nem mondasz el nekem? – n�z fel r�m, mivel l�baim el�tt guggol, �s kezeit combjaimon t�masztja.

- Mert meg�g�rtem, hogy nem mondom el. – n�zek el a szoba m�sik v�g�be.

- Ap�mnak �g�rted meg igaz?

Erre r�kapom a fejemet.

- Honn�t tudod?

Erre s�hajt egyet �s fel�l mell�m.

- Hallottam mikor este kih�vott besz�lgetni. M�snap pedig besz�ltem az orvos�val. Ne �r�ld-e miatt magadat. – teszi kez�t combomra - Tiszt�ba vagyok a dolgokkal �s tudod, ezek ut�n m�g jobban h�l�s vagyok az�rt, ami�rt r�vett�l, hogy menjek veled haza. K�sz�n�k neked mindent, de m�r nem kell magadat gy�t�rn�d.

- �n, �gy sajn�lom – szipogom – olyan rossz volt, hogy nem mondhattam el neked. Persze �rtem, hogy mi�rt nem akarta elmondani neked ap�d, de akkor is. –t�rl�m meg szemeimet.

- Nincs semmi baj – ringat �lomba.

Mikor felkelek, �gy tesz, mintha ez az eg�sz meg sem t�rt�nt volna, �s m�r kezdi is a piszk�l�somat, amit vissza is adok neki, �gy szeretkez�s lett a v�ge.

Die apja sajnos nem tartozott a jobbik esetek k�z�, �gy m�snap reggel a telefonj�ra kelt�nk. Az anyja telefon�lt, hogy hajnalban meghalt az apja.

�res szemekkel �lt az �gy sz�l�n �s �gy b�mult maga el�.

- Daisuke…. – sz�l�tom meg finoman.

- Any�mnak sz�ks�ge van r�m. A temet�s p�nteken lesz. Szeretn�m, ha elj�nn�l r�. – n�z r�m szem�ben rengeteg b�nattal.

- Ez csak term�szetes. De nem merlek �gy, egyed�l hazaengedni. Hazaviszlek kocsival.

Tudom, hogy most sz�ks�ge van egy t�maszra, aki vele van �s b�rmikor bel�kapaszkodhat, f�leg, hogy jelen pillanatban � is egy t�masz az anyja sz�m�ra.

N�m�n szedel�zk�d�nk �ssze �s �l�nk be a kocsiba. Az �ton se r�di� se semmi nem sz�l, csak a motor zaj�t lehet hallani. Die kifel� b�mul az ablakon a semmibe, m�g �n az utat figyelem, mik�zben lopva r�-r� pillantok.

H�zukhoz meg�rkezve kiveszem b�r�ndj�t �s bek�s�rem a h�zba.

A temet�s napj�ig lent maradok vele, amelyen a sz�leim is r�szt vettek. A szertart�s ut�n r�besz�lem Diet, hogy maradjon m�g egy p�r napig, mert az anyj�nak sz�ks�ge van r� �s ne hagyja itt egyed�l a temet�s ut�n.

A c�gn�l a fejesek nem nagyon �r�ltek a kiruccan�somnak, de valahogy ez volt a legkevesebb gondom. Szerencs�re p�r napra r�, hogy felj�tt�nk Die anyja odak�lt�z�tt az �n sz�leimhez �s m�r sokkal jobban volt, kezdte t�ltenni mag�t a t�rt�nteken, ahogyan Daisuke is, h�la a t�mogat�snak, amit a banda ny�jtott neki mellettem.

Tal�n egy h�nap telhetett el, mikor nek�nk turn�t terveztek be. Az indul�s napja el�tt egy levelet kaptam Mi�b�l. A levelet Daisuke apja �rta, de a v�grendelet�ben k�rte, hogy csak a hal�la ut�n adj�k �t nekem. Nem igaz�n �rtem, hogy mit �rhatott, amit csak most kaphatok meg. K�v�ncsian nyitom ki a bor�t�kot, de mikor megl�tom az orvosi pap�rt, arcom komolyabb �rnyalatot vesz fel �s elkezdem olvasni a levelet, amit nem akarok elhinni. Ugye, ez csak egy rossz vicc?

Remegve h�vom fel telefonon any�mat.

- Anya, kaptam egy �rdekes levelet…

- Kicsim, az a lev�l – vesz egy m�ly leveg�t – az igazat �rja le. Ne haragudj, hogy nem mondtam el eddig, de h�t olyan boldog csal�d voltunk. Ugye meg�rted? De, �gy volt mindenkinek a legjobb. Ne, haragudj, most mennem kell, de ugye tudod, hogy ezek ut�n semmi sem v�ltozik? Minden maradhat ugyan �gy, mint r�gen.

- Persze, menj csak. – suttogok bele, majd teszem le a telefont �s ez az a pont, mikor egy vil�g d�lt bennem �ssze…
 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.