2014. szeptember 15.

  2019.08.09. 13:18

 Mi�ta kib�k�ltem Zeroval, minden visszat�rt a r�gi ker�kv�g�sba. Megl�togat munka k�zben, egy�tt k�rty�zunk Akan��kkel �s minden este a szob�mban v�r. Azonban egy valami v�ltozott. Ez pedig Rei, aki az�ta napi szinten megl�togat az irod�mban. Van, amikor csak �l a padon, �s olyan, mintha egyed�l lenn�k, van, amikor besz�lget is velem. Nem ker�l sz�ba, m�gis ott lebeg a leveg�ben kimondatlanul a b�ty�m szelleme, aki anno �sszek�t�tt benn�nket. Viszont minden egyes besz�lget�s�nkn�l egyre ink�bb er�s�dik bennem egy gondolat, amit m�g saj�t magamnak is nehezen ismerek be. Azt�n Rei, mintha csak olvasna a gondolataimban, megel�zi a k�rd�seimet, �s mag�t�l kezd el mes�lni, �n pedig csak hallgatom �t.

 – Kyoukival egyszerre ker�lt�nk a sz�zadba, b�r el�sz�r nem tulajdon�tottunk egym�snak t�l nagy jelent�s�get. K�t �jonc a sok k�z�l, neki ott volt p�r ismer�se is. Azt�n valahogy egym�sra tal�ltunk. � szokatlan volt a hirtelensz�k�re festett haja miatt, nekem pedig a piercingjeim sz�rtak szemet m�soknak – az ujjaival k�zben �ntudatlanul is megpiszk�lja a sz�ja alatti f�mdarabokat –, sz�val, amikor k�z�s szob�ba ker�lt�nk, nem ellenkezt�nk. A b�ty�d cs�kolt meg engem el�sz�r, amikor kettesben voltunk a szob�ban, ut�na pedig j� ideig csak lopott cs�kokb�l �llt a kapcsolatunk. De minden megv�ltozott, amikor Kyouki sz�zados lett, olyanok voltunk, ak�rcsak te meg Zero, csak � sokkal szenved�lyesebb, hirtelenebb. M�g most is hi�nyzik, de Akir�val… Vele v�gre megnyugodtam, �s ha �jszaka felkelek, m�r nem Kyoukit keresem magam mellett tudva, hogy �gysem tal�lom meg.

 Vegyes �rz�sekkel hallgatom Reit. A hangj�b�l �rz�dik, hogy mennyire szerette a b�ty�mat, hi�ba tal�lt r� most Akir�ra, amit Kyouki ir�nt �rzett az t�bb, mint amit valaha is el tudn�k k�pzelni.

 – K�sz�n�m, hogy szeretted �t – mosolygok Reire, aki csak biccent egyet, �s m�r �llna fel a padr�l, hogy elmenjen, de �gy �rzem, m�g nem el�g�tette ki a k�v�ncsis�gomat.

 – �s Akira? Vele hogy t�rt�nt? – k�rdezem, mire Rei felkacag �s visszahuppan a padra.

 – M�g mindig hihetetlen�l k�v�ncsi vagy! – nevet. – Azt hittem csak �jabb �t �joncr�l van sz�, akiknek fogom a kez�ket, am�g be nem illeszkednek. Rutta, Kyohei, Shunsuke �s Toui pontosan olyanok voltak, amilyenre sz�m�tottam, de Akira a lelkesebb fajt�ba tartozott. Mindig k�rdezett, fesz�lten figyelt �s folyamatosan p�rg�tt, ak�rcsak most. �gy n�zett r�m, olyan tekintettel, hogy nem tudtam, mit�v� legyek. Azt�n kettesben maradtunk a t�rsalg�ban sakkozni, �s olyan k�nnyed�n siker�lt az ujjai k�r� csavarnia, hogy v�g�l megcs�koltam.

 Mik�zben Rei mes�l, valahogy mindent k�nnyed�n el tudok k�pzelni, de van m�g valami, amivel teljess� tenn�m a k�pet.

 – Amikor kificamodott a bok�ja, m�r vele volt�l? – n�zek fel Reire, aki id�k�zben fel�llt �s az asztalom el� j�tt.

 – Igen. Ut�na sokat aludt n�lam, figyeltem r�, am�g fel�p�lt – mosolyodik el, majd a zseb�be ny�l �s letesz egy bor�t�kot az asztalomra, ak�rcsak Akane a m�ltkor.

 – Igaz�b�l ma ez�rt j�ttem. De �r�l�k, hogy tudtam veled besz�lni. Legk�zelebb felt�tlen�l mes�ld el, hogyan j�ttetek �ssze Zeroval – vonja fel a szem�ld�k�t, majd kis�t�l az irod�mb�l. Nem sokkal k�s�bb �n is k�vetem, �s a t�rsalg�ba megyek. Nem lep meg, hogy ott tal�lom, az m�r ann�l ink�bb, amit l�tok.

 Zero az egyik sarokban �l �s egy doboz baracklevet sz�rcs�l sz�v�sz�lon �t, ebben semmi k�l�n�s nincs, de Akane Satsuki v�ll�ra hajtott fejjel k�rty�zik Akira ellen, aki Rei l�bai k�z�tt �lve pr�b�l megszabadulni a lapjait�l. A hal�nt�komon �rzem, ahogy kidagad egy �r, �s b�r nem szok�som, �v�lteni kezdek.

 – Att�l m�g, hogy a szob�ban l�v�k tudnak egym�s kapcsolatair�l, m�g nem k�ne k�lyhapartit tartani! B�rki m�s is benyithatott volna!

 Akane felemeli a fej�t Satsuki v�ll�r�l, aki riadtan n�z engem, Akira pedig mocorogni kezd Rei �l�ben, aki viszont nem engedi szabadulni, hanem m�g a h�t�nak is t�masztja a homlok�t.

 – Meg vagy s�rtve, ami�rt nem h�vtunk meg, �s �gy vezeted le a d�h�det? – sz�lal meg Zero a sarokban, hallom a hangj�n, hogy mulattatja a kifakad�som. Megr�zom fel� a mutat�ujjamat, majd k�zvetlen�l el�je �llok.

 – Ismerd el, hogy jogos volt! – sziszegem.

 Zero v�llat r�nt, majd befejezv�n a baracklevet, az asztala melletti kuk�ba dobja az �res dobozt.

 – Jogosnak jogos volt, de alapja nemigen volt. A t�bbiek az �tkez�ben vagy a p�ly�kon vannak ilyenkor, rajtunk k�v�l senki sem j�r a t�rsalg�ba, csak Rutt��k, de �k eb�det k�sz�tenek.

 – �s ha m�gis?

 – Ha m�gis, akkor ott a zsebedben a kulcs, z�rj be �s sz�lljunk be k�rty�zni.

 V�r�s fejjel megyek az ajt�hoz, amit azt�n kulcsra z�rok, �s cs�p�re tett k�zzel a k�z�ps� nagy asztal mell� �llok.

 – �s hogyhogy �gy �sszegy�ltetek? – k�rdezem, azonban miel�tt v�laszt kapn�k, Zero ler�nt maga mell� egy sz�kre �s �sszekulcsolja a kez�nket.

 – Bej�ttem �s elmondtam, hogy mindent tudok – von v�llat Rei, majd �temeli Akir�t egy m�sik sz�kre, mintha csak egy k�nny� tollpihe lenne.

 – Mindent? – vonom fel a szem�ld�k�met. Rei b�lint, �n pedig hirtelen nagyon �rdekesnek tal�lom a Zeroval �sszekulcsolt kezeinket. Pedig annyit g�rc�lt�nk, hogy Satsukivel is elhitess�k az ellenkez�j�t, erre tess�k, most m�r n�gy ember tudja. Amikor feln�zek, egyb�l Zero tekintet�t keresem, aki egy apr�t szor�t a kezemen. Sz�val neki nem gond. Akkor nekem se, ha mind a hatan meg tudjuk �rizni egym�s titk�t, akkor rendben lesz�nk.

 – Osztasz? – n�zek Satsukire, aki �gy t�nik hamar t�llend�lt azon, hogy ha �gy vessz�k, akkor meg lett vezetve, �s hamarosan �jb�l �t�lhetem a csapatos unoz�s izgalmait. A t�bbiek mernek �nmaguk lenni j�t�k k�zben, v�llalva az �rz�seiket, �gy amikor Akan��k gy�znek, Satsuki mindig kap egy puszit, Akira pedig lassacsk�n visszav�ndorol Rei �l�be, ez�ttal f�loldalasan, hogy mindketten tudjanak a j�t�kra figyelni. Csak �n nem merek l�pni semmit Zero fel�, vagy legal�bbis, nem tudom, mit k�ne tennem. Azt�n egy id� ut�n Zero v�ll�ra hajtom a fejemet, �s m�g siker�l elcs�pnem Rei b�tor�t� mosoly�t, amikor Akan��k �jabb gy�zelmet aratnak. M�g mindig nem merek teljesen megny�lni m�sok el�tt, �s �gy kezelni a kapcsolatomat Zeroval, ahogy a t�bbiek teszik, de egy id� ut�n m�r eg�szen j�l �rzem magamat, �s kiss� csal�dott vagyok, ami�rt menni kell eb�delni.

 Kiss� lemaradunk a t�bbiekt�l Zeroval, �s amikor �k bekanyarodnak a folyos�n, a falhoz nyomom �t, �s a nyak�ba cs�kolok. Egyb�l �tkarolja a derekamat �s � is a nyakamra hajol, ahol azt�n gyeng�den megcir�gatja az �t�erem ment�n a b�rt.

 – �des volt�l – suttogja. – Legsz�vesebben �n is az �lembe r�ntottalak volna, de majd ma este.

 – Mit tervezel? – mormogom.

 – Zuhany, term�szetesen egy�tt, azt�n ki�l�nk az ablakodba n�zni a csillagokat, mint tegnap este, j�?

 B�lintok, azt�n hagyom, hogy puszit nyomjon a homlokomra.