7. Pirosl�mpa, m�gis z�ld�t

  2019.08.09. 12:48

 Miut�n sajn�latos k�r�lm�nyek k�z�tt realiz�ltam tegnap este azt, miszerint valami vonzalomnak nevezhet�, szerelemhez r�miszt� m�don igencsak k�zel es� iz�t �rzek meN-meN ir�nt, term�szetesen alig tudtam aludni. Ennek pedig meg is lett az eredm�nye, ez�rt �llok most mosott fek�li�hoz hasonl� �llapotban a kiad� �p�lete el�tt, turn�pulcsiban meg feh�r nadr�gban, ami persze egyb�l szemet sz�r az �rkez� Chamunak.

 

 – Most komolyan? – vet egy pillant�st a l�baimra, mire k�rd�n felvonom a szem�ld�k�met. Fogalmam sincs, mire akar kilyukadni, am�g a saj�t, fekete farmerj�re nem b�k irre�lisan hossz� mutat�ujj�val. – R�mlik az, amit a menedzser mondott?

 

 Idegesen kezdem el massz�rozni az orrnyergemet, amikor leesik a dolog. Fekete nadr�g. Hogy esne a franc abba a h�ly�be, ami�rt annyira eltereli a gondolataimat, hogy k�ptelen vagyok egy ilyen alapinform�ci�t megjegyezni. Nincs mit tenni, valakit�l szereznem kell egy megfelel� ruhadarabot, mert an�lk�l meg vagyok l�ve rendesen.

 

 – Chamu, nincs esetleg…? – kezdek bele a kunyer�l�sba, de dobosunk megr�zza a fej�t, sajna nem tud seg�teni. meN ezt a pillanatot v�lasztja a befut�sra, �n pedig legsz�vesebben els�llyedn�k, amikor v�gigm�r, azt�n r�m k�sz�n, �s m�r fordulna is Chamuhoz, viszont engem nyakon csap a h�lyes�g. Ism�t.

 

 – Szia, Nun’nun! – cs�szik ki a sz�mon a becen�v, melyet m�g r�gebben adtam neki. Sz�j�nak jobb sark�t megvet� mosolyra h�zza, azt�n sz�ba elegyedik a dobossal, megvitatva egy r�gi, k�z�s gyerekkori cs�nytev�st, amikor szomsz�dok voltak. Egyszer�en nem �rtem, m�gis mi�rt hal�sztam el� ezt a nevet pont most, amikor �gyis el�g instabil a kapcsolatunk. R�ad�sul olyan kibaszottul szexis, ahogy megcsillan az als� ajka alatti piercing. Gy�ny�r� sz�ja van.

 

 A fels� ajka pengev�kony, szinte alig l�tszik, m�g az als� telt �s d�s. Olyan p�ratlan �rz�s, amikor az ember k�ld�k�t cs�kolgatj�k vel�k, a piercing h�v�s k�vecsk�je pedig kellemesen csiklandozza a b�rt. A fen�nek fant�zi�lok �n itt meN-meN sz�j�r�l, amikor �pp nadr�got k�ne szereznem!

 

 Ekkor esik be Yume �s Kana, ut�bbi pedig eml�kezve haragomra, mihelyst megl�t, beront a kiad� �p�let�be, �s p�r perc m�lva egy fekete farmerral a kez�ben t�r vissza, amelyet k�szs�gesen ny�jt fel�m. Megk�sz�n�m neki, mert h�t m�giscsak megmentett a menedzser�nk haragj�t�l, azt�n odas�t�lok a kocsimhoz, besz�llok, �s a h�ts��l�sen megejtem a cser�t, nem t�r�dve a furcsa pillant�sokkal.

 

 Mikor kisz�llok, majd visszal�pek a t�rsas�ghoz, m�r a menedzser is ott pattog, n�h�ny staffossal az oldal�n. A tekintetem tal�lkozik meN-�vel, �n pedig m�lyen a szem�be n�zek. Ha harc, h�t legyen harc! Csak azt�n beugrik az a k�p, amikor a csillog� szemp�r a combjaim k�z�l n�zett r�m, ez�rt elkapom a fejem, �s sz�sz�lni kezdek a pulcsim ujj�val. Csod�s! Most m�r r�n�zni sem tudok, mivel mindig beugrik valami az est�r�l, amit�l r�gvest izgalomba j�v�k.

 

 – Akkor Hayato kocsij�val j�tt�k, ugye? – k�rdezi a menedzser, mire a csapat b�lint, � pedig a staffal elindul a minibuszuk fel�. Nincs igazs�g! Pl�ne, amikor Yume izgatott mosollyal jelenti ki, hogy akkor k�-pap�r-oll�val d�ntenek az any�s�l�s felett, ahogy mindig is szoktuk. Valahol, m�lyen, legbel�l �r�l�k, ami�rt a sov�ny kis git�ros ennyire boldog, ugyanis mindannyiunk sz�v�t k�pes megl�gy�tani.

 

 Kiss� kih�tr�lok a k�pb�l, am�g r�zogatj�k az �kl�ket, �s figyelmesen k�vetem az esem�nyeket. Chamu �s Kana kiesnek, Yume pedig idegesen megd�rzs�li az orrnyerg�t, azt�n meN-meN szemei k�z� n�z, ak�rcsak egy bikaviadalon. Az apr� git�ros�rt drukkolok a szombat este miatt, m�gis a basszeros gy�zelm�t k�v�nom. A szombat este miatt.

 

 – Jaj m�r! – nyafog Yume, amikor meN hatalmas tenyere elnyeli �k�lbe szor�tott kezecsk�j�t. �gy t�nik a pap�r begy�rte a k�vet, azaz szenved�seim okoz�ja fogja mellettem t�lteni a napot, m�r, amikor az aut�ban �l�nk.

 

 Odal�p�nk a kocsimhoz, Yume pedig egyb�l felt�pi a h�ts� ajt�t, �s elfoglalja a vezet��l�s m�g�tti helyet. Mosolyogva megcs�v�lom a fejem, amikor lelkesen int Kan�nak, hogy � j�jj�n k�z�pre, ugyanis, amikor a kicsi bealszik, mindig oldalra d�l a feje. Ilyenkor j�l j�n neki egy k�nyelmes magass�gban l�v� v�ll. Ez Chamu�r�l nem mondhat� el, l�v�n � a legmagasabb az eg�sz k�cer�jban, sz�val � ker�l meN m�g�.

 

 – Hol kezd�nk? – teszem fel a k�rd�st, amely csak l�tsz�lag k�lt�i, ugyanis szinte kijelent�sk�nt hangzik el a sz�mb�l. Persze mindent az alacsony git�rosunk kezdeti lelkesed�s�re alapozok, aki vid�man megr�zza az �kl�t, azt�n fel�v�lt, hogy Edison.

 

 Ki�llok a parkol�b�l, �s r�t�rek az utc�ra. A staff p�r perccel el�bb elindult, ahogy mindig is szokt�k, �gy mire oda�r�nk m�r nagyj�b�l k�szen �llnak a z�rtk�r� esem�ny megkezd�s�re. Rendk�v�l unalmasnak tal�lom ezeket, hiszen mindig ugyanazokkal a boltvezet�kkel h�ly�l�nk, �s b�r j� �ket hossz� id� ut�n �jra l�tni, a rajong�k jelenl�t�ben tartott instore-k sokkal izgalmasabbak.

 

 Az eg�sz �gy zajlik, ahogy v�rom. Mikor oda�r�nk, el�gedetten szeml�lj�k a st�lusosan berendezett �llv�nyon a kislemez�nk p�ld�nyait, fot�k k�sz�lnek r�lunk, ahogy elh�ly�sked�nk az alkalmazottakkal, meg egym�ssal, azt�n indulunk is a k�vetkez� boltba. Persze, az�rt �lvezem, hiszen ez aff�le el�szele a turn�knak, amelyeket im�dok v�gig csin�lni. �rezni a bizserg�st a sz�npadon, ez az �n l�telemem.

 

 F�radtan �l�nk be az aut�mba, miut�n letudtuk a k�telez� k�r�ket a Tower Recordsban. Egy darabig sz�sz�l�k a k�lcs�nnadr�ggal, kipakolok a zseb�b�l, meg ilyenek, azt�n a visszapillant�ba n�zek. Yume feje Kana v�ll�n pihen, sz�j�nak sark�t�l eg�szen az �ll�ig v�kony ny�lcs�k csillog. Gusztustalan, m�gis aranyos. Kana szint�n alszik, hal�nt�k�t a kicsi sz�rke hajkoron�j�ra fektetve, m�g Chamu a telefonj�t nyomkodja.

 

 �vatosan pillantok meN-meN-re, aki szint�n a mobilj�t cseszteti, azt�n m�lt�ztatik r�m n�zni, aff�le mikor indulunk m�r? –pillant�ssal, amelynek hat�s�ra beind�tom a motort, �s a parkol�b�l az �tra hajtok. El�sz�r Chamut viszem haza, � lakik a legk�zelebb, azt�n Yume, meN �s Kana k�vetkezik a sorban.

 

 Csendesen utazunk, a v�ros koraesti f�nyei kellemes �rz�seket �bresztenek bennem. Legsz�vesebben zen�t kapcsoln�k, de a git�rosok miatt ink�bb parkol�p�ly�ra teszem eme �tletemet. Lassan nyomom meg a f�ket, amikor a l�mpa pirosra v�lt. Az aut�t kellemes v�r�s borong�sba vonja a f�ny, a t�bbiek azonban meg sem rezd�lnek. Legal�bbis a h�ts� sorban, itt, el�l ugyanis se perc alatt v�lik k�noss� a helyzet.

 

 A szemem sark�b�l �rz�kelem, amint meN keze megmozdul fel�m, de pr�b�lok viszonylag norm�lisan reag�lni, ez�rt nem koncentr�lok az izzad� tenyeremre, amely k�ts�gbeesetten tapad a korm�nyra. El�sz�r apr�t szor�t a t�rdkal�csomon, majd k�nz� lass�s�ggal kezdi el felfel� h�zni az ujjait. Szemeimet a l�mp�ra f�ggesztve foh�szkodok a z�ld f�ny megjelen�s��rt, �m meN-meN kisujja apr�t mozdul a bal bels� combomon k�zel testem leg�rz�kenyebb pontj�hoz. Halk ny�g�semmel szinte egyszerre v�lt a l�mpa, � pedig v�gig sim�tva az �gy�komon �s a cs�p�csontomon h�zza vissza a kez�t.

 

 Ahogy g�zt adok, m�g oldalra pillantok, de ism�t a telefonj�t nyomkodja, mintha az im�nti intermezzo meg se t�rt�nt volna. �n viszont nem felejtek ilyen k�nnyen. M�g akkor is sz�guld az ereimben a v�r, amikor meg�llok, hogy kitegy�k Chamut a t�rsash�z ajtaja el�tt. N�ma csendben t�vozik, nehogy megzavarja az alv�kat, �gy nekem �s meN-nek csak egy laza int�s jut, amikor m�r kint van a kocsib�l.

 

 Elindulok a k�vetkez� �llom�s, azaz Yume lak�sa fel�, amikor is az eszembe �tlik valami: ha Kan�t az utca m�sik v�g�r�l k�zel�tem meg, akkor � j�het a kicsi ut�n, �s meN-meN maradna utols�nak, ami m�r csak az�rt is lenne j�, mert tudn�k vele kicsit kettesben besz�lgetni. �vatosan oldalra n�zek, a basszusgit�ros l�tv�ny�t�l azonban felsz�kik a pulzusom, �gy az �tra koncentr�lok.

 

 Amikor leparkolok, megfordulok, �s h�tra ny�lva simogatni kezdem Yume karj�t, aki el�sz�r csak ny�sz�r�g, azt�n Kan�val egy�tt meg�brednek. Mosolyogva k�z�l�m a kicsivel, hogy haza�rkezett, mire h�l�san pislogva kik�sz�l�dik az aut�b�l. Ezt a pillanatot v�lasztom az �tvonalterv m�dosul�s�nak ismertet�s�re.

 

 – Kan�t viszem haza el�bb, ok�? – teszem fel a k�rd�st, mire a git�rosunk f�radtan b�lint egyet, meN azonban felvont szem�ld�kkel v�rja a magyar�zatot. – �lmos. Aki k�pes v�gig nyomkodni a telefonj�t, az marad a v�g�re – �tl�m ki a fals indokot, de meN leint.

 

 – Chamu is telefonozott – mutat r� a sz�ps�ghib�ra, mire leintem, miszerint dobosunk lakik a legk�zelebb, meg k�l�nben is, innen Kana �s � is k�r�lbel�l ugyanolyan messze vannak. �gy l�tszik, ezek ut�n ink�bb belet�r�dik a d�nt�sembe, mert nem k�rdez t�bbet.

 

 Mikor git�rosunk �t perc ut�n kettesben hagy minket, nem merek elindulni, ugyanis a kezeim remegnek a korm�nyon, att�l f�l�, a v�g�n m�g balesetet okozok. meN-meN persze egyb�l kisz�rja ezt, �s felvont szem�ld�kkel figyeli szenved�sem. Fogalmam sincs, mi�rt v�ltja ki bel�lem ezt a tudat meg az �rzet p�ros�t�sa, mikor kettesben vagyunk, de az biztos, hogy rossz d�nt�s volt utolj�ra hagyni �t.

 

 – F�zol? – teszi fel a k�rd�st, mintha a november esti �t fokos hideg hirtelen helyet cser�lt volna a f�t�tt kocsiban l�v� huszonn�gy fokkal. Nem reag�lok r� semmit, csak hagyom, hogy k�zelebb hajolva �t�leljen. Karjai a testem k�r� fon�dnak, remeg�sem a tet�pontj�ra h�g, azt�n hirtelen abbamarad, amikor el�nt a forr�s�g. Zsibbadni kezdek a szenz�ci�s �rz�st�l, hogy � most engem �lel �t, de r�videsen el is enged, mire m�ltatlankodva morgok egyet. – Na, m�r nem remegsz! – konstat�lja mosolyogva.

 

 D�h�sen ind�tom el a motort, ami�rt nem veszi �szre. Nem veszi �szre, hogy mit v�lt ki bel�lem, b�r, ha �rezn� azt a forr�s�got, amelyet �n �reztem, amikor �t�lelt, akkor az biztos felnyitn� a szem�t. Legal�bbis, pr�b�lok hinni ebben, amikor elind�tom az aut�t, �s nekiv�gunk az �tnak meN lak�sa fel�.

 

 Sz�vem hevesen dobog a mellkasomban, amikor ism�t meg�llunk, � pedig r�gvest kisz�ll a j�rm�b�l. Hirtelen �tlett�l vez�relve pattanok ki a h�v�s leveg�re, egyenesen ut�na. Felvont szem�ld�kkel meg�ll, �s a motorh�ztet� felett tal�lkozik a pillant�sunk. Veszek egy m�ly leveg�t, azt�n megker�lve a kocsit, el� l�pek.

 

 Hallom, amint dobol a f�lemben a v�r, a pulzusom az egekben, ahogy m�lyen a szem�be n�zek. Azok a gy�ny�r�, s�t�tbarna �riszek rabul ejtenek, a testem nem engedelmeskedik, mag�t�l mozdul fel�, tekintetem ek�zben egy pillanatra az ajkaira siklik. Annyira k�v�nom a cs�kj�t, egyszer�en sz�ks�gem van r�, arra, hogy v�gig bizsergesse a testemet.

 

 R�hajolok a sz�j�ra, saj�tommal megpr�b�lom r�venni a birtokl�somra, de elford�tja a fej�t, �gy csak egy gyeng�d puszira futja a r�szemr�l. Meglep�d�k, ami�rt ezt teszi, �s tan�cstalanul hajtom le a fejem, amikor halkan megsz�lal:

 

 

 – Ez nem �gy m�k�dik, Hayato-shi! – suttogja, azt�n csap�dik a bej�rati ajt�, engem pedig egy viszonylag �jkelet�, mag�nyos �rz�s ker�t hatalm�ba: f�zom.