Aoi

A tiszta h� csak �gy ropog a l�bam alatt, ahogy a sz�l�h�zam fel� l�pkedek a kerten �t. Kulcsomat bedugom a z�rba �s egy nagy leveg�t v�ve l�pek be az el�szob�ba. Cip�met csendben vetem le �s veszem fel a r�gen haszn�lt itthon kis papucsom. B�r�ndjeimet a nappali ajtaj�ba rakom le.

- Megj�ttem! – mondom mosolyogva sz�leimnek, akik a nappaliban besz�lgettek.

- Kis, fiam! – �ll fel any�m a fotelb�l �s j�n ide hozz�m, hogy meg�leljen, majd ap�m is.

Helyetfoglalok mellett�k �n is �s megosztom vel�k szok�s szerint a f�v�rosban t�rt�nt esem�nyeket.

- Akkor nemsok�ra m�sz is vissza, igaz? – k�rdi kiss� szomor�an any�m.

- Nem, m�r nem megyek t�bbet vissza. Nem veszek r�szt a fin�l�n. Kil�ptem. Vagyis, csak fogtam magam �s elj�ttem. – vakarom meg a tark�mat.

- Pedig ez volt az �lmod. M�g az iskol�t se v�gezted el. – sz�l k�zbe rosszall�an ap�m, majd egy kis sz�net ut�n ism�t megsz�lal – Esetleg l�ny van a dologban?

- Sajnos nem. – eresztek el egy keser� mosolyt – De szeretn�k valakit magam mell�, csakhogy evvel a munk�val lehetetlen, vagy nem is tudom… - s�hajtok fel – Mindegy, �gy d�nt�ttem. Szeretn�k itt maradni �s a k�zelben dolgozni.

- A falu m�sik v�g�ben, az �cs embert keres maga mell�. Ha, gondolod, holnap l�togass el hozz�.

- K�szi, apu, az j� lenne.

- Az�rt pihenj is egy kicsit, ha m�r itt vagy. Biztos elf�radt�l az �ton. – sz�l k�zbe any�m, mire b�lintok egy apr�t.

Kimegyek vele a konyh�ba, ahol az eb�d marad�k�b�l szed nekem is, amit �r�mmel fogyasztok el.

Vicces visszagondolni a r�gi id�kre, mikor m�g h�ztam a sz�mat any�m f�ztj�re, mert nem tal�ltam el�g �desnek, de ahogy telt az id� �s egyre kevesebbet tudtam itthon lenni, �gy kezdtem megszerezni �s szinte m�r hi�nyzott, mert amit � csin�lt az mindig sz�vb�l j�tt �s tal�n ez�rt esett folyton olyan j�l.

Furcsa belegondolni, hogy most m�r nem megyek fel t�bbet a ny�zsg� v�rosba, de egyben egy hatalmas teher esett le r�lam. Sokkal nyugodtabbnak, kipihentebbnek �rzem magamat m�g a t�bb �r�s utaz�s ut�n is, mert tudom, hogy itt minden rendben van �s �nzetlen�l szeretnek.

Nem kell att�l tartanom, hogy mikor besz�lnek ki a h�tam m�g�tt, nem kell a szerepemet j�tszani, itt nem Aoi vagyok, hanem az a Yuu, aki r�gen is voltam. Itt ism�t egy �tlagember lehetek, mint b�rki m�s �s ugyan�gy �lhetem az �letemet, mint �k.  Egyszer�en, nyugodt sz�vvel adhatom �nmagam �s a bar�taim is itt vannak.

Nem azt mondom, hogy fentr�l senki sem fog hi�nyozni, mert ez nem �gy van, de meg kellett ezt tennem. �s ez volt a legegyszer�bb, m�g ha ez�ltal gy�v�nak is t�n�k, hogy minden sz� n�lk�l elt�n�k, de ez �gy van rendj�n.

A baleset, ami z�r� koncert el�tt t�rt�nt, csak nekem kedvezett, hisz senki sem tudhatta, hogy melyik vonattal mentem volna vissza, �gy nagyobb az es�lye, hogy azt hiszik, hogy rajta voltam �s meghaltam, mivel ami�ta hazaj�ttem, a k�rty�mat is kicser�ltettem, az ismertet pedig kett�t�rtem. Az el�fizet�st majd egy h�t m�lva megsz�ntetem, �gy a legbiztosabb. A fontos sz�mokat az�rt �tm�soltam a mostanira, de az csak p�r embert jelentett.

Ap�m tan�cs�t megfogadva elmentem az �cshoz, akit�l meg is kaptam a munk�t. Ez m�g janu�r elej�n volt. Az�ta az id� csak �gy haladt. A sz�let�snapomat is itthon �nnepelt�k meg az itteni bar�taimmal �s a csal�dommal. V�gre volt id�m a n�v�remre �s a b�ty�mra, a gyerekeikr�l nem is besz�lve.

Mindig is irigyeltem �ket, hogy nekik siker�lt, de ezeken a l�togat�sokon �n is olyan boldognak �reztem magamat, ak�rcsak �k.

Most is a befagyott tengerparton s�t�lgatok vel�k, vagy �ppen a h�val j�tszadozunk. J�l �reztem magamat a mai napon �s rendesen kif�rasztottak a kis lurk�k, m�gis, �gy �rzem most, hogy ism�t csend telepedett a h�zra, hogy valamit fent hagytam. Valamit, ami teljesen k�zzel foghat�. Mintha hi�nyos lenne az �letem, vagy csak a nyugalom �s a b�kess�g a furcsa? Tal�n, id�vel, ha megszokom az itteni helyzetet erre is r�j�v�k.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.