Uruha

A s�r�s, egym�sba borul�s, �lelget�s reggel�nk ut�n tiszta lapokkal kezdt�k el az �j �let�nket, mert szerintem ez m�r az. Most m�r mind a ketten elhagytuk a k�nok �s szenved�sek vil�g�t, helyette pedig egy m�sik, boldogs�ggal telibe cs�ppent�nk, hogy felt�lts�k magunkat kell� b�tors�ggal �s er�vel a hossz� pihen� ut�n.

A parton kellemes az id� a f�jdog�l� langyos sz�lt�l, ami el�g sokszor a hajamba kap, �gy k�nytelen vagyok id�r�l id�re meg-meg�llni, hogy l�ssak is valamit. Persze Aoi ezen az eg�szen csak j�t nevet.

- Ne nevess. Nem vicces. – j�tszom a s�rt�d�ttet.

- Bocs, r�gen volt, mikor �n is �t�ltem ezt. – mosolyog r�m kedvesen, amit�l ism�t zavarba j�v�k egy kicsit, mint az ut�bbi id�ben szinte minden egyes alkalomn�l, amikor r�m mosolyog.

- Pedig j�l �llt neked. Szerettem, mikor hossz� hajad volt. Igaz�n megn�veszthetn�d.

- Gondolod? Nekem ez is j�. Ezt egyszer�bb kezelni. De, tal�n lehet r�la sz�.  T�nyleg, t�ged m�g nem is l�ttalak r�vid hajjal.

- Persze, hogy nem. Az nem �ll nekem j�. Kiskoromban is hossz� hajam volt. De, ha m�r �gy felj�tt ez a hajas dolog, nincs a k�zelben fodr�sz? Feket�re akarom festeni.

- Feket�re? – csod�lkozva n�z r�m – Neked nagyon j�l �llnak a vil�gos sz�nek!

- Igen, arra szeretn�m. Nem akarom, hogy felismerjenek. Csak az�rt. K�sz�n�m.

- Szerintem, akkor csak hagyd sim�n len�ni. Am�gy is, senki sem keresne itt egy halott t�rsas�g�ban.

- Igazad van. – mosolyodom el – Meg, m�r �gy sem vagyok h�res.

- Na, l�tod! Nincs mi�rt agg�dnod. – vereget h�tba.

Azt�n csak m�szk�lunk a parton csendben egym�s mellett �lvezve a t�j gy�ny�r�s�g�t, m�g meg nem csuklok, de szerencs�re Aoi elkap, �gy nem esek el.

- J�l vagy? – tart m�g mindig, mik�zben agg�dva n�z r�m.

- Igen, csak elf�radtam egy kicsit. Ennyi s�t�hoz m�g nincs el�g er�m.

- Pihenj�nk?

- Az j� lenne.

Kicsit arr�bb vezet �s le�l�nk a parton, l�bamr�l leveszem szand�lomat, hogy l�bfejemet a tenger hull�mz� vize �rje, majd fejem al� rakom l�bbelijeimet �s csukott szemmel �lvezem Aoi k�zels�g�t �s a tenger hangj�t illat�val egy�tt.

Ez az eg�sz hely annyira megnyugtat, hogy �szre sem veszem, de elalszom a parton. Gyermekek nevet�s�re �s sikoltoz�saikra kelek.  Lassan nyitom ki a szemem, de kezemet fejem fel� teszem el�vigy�zatoss�gk�nt a nap er�s f�nye miatt. Szerencs�mre a nap nem s�t m�r olyan er�sen �s a sz�ge sem fel�m esik, �gy leeresztem a kezem �s fel�l�k, majd d�rzs�ln�m meg a szemeim, de Aoi megragadja a kezem.

- V�rj, homokos vagy. �gy csak koszt viszel bele. – s�pri le r�lam a r�m tapadt homokszemeket, hogy v�gre kid�rzs�ljem az �lmoss�got a szememb�l.

- Ne haragudj. Nem �llt sz�nd�komba bealudni. – �s�tom.

- Semmi baj. – s�pri le h�tamr�l a homokot – a l�nyeg, hogy kipihented magad. Ez a l�nyeg. – sim�t v�gig a h�tamon, mire j�les�en kir�z a hideg �s becsukott szemmel �lvezem ezt a r�vidke kis pillanatot, amit hasam korg�sa t�r meg. Ma m�r m�sodszorra �s ezen Aoi csak j��z�en felnevet.

- L�tom a vid�ki leveg� meghozta az �tv�gyad.

- Meglehet. Sz�vesen enn�k megint olyan j�kat, mint r�gen. – s�hajtok fel, ahogy megjelenik a sok finom �tel a lelki szemeim el�tt, amit a gyomrom egy �jabb korg�ssal kommentt�l.

- Gyere, tudok egy helyet, ahol degeszre t�mheted a kis beledet. – h�z fel �ll� helyzetbe.

- Nincs is belem.

- Majd lesz! Miut�n lej�ttem, olyan hasam lett – mutatja a kez�vel – de gyorsan ledolgoztam, sz�val, most m�r �jra t�k�letes �s izmos. – h�zza ki mag�t b�szk�n, amin nevethetn�kem t�mad.

Nem sokat kellett gyalogolni a m�l�hoz, ahol a horg�szok is ettek az ott l�v� egyetlen egy kis b�f�n�l. Az �tlapon csakis tengeri k�ty�k voltak, ami kicsit megnehez�tette a v�laszt�somat, mivel f�leg helyi specialit�sok voltak rajta, de Yuu hamar megoldotta a dolgot.

- Mindegyiket k�rj�k.

- Yuu-san, megint el fog h�zni! – jegyezte meg a b�f�t vezet� id�s b�csi.

- Ez nem igaz! – j�tssza a s�rt�d�ttet – Am�gy is, nem egyed�l fogom megenni. Most m�s fog h�zni, nem �n. – b�k fej�vel el�m.

- H�t, r� is f�r a kis bar�todra! De a te hasad meg olyan, mint a fekete lyuk! Mindent elnyel!

- Csak azt, ami finom.  – k�zli, majd helyet foglalunk az egyik �res asztaln�l a m�l�n �s onnan n�zz�k a tengert �s a j�tsz� gyerekeket, m�g ki nem hozt�k a k�s�i eb�d�nket, ami ak�r uzsonn�nak is nevezhet�.

D�bbenetemre mindet elpuszt�tottuk annak, amit el�nk raktak �s ezt sz�v� is teszem.

- Wow, nem gondoltam volna, hogy ennyit fogok enni.  Teljesen kif�jtam.

- Persze, mert ami j�, abb�l lehet enni. De, t�nyleg sokat ett�l, ami j�. �gy hamarabb rendbe fogsz j�nni.

- Az nagyon j� lenne. H�lye voltam, mikor nekikezdtem. De teljesen el voltam keseredve.

- Most m�r nincs gond. �n mindig itt leszek neked. �g�rem, t�bbet nem l�pek le. – Fogja meg k�zfejem er�s�t�s k�pen.

- Szavadon foglak. – mosolygok r� – Sz�val, mikor haj�k�zunk? – k�rdem izgatottan.

- Megk�rdezem a szomsz�dot, hogy kimegy-e m�g ma. Mindj�rt j�v�k. – �ll fel a sz�kb�l �s megy oda a horg�szokhoz, majd p�r perc m�lva fel�m int, hogy menjek oda.

K�v�ncsian megyek oda hozz�, ahol k�rd�n n�zek r�, de az egyik id�s b�csi sz�lal meg helyette.

- Egy h�sz perc m�lva kimegyek beszedni a h�l�t. Ha szeretn�tek, akkor velem j�hettek.

- Esetleg, seg�thetn�k? – n�zek a b�csira.

- H�t fiam, el�g gyeng�nek t�nsz ahhoz, de rendben van. Majd megl�tjuk.

- K�sz�n�m! – hajolok meg, majd indulunk el a haj�ja fel�.

- Izgatott vagy? – k�rdi �tk�zben Aoi.

- Igen, nagyon! M�g sosem csin�ltam ilyet.

- Gyere, n�zz�nk valami v�d�ruh�t akkor neked. – megy fel a haj� fed�lzet�re, ahov� k�vetem.

T�ny �s val�, hogy ez nem egy s�tahaj�, m�gis tisztas�g �s rend uralkodik rajta.

A h�l�hoz meg a visszamen� utat a t�j b�mul�s�val t�lt�ttem, ami csod�s volt, f�leg a lemen� nap l�tv�nya. A munka meg f�raszt�, de m�gis �lvezetes volt. �s vicces, mikor Aoi kez�b�l kific�nkolt a hal �s arcon csapta az uszony�val, amit�l megijedt, �gy ijedt�ben megcs�szott �s a fenek�re huppant.

Egy kisboltba gyorsan besurrantunk m�g z�r�s el�tt �s vett�nk p�r t�lt�tt onigirit �s j�magam egy kis te�t, Yuu pedig egy k�v�t.

A kis pakkunkkal le�lt�nk egy f�ves r�szre �s ott l�ttunk neki a majszol�suknak a tengerpartt�l kicsit t�volabbi r�szen az �t ment�n �s onnan n�zt�k a csod�s t�jat, m�g el nem kezdett s�t�tedni.

- Ez egy csod�s nap volt! – jegyzem meg – Nagyon sz�p helyen laksz.

- K�sz�n�m. Igen, ez t�nyleg egy csod�s nap volt. �s m�g le is barnult�l, sz�val csoda is t�rt�nt.

- J�l, van na! Akkor most j�l jegyezd meg ezt a sz�nt, mert k�vetkez�nek a hegyekbe megyek pihenni egy j� kis onsen mell�.

- Na, m�g mit nem! N�lk�lem sehova! – karol bel�m – N�lk�lem sehova, m�g a v�g�n elp�rologsz ott nekem.

- Na, j�, leszek olyan kegyes, hogy elviszlek magammal.

- Oh, k�sz�n�m mester.

- Ne h�vj m�r �gy. –nevetek – Nem vagyok mester, csak egy volt sz�l�git�ros. Oh, n�zd hull�csillag! – torpanok meg �s mutatok fel az �gre.

- T�nyleg? Hol? L�tom! – lelkesedik be � is, �gy f�lre�llunk az �t sz�l�re a korl�thoz,

�s onnan n�zz�k �ket �s ki�ltunk fel, mint a gyerekek, mikor megl�tunk egyet, majd mikor elmegy a hangunk a ki�ltoz�st�l csak cs�ndben, meghitten n�zz�k tov�bb a meteorzuhatagot. Mikor m�r csak n�ha –n�ha hullik egy-egy darab, Yuu fel� fordulok, aki most l�tom, hogy engem n�z mosolyogva szerintem m�r egy j� ideje. �n pedig �t kezdem el n�zni, �gy csak n�zz�k egym�st a m�sik tekintet�ben elveszve �s furcs�bbn�l furcs�bb gondolatok kezdenek a fejemben kavarogni. Mi�rt akarom, hogy megcs�koljon? Nem tudom, de szeretn�m, ha megtenn�. Egyszer�en csak �gy �rzem, hogy meg kell t�rt�nnie �s �szre sem veszem, �s m�r hajolok fel�, majd egy apr� cs�kot hintek ajkaira, mik�zben finoman ujjai k�z� cs�sztatom az eny�imet. Ahogy megt�rt�nik a cs�k, a var�zs is �gy t�rik meg �s j�n vissza a j�zan eszem.

- Ne haragudj! Nem tudom mi �t�tt bel�m. – motyogom les�t�tt szemekkel �s fordulok el t�le ujjainkat sz�tv�lasztva. �s most j�n, majd az a r�sz, hogy elkezd velem kiab�lni �s elhord mindennek, amire lelkileg nem vagyok felk�sz�lve �s tal�n sosem leszek, mert � t�l fontos nekem.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.