17. r�sz

Ruki

�rzem, hogy egyre d�h�sebb vagyok. L�tom, amit ap�m Ky�val tesz.

Kyo teste izzani kezd, majd �talakul.

�rzem, ahogy az er�m ap�m fel� ir�nyul. Ir�ny�tom a tetteimet, az�rt hogy Ky�t megmentsem... A testem izzani kezd. Toshiy�t karon ragadom, mire az � b�re is izzik. Nem foglalkozom az �v�lt�ssel. Egy dolog ir�ny�t, hogy Ky�t mentsem. A kezeim k�z�tt �g porr�, mire t�rdre esek, majd utat engedek k�nnyeimnek.

Odam�szom Kyo mell�.

– Ruki, j�l vagy? – fogja meg arcom. Most nem �geti a b�r�m. Csak b�lintok. Nagy nehezen felt�p�szkodunk, �s egym�st t�mogatva kimegy�nk. A nap gy�ny�r�en s�t, mire csak pislogok. Kaput nyitva �rkez�nk az iskol�ig, b�r nagyon lassan. L�tom Ky�n, hogy fogyt�n az ereje…

–Megcsin�ltad, Ruki! – hallom meg Uruha hangj�t. Fut fel�m, m�g�tte Kai, Reita, Aoi �s Die, na meg persze Gackt-sama. A bar�taim magukhoz �lelnek. V�gre �jra itt vannak velem.

– Ennyit kellett tennie? Meg�lni az apj�t?

– Igen – v�laszolja Gackt-sama. – De el�tte meg kellett tanulnia haszn�lni az erej�t, �s azzal legy�zni a gonoszt.

Csak kapkodom a fejem �ssze-vissza, Kyo pedig elengedi a karom, de abban a pillanatban �sszeesik. El�jul, Die veszi a h�t�ra, �s bevissz�k az �p�letbe. Elker�lnek a k�v�ncsi tekintetek, minden di�k a szem�t les�tve megy el mellettem. Tal�n m�r �k is tudj�k…? Aggodalmasan n�zem Kyo h�t�t. Szik�r �s er�s, m�g �gy is, hogy nincs mag�n�l.

 

Napokig nincs �bren. �n nem megyek be a suliba, hi�ba vagyok m�r jobban, nem b�rom itt hagyni. Mellette �l�k �s figyelem. Simogatom arc�t, ami egy�ltal�n nem �geti m�r a b�r�m.

 

– Fel�bredt m�r? – hallom meg Die hangj�t mire, fel� ford�tom a fejem. Nem is hallottam, hogy bej�tt.

– Nem, m�g nem.

– Nyugi. Csak kimer�lt – �l le mell�m a sz�kre.

– Hogy hogy nem �geti meg a b�r�m?

– Nem tudod? – Csak megr�zom a fejem. – Nagyon ritka dolog, vagyis ink�bb… m�g sosem t�rt�nt hasonl�. Nem is fognak neki �r�lni, Gackt meg a f�nti angyalok. Ez azt jelenti, Ruki, hogy teljesen egym�sba szerettetek. Ez�rt b�rja a tested az �rint�s�t – kacsint r�m. Nekem valami�rt pirulhatn�kom t�mad. Ez azt jelenti, hogy � is engem…? �s tal�n most m�r szabad… azt is?

Die magunkra hagy, �n pedig mell� fekszem, �s mellkas�ra hajtom a fejem.

�rzem, ahogy egy k�z sim�t a hajamba, majd a h�tamra.

– Fel�bredt�l? – emelem meg fejem, majd n�zek a szem�be. Eddig fel se t�nt, hogy milyen gy�ny�r� szeme van. Egy�ltal�n nem t�nik gonosznak, ahogy beleb�mulok a barna �riszekbe.

B�lint. �n k�zelebb hajolok, majd megcs�kolom. Most nem tiltakozik. Gondolom, tudja, hogy m�r nem kell �rtatlannak lennem, mert legy�zt�k az ap�mat. �tford�t a h�tamra, majd �jra cs�kolni kezd, � ir�ny�t, �n pedig hagyom. Megszak�tom a cs�kot �s vetk�ztetni kezdem; nagyon remeg a kezem, el sem hiszem, hogy ilyen b�tran nekiestem. A nadr�gja sz�l�n�l elakadok, mire csak elmosolyodik, majd seg�t. �rzem, hogy �jra pirulok, itt van el�ttem, teljesen puc�ran. Gyorsan r�lam is leszedi a ruh�kat. Tiszta v�r�s az arcom – f�rom a fejem a p�rn�ba, amit elvesz t�lem, majd ad puszit az arcomra, a sz�mra, v�g�l hossz� cs�kba forrunk �ssze.

– Laz�ts – suttogja f�lembe, �s a fenekemn�l kezd matatni.


Amikor m�r k�t ujjal t�g�t, �s �rzi, hogy nem feszengek, meg�rzem magamban, mire felny�g�k. Erre a f�jdalomra nem sz�m�tottam – harapom be als�ajkam, amikor elkezd mozogni. �tkarolom nyak�t, �s k�zelebb h�zom magamhoz, hogy elb�jjak a v�ll�n�l. �llam sz�l�t cs�kokkal bor�tja el, majd ajkamat is, amit�l ellep a r�zsasz�n k�d, �s teljesen �tadom neki magam. 

Amikor �rzi, hogy k�zeleg a v�g, gyors�t a temp�n, k�zben meg�rzem kezeit k�r�l�ttem, majd f�rfiass�gomra fogva kezd tov�bb izgatni. Ekkor m�r nem b�rom visszafojtani a hangomat, hangosan ny�gve �lvez�nk el, mind a ketten.

Kipirult arccal pihegek mellette, � pedig mell�m d�l, majd az oldal�ra fordul, �s �gy mosolyog r�m. Szerintem, ha ez kider�l Gackt-sama nem lesz boldog,.

– Mi az? – n�zek r� kipirult arccal.

– Gy�ny�r� vagy – cs�kol meg.

– Kyo... M�r megint rosszkor j�v�k – teszi fel v�dekez�leg Die a kez�t, amikor megjelenik az ajt�ban. Magamra r�ntom a takar�t a fejem b�bj�ig. – Akkor ink�bb nem is zavarok - vigyorogva megy ki az ajt�n, mire Kyo m�szna ki mell�lem, de elkapom kez�t �s visszah�zom.

– Maradj! Biztos, direkt j�tt be tudja, hogy ez zavar t�ged – nevetek fel.

– Igen, ez lehet... Die olyan, mint egy gyerek – morogja, �n pedig j�t nevetek rajta. – �, azt hiszem, Gackt besz�lni akar velem – h�zza el a sz�j�t. �rzem, hogy falfeh�r lesz az arcom. Ezek szerint, m�r is megtudta. De honnan? Biztos nem Die… Ijedten meredek Ky�ra, akinek semmit nem lehet leolvasni az arc�r�l.

Kyo

Nem tudom, pontosan mikor t�rek magamhoz, de amikor ez megt�rt�nik, Ruki fekszik a mellkasomon.

– Fel�bredt�l? – hallom meg gy�ny�r� hangj�t.

A fen�be, beleszerettem egy angyalba?

Ahogy kinyitom a szemem, el�m t�rul a mosolyg�, de f�radt arca. �gy �rzem, megdobban a mellkasomban valami olyan, ami m�r r�g�ta nem m�k�d�tt ilyen hevesen, s�t szinte soha.

Meglep, ahogy b�tran leteper, r�m m�szik �s nekem adja mag�t. Nem ellenkezem, mi�rt tenn�m? Legbel�l erre v�rok az elej�t�l... Azonban Die ism�t megzavar minket, mire felmegy bennem a pumpa.

Ruki nem enged ut�na, de a k�teless�g akkor is h�v. Gackt parancsol� hangja bef�rk�zik az agyamba. Fontos lehet, ha �gy h�v, sz�val lek�sz�l�dom az angyalr�l, az �n agyalomr�l, aki ezut�n sz�gyenl�sen h�zza mag�ra a takar�t.

– Ne gondold, hogy te maradsz. J�ssz velem! – mutogatok r�, majd p�rd�lve magamra csettintek egy norm�lis hacuk�t. F�jnak a v�gtagjaim, de a fogamat �sszeszor�tva t�r�m, mert meg�rte. �rte meg�rte.

– Nem szeretn�k menni – h�zza a feje tetej�re a takar�t, mire kid�lled egy �r a hal�nt�komon.
– Ne sz�rakozz velem, hallod?
– Mi ez a d�h�s hang? Azt hittem, ezek ut�n aranyos leszel.
Elvigyorodom.
– �, dr�g�m. Nekem ez az aranyos �nem.

Kidugja a fej�t, v�gign�z rajtam, majd d�rm�g valamit az orra alatt, amit tiszt�n �rtek.
– H�t ez remek – azzal �lt�zk�dni kezd, �n v�gig rajta legeltetem a szemem. Mell�m �ll, megfogom a kez�t, mire megszor�tja az ujjam, �s �n nyitok egy kaput, hogy �gy menj�nk �t a m�sik iskol�ba.

K�zvetlen�l Gackt irod�j�nak ajtaja el�tt l�p�nk ki bel�le, kit�rul el�tt�nk a nagy k�tsz�rny� ajt�. Ruki nem h�zza ki az ujjait az eny�mek k�z�l, �m �rzem rajta, f�l, mit sz�l a vezet�je, Gackt. Engem is �rdekel... Kih�v�an l�pdelek beljebb, kih�zom magam, m�r amennyire engedi a f�jdalom az oldalamban, �s bes�t�lok.

– �dv – k�sz�n r�nk, fel�ll az asztala m�g�tt.
– Hell� – biccentek arp�t, Ruki pedig hajladozni kezd, mire megforgatom a szemem.
– Ruki... – s�t�l mell�nk kim�rten az arkangyal. – Nekem kellene el�tted meghajolnom, hagyd abba – fogja meg a szabad kez�t, mit nem �n szorongatok. Szinte figyelemre sem m�ltatja ezt az apr� t�nyt, �gy kezd hozz� besz�lni. – Fontos dolgot szeretn�k k�z�lni veled... Veletek. De nem egyed�l.
– Nem egyed�l? – felh�zott szem�ld�kkel n�zek r�, de elh�zom a sz�m. T�l k�zel �ll, �rzem ezt az undor�t� illatot – legyezek kezemmel orrom el�tt, nem leplezve nem tetsz�sem, majd ink�bb le�l�k az egyik fotelba.
– Hogy te milyen pof�tlan vagy m�g mindig... – v�gja cs�p�re a kezeit, �s �gy pont �gy n�z ki, mint a zs�rt�l�d� Die.
– Van ami sosem v�ltozik...

Ruki gy�ngy�z� nevet�se megpuh�tja Gackt von�sait, az eny�meket is, �s v�g�l elmosolyodom, �gy n�zek a f�rfira.

– Takanori szeretn�k bemutatni neked valakit, vagyis valakiket ink�bb – �ll od�bb Gackt, m�g�tte kapu ny�lik, f�nyes kapu. Fentr�l… Na, erre m�r �n is k�v�ncsi vagyok. Egy id�s h�zasp�rt pillantunk meg kil�pni bel�le. �n azonnal tudom, hogy kik �k azon k�v�l, hogy angyalok. Toshiya sz�lei, vagyis Ruki nagysz�lei, akik eddig nem voltak sehol. – �k itt a nagysz�leid.

Ruki el�sz�r led�bben, de ez olyan szinten ki�l az arc�ra, hogy eg�szen biztosan felnevetn�k, ha nem lenne ilyen abszurd a helyzet. V�g�l a k�t �reg elrejti a h�feh�r sz�rnyait, �s meg�llnak el�tte.
– Takanori… – t�rja �lel�sre a karjait a h�lgy, eml�kezetem szerint Mahiko-san, a f�rfi pedig szabad kez�vel, amelyikkel nem a feles�ge v�ll�t szor�tja, kedves mozdulattal invit�lja Rukit magukhoz. � pedig megy, odarohan, meg�leli �ket egyenk�nt, �n pedig meg�llok Gackt mellett, nem leplezve a rosszall�som.
– Azt gondolod, ez j� ter�pia neki? – morranok r� halkan, �gy, hogy �k ne hallj�k. Luciferre, nem szeretn�k az idilli pillanat elront�ja lenni.
– N�zz r� – b�k fej�vel Ruki fel�, �n pedig k�vetem a mozdulatot tekintetemmel. – Boldog… – s�gja. Egy b�lint�sra telik t�lem; igaza van. Az a mosoly az arc�n, mindennelt fel�r.
– Hogy lehet ez? – A mellkasomra szor�tom a kezemet, �rzem a t�zet ott bel�l; kellemesen bizserget.
– Nah�t-nah�t… Csak nem? – nevetg�l az ideges�t� angyal mellettem, de amikor r�villantom k�rd� tekintetem, v�llat vonogatva ell�pdel mell�lem.
– Sajn�lom, fiam, hogy csak most tal�lkozhatunk veled.
– De… de eddig mi�rt nem j�ttetek? – Ruki let�rli a k�nnyeket az arc�r�l.
– Le kellett gy�zn�d Toshiy�t, addig nem engedtek minket.
– Honnan tudt�k odafent, hogy legy�zhetj�k �t? – szipogta, mire Mahiko f�rje egy ruhazsebend�t ny�jtott fel�. H�l�san mosolyogva fogadta el.
– Egyszer�en �rezt�k – v�laszolt mosolyogva a n�, �s r�m pillantott. Megd�bben�s j�tszott az aranysz�n �riszekben, amik nem �rnek fel Ruki szem�nek sz�ps�g�hez. – Kyo – biccentettek egyszerre.
– Hell� – k�zelebb l�pdeltem, b�r tasz�tott ez az intenz�v angyal-szag.
– R�g l�ttunk.
– Ti ismeritek egym�st? – ki�ltott fel Ruki, mire r�vetettem egy megrov� pillant�st, de nem t�g�tott. – Mondhattad volna – fonta �ssze karjait.
– �n? Gackt is ismeri �ket, ha nem t�nt fel – mutatok a kuncog� arkangyalra. Igaz�n j�l sz�rakozik.
– Nem akartunk �b�ndokba ringatni, Takanori! �gy volt ez j�.
– Akkor is…
– Ne most kezdj hisztizni.
– Hagyj b�k�n, v�n �rd�g.
– Mi az, hogy v�n �rd�g, hogy mer�szelsz �gy besz…

Hangos nevet�s szak�tja meg a civ�d�sunkat, mire mindketten a k�t �reg fel� fordulunk. Tal�n egy pillanatra elmosolyodom, ahogy megl�tom, hogyan n�znek Rukira. �szinte, h� szeretettel… Azt, hiszem, �n is ezt �rzem ir�nta. Lehets�ges lehet ez? Szabad ez? Nem sodrom bajba az �rz�seimmel? Nem sodorja mag�t bajba azzal, hogy… viszonozza ezeket?

– �s most ti itt maradtok vel�nk? – Ruki izgatottan faggatja a nagysz�leit, �s ez pont az a k�rd�s, amire �n is v�rom a v�laszt.
– Nem lehet, dr�g�m, fontos teend�ink vannak odafent. De annyi biztos… ezut�n nem hagyunk magadra, soha t�bb� – ny�jta fel� a k�t karj�t, az �n angyalom pedig �r�mmel simul az �lel� karok k�z�.

Az a helyzet, hogy magamra sem ismerek. Teljesen ell�gyultam ez alatt a r�vid id� alatt, amit Ruki k�zel�ben t�lt�ttem.

Egy biztos; ez az angyal m�g sokra viszi egyszer. Mellettem, az oldalalom. Mert most, hogy v�gre b�ntetlen�l az eny�m lehet, nem fogom elengedni soha t�bb�… Hiszen, a fen�be is, �n beleszerettem ebbe az angyalba…

V�GE

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.