2014. szeptember 9.

  2019.08.09. 13:18

Napok �ta ez megy. Pr�b�lom el�rni Zerot, besz�lni vele, de ker�l, �s m�r lassan minden lehet�s�get kiakn�ztam. Akan�nek igaza volt: csendes, n�ma szak�t�s lesz ez. De ha legal�bb Zeron l�tszana valami, hogy egy kicsit is f�j neki, ami t�rt�nt, azonban semmi. Ugyan�gy viselkedik t�rsas�gban, mint eddig, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy fel�m se szagol.

 Amikor els�rtam magamat a folyos�n a minap, azt hittem, csak egy pillanatnyi gyenges�g volt a r�szemr�l, viszont mikor aznap este lefek�dtem aludni, �jb�l k�nnyezni kezdtem. M�r lassan hozz�szokok ahhoz, hogy est�nk�nt egy csomag zsebkend�vel fekszem le, holott �rzem, hogy ez nincs rendben, hogy valahogy r� kell vennem Zerot arra, hogy besz�lj�k meg.

 Akan�t is ker�l�m, egyszer�en k�ptelen vagyok elviselni a k�rd� tekintet�t, pedig szerintem pontosan tudja, mi�rt h�vtam ki Zerot a t�rsalg�b�l. El�g, ha sejti a kudarcot, nem akarom m�g elismerni is el�tte, hogy val�sz�n�leg elvesz�tettem Zerot.

 M�r ismer�s a f�jdalom, amit �rzek, m�gis m�s. Hasonl�t a gy�szhoz, amit a b�ty�m elveszt�sekor �reztem, azonban a t�r m�gsem d�fi �t a sz�vemet, hanem csak meg�ll�s n�lk�l, lassan forog benne. Gy�trelmes, tompa f�jdalom ez, lass� m�reg. B�rcsak v�ge lenne m�r!

 Az irod�mban �l�k, �s mindennel foglalkozom, csak az okt�beri terepgyakorlattal nem. A k�t n�v m�g mindig f�gg�ben van, hab�r er�sen gondolkozom azon, hogy Akir�t teszem magam mell�. Addig sem gy�t�rne az, hogy b�r Zero alig egy karny�jt�snyira van t�lem, m�gsem �lelhetem �t, cs�kolhatom a nyak�t, �rezhetem az ujjait a hajamban. Mindent megadn�k az�rt, ha csak egy fut� pillanatra �rhetn�nk egym�shoz.

 Savany� gondolataimb�l kopog�s z�kkent ki, �s csak rem�lem, hogy nem Akane az. Szerencs�m van, azonban a bel�p� katona l�tv�ny�t�l szinte leesik az �llam. Rei tal�n m�g sosem j�tt be az irod�mba mag�t�l, csak ha h�vattam valami miatt, �gy csak nehezen tudom pal�stolni a meglepetts�gemet.

 – Uram! – tiszteleg, majd becsukja az ajt�t maga m�g�tt �s az asztalom el� l�p. A hangja eddig m�ly volt �s hat�rozott, most azonban ell�gyul. – M�r r�gen nem j�rtam itt csak �gy – s�hajt fel.

 Mindketten tudjuk, mire gondol. A b�ty�m hal�la el�tt rengeteget j�tt ide � is meg �n is, �s seg�tett�k, ahogy csak tudtuk. �sszeszor�tom a sz�mat �s az el�ttem fekv� dosszi�ra n�zek.

 – Igaz�b�l az�rt j�ttem, hogy megk�sz�njem – kezdi. – Akira ma reggel elmondta, hogy tudsz r�lunk, �s m�gsem teszel semmit. Onnant�l pedig m�r �ssze�lltak a dolgok.

 K�rd�n pillantok fel r�. M�gis mir�l besz�l? Mit akar mondani pontosan megk�sz�n�s c�msz� alatt? Reit mindig is nehezen tudtam meg�rteni, �gy az asztalomra k�ny�k�l�k, a fejemet a megt�masztom a kezeimen. Ez hossz� lesz.

 – Satsuki �s Akane. Te �s Zero – sorolja, az arca k�z�mb�s. Nekem pedig kikerekednek a szemeim. M�gis honnan tud ennyi mindent?

 – Rei, ezeket..? – teszem fel a k�rd�st, mire lebiggyeszti az ajkait.

 – Le�lhetek? – int a pad fel�, �n pedig b�lintok. Odamegy, �s a l�b�ra k�ny�k�lve vizslat.

 – Akane ak�rmennyire is j� p�kerarcban, ha az ember sok�ig figyeli, �szreveszi, ahogy Satsukire n�z, akin m�g enn�l is k�nnyebb �szrevenni, mennyire odavan �rte. De ezt gondolom, nem kell bemutatnom neked. Ti ketten viszont eg�sz j�l titkolt�tok id�ig. Felt�nt, hogy ker�l�d Zerot �s � is t�ged, nem besz�ltek m�r egym�ssal, �s Akira szerint unozni se m�sz el est�nk�nt – magyar�zza.

 – De m�soknak mi�rt nem t�nik fel? – terelek. Nem akarok reag�lni a mondand�j�nak a f� pontj�ra, de m�r �rtem, a b�ty�m mi�rt kedvelte annyira. Rei nem csak a legjobb katona, hanem rendk�v�l okos is.

 – Mert nem figyelnek oda r�tok. Viszont az m�r szemet sz�rhat nekik, hogy nem besz�ltek Zeroval. A megszokott dolgokat nem firtatj�k, de ha v�ltoz�s k�vetkezik be, a k�v�ncsis�g is sz�nre l�p. Sz�val? Mit nem tudtok megoldani?

 Idegesen h�trad�l�k a sz�kemen.

 – Tiszt�ra olyan vagy, mint Akane! Mindketten belet�rtok a mag�n�letembe, mintha ez olyan nagyon term�szetes lenne – fintorgok. Rei elmosolyodik, majd fel�ll a padr�l.

 – Ismerlek, Saku. Nem adod fel ilyen k�nnyen. K�zdj, mert a v�g�n m�g csal�dok benned – komment�lja, �s k�sz�n�s n�lk�l s�t�l ki az irod�mb�l. Egy darabig r�gom a sz�m belsej�t, �m miel�tt m�g kiserkenne a v�rem, felpattanok a sz�kemb�l, �s elpakolok. Nem az�rt teszem, hogy Rei bel�m vetett hit�t helyre �ll�tsam. Nem is magam�rt, nem is Zero�rt, hanem kett�nk�rt, �gy amikor elkapom a folyos�n, �s r�ncig�lni kezdem a szob�m fel�, annyira d�l bennem az adrenalin, hogy hi�ba nehezebb, magasabb �s er�sebb n�lam, az els� meglepet�s�t k�vet� felocs�d�s ut�n is k�nny� szerrel l�k�m be az ajt�n, r� az �gyamra, ahol azt�n f�l� telepszem.

 – Most pedig v�gre idefigyelsz r�m! – zih�lom, Zero pedig abbahagyja az ellenem val� viaskod�st, �s csak unottan b�mul fel r�m. �rzem a mellkasomban a nyom�st, m�gsem t�r�d�k vele.

 – Sajn�lom! Sajn�lom, amiket mondtam neked, �s legsz�vesebben visszasz�vn�m az eg�szet, mert csak hirtelen felindul�sb�l t�rt�nt, �s b�r n�ha igen, zavar a maszkod, ez semmi ahhoz k�pest, amit ir�ntad �rzek.

 V�rok. Azt�n Zero ler�nt mag�hoz, �s szorosan �t�lel. Megszor�tom a v�ll�t.

 – Szeretlek. Ha majd egyszer elmegy�nk a seregb�l, leveszem a maszkot, �s annyiszor �s �gy cs�kolsz meg, ahogy csak akarod, rendben?

 H�mm�g�k egyet, majd vigyorogva a nyak�ba cs�kolok.

 – Nagyon hi�nyozt�l – suttogom, �s m�g engem is meglep, milyen k�nnyed�n mondom ki az �rz�seimet. Felk�ny�k�l�k, Zero szemeit figyelem. Boldog, ak�rcsak �n.

 – Mit sz�ln�l, ha ma mindenkit leal�zn�nk unoban, azt�n aludn�nk? Csak szeretn�k melletted fek�dni, k�v�ncsi vagyok, milyen – motyogom, az ujjaim k�zben Zero egyenruh�j�val babr�lnak. F�jtat egyet, majd megford�t minket, �s a hajamat simogatja.

 – De most is csak feksz�nk – kuncogja. – Sz�val, milyen?

 – J�. El tudn�k �gy aludni – jegyzem meg. Zero megcs�pi az oldalamat, mire felszisszenek. Ennyit arr�l, hogy eb�d el�tt alszok egyet vele. Hirtelen fel�l, �s mag�val h�z, egyenesen az �l�be �ltet, a kezei a hasamon pihennek, ami ebben a pillanatban kordul meg. Zero felhorkant, mire megcs�pem a k�zfej�t, persze csak finoman.

 – Na, elviszlek kaj�lni, miel�tt m�g �hen veszel itt nekem – mondja, a hangj�b�l hallom, ahogy vigyorog, azt�n hirtelen �lbe kap, �s fel�ll. D�bbenten kapaszkodok a nyak�ba, �s val�sz�n�leg rendk�v�l j�t sz�rakozhat az arckifejez�semen.

 – Ha ki mersz �gy l�pni velem a szob�mb�l, visszak�ldelek a kloty�k mell�! – fenyeget�z�m, de Zero p�r l�p�s ut�n letesz az ajt� el�tt, �s egy g�l�nsnak sz�nt mozdulattal kinyitja el�ttem.

 – Neh�z a segged ahhoz, hogy od�ig elcipeljem.

 Szinte meg sem lepi, amikor a gyomr�ba �kl�z�k, tov�bbra is ott van az a pajkos csillog�s a szem�ben, ahogy az �tkez� fel� megy�nk, �s b�r ideges�t, valamilyen szinten kimondhatatlanul �r�l�k, hogy m�r nincs k�zt�nk ellent�t.