Negyedik fejezet

  2019.08.09. 13:27

 A vacsora a megszokott medr�ben folyt. Satoshi pr�b�lta leplezni a csod�lkoz�s�t, ahogy a finom falatok a sz�j�ba ker�ltek, hiszen voltak olyan fog�sok, amiket m�g �let�ben nem k�stolt, m�g Yutori �s Chizuru magas fokon �zt�k a szemez�s tudom�ny�t az asztal felett, �s n�h�ny egy�b finom apr�s�gokat az asztal alatt, de persze a j�zans�g keretein bel�l. Egy dolog volt csak, ami annyira nem illett a k�pbe, vagy ink�bb teljesen m�s ir�nyba vitte el a megszokotts�gt�l, ez pedig az asztaln�l �l� modell volt, aki el�g gyakran vonta mag�ra Satoshi figyelm�t. 

 Nem �lt valami magabiztosan a sz�ken, a fog�sokat is csak bizonytalanul k�stolgatta, am�g Satoshi finoman nem jelezte neki, hogy nyugodtan ehet. Onnant�l kezdve az arc�ra volt �rva, hogy mennyire �zlik neki az �tel, szinte m�r-m�r mosoly k�szott gy�ny�r�, telt ajkaira. A fest� elford�totta a tekintet�t, �s ink�bb Yutorira koncentr�lt, aki f�lbeszak�tva a Chizuruval val� finom �v�d�st, besz�lni kezdett.

 – Most egy ideig sajnos nem tudlak megh�vni titeket vacsor�ra, persze nem a p�nz a gond, csak kiss� elfoglalt leszek, de az�rt beugorhattok majd egy gyors te�ra. Hamarosan bejelentem az �j ki�ll�t�st, �s ha d�l�re juttok, akkor sz�vesen l�tom p�r festm�nyedet. Viszont m�g kett� m�nuszban vagyunk, �gy b�ven r��rtek. El�g nagy kih�v�st ruh�ban lefesteni Chizurut – nevette el mag�t. 

 – Igaz�n k�sz�n�m, de val�j�ban nem tudom m�g, mikorra v�gzek a tanulm�nyrajzokkal – magyar�zkodott Satoshi, de Yutori leintette.

 – Mese habbal, bar�tom. Tal�n majd a korg� gyomrod jobb bel�t�sra b�r, ha �n nem – s�hajtott fel a f�rfi. 

 Nem sokkal k�s�bb befejezt�k a vacsor�t, Yutori pedig ragaszkodott ahhoz, hogy Chizuruval a hint�hoz k�s�rj�k k�t vend�g�ket. Ott azt�n �t�lelte Satoshit, �s amilyen halkan csak tudott, a f�l�be suttogott.

 – �n nem vagyok mindig melletted, de � igen – mormolta, azt�n egy sz�les vigyorral eleresztette a bar�tj�t, aki feld�ltan sz�llt be a hint�ba. Elege volt Yutori utalgat�saib�l arra, hogy tal�n k�zelebb is ker�lhet a modellj�hez, mint szimpla munkakapcsolat, esetleg bar�ts�g. Igen, a f�rfi gy�ny�r� volt, ehhez semmi k�ts�g nem f�rhetett, de Satoshi nem Yutori volt. A fiatalabb fest�t m�r Chizuru el�tt elb�v�lte a saj�t neme, k�v�ncsi volt, �s meg akarta �rteni a dolgokat �nmag�val kapcsolatban. Vele ellent�tben Satoshi z�rk�zott volt, �s azon k�v�l, hogy minden �ron fest�v� akart v�lni, m�sban nem szeg�lt ellen a sz�lei akarat�nak. Tal�n az olyan l�zad�knak, mint Yutori, a bakl�v�seik miatt jutott l�tsz�lag t�k�letes �let. Satoshinak esz�be jutottak a k�k bogy�k, amiket bar�tja a szalv�t�j�val pr�b�lt rejtegetni el�l�k, �s �sszeszorult a mellkasa. A t�k�letess�g t�nyleg csup�n csak a felsz�n volt.  

 Amikor haza�rtek, megel�zte a f�rfit, �s am�g a modell f�rd�tt, helyet foglalt a ruhakupacon. Ez�ttal � tett �gy, mint aki alszik. Csup�n csak egy halk s�hajt hallott, miel�tt a paplan susog�sa megt�rte a szob�ban be�llt csendet. Satoshi d�nt�tt.

 A k�vetkez� hetek monoton ritmusban teltek: Satoshi reggelit vett, felkeltette a f�rfit, ettek, a fest� f�rd�tt, azt�n munk�hoz l�ttak. Ezut�n k�vetkezett az eb�d, egy s�ta a foly�parton, vagy ha rosszra fordult az id�, m�g egy kis munka, vacsora, a modell lef�rd�tt, azt�n ha Satoshi �pp szemf�les volt, akkor a f�ld�n aludt, m�g a f�rfi az �gyon. Ha nem, akkor eg�sz �jszaka b�ntudat mardosta, �gy igyekezett est�nk�nt odafigyelni. 

 Azt�n egyik nap �pp a foly�parton s�t�ltak, m�r-m�r szok�sszer�en egym�sba karolva, amikor mozgol�d�st hallottak a n�das fel�l. Satoshi �rezte a fesz�lts�get a f�rfiben, �gy finoman megszor�totta a karj�t, ahogy tettek egy l�p�st a zaj forr�sa fel�. 

 – Nyugalom, nem lesz semmi baj – motyogta, azt�n hirtelen nem tudta eld�nteni, hogy a sz�rny�val veszett�l csapkod� kacs�t�l, vagy a modell sikkant�s�t�l r�m�lt-e meg jobban. Vett egy m�ly leveg�t, ahogy a t�l�k sebesen a v�z fel� t�volod� madarat figyelte, azt�n elnevette mag�t. Elkapta a f�rfi riadt tekintet�t, �s igyekezte rendezni az arcvon�sait, hogy csak egy viszonylag norm�lis �s kedves mosoly l�tsz�djon rajta. A modell mintha kiss� zavarba j�tt volna, azt�n hazamentek. 

 Satoshi aznap este nem igaz�n tudott elaludni, �m ez�ttal nem a b�ntudat gy�t�rte. Ihletet kapott a d�lut�nt�l, att�l a sz�rny�val verdes� kacs�t�l, �s eld�nt�tte, hogy reggel ki�l a foly�partra t�jk�pet festeni. Nagyon r�gen dolgozott m�r ott, pedig egyszer�en im�dtam �jra �s �jra r�gz�teni a v�ltoz�sokat azon a k�rny�ken. �s most, hogy val�sz�n�leg kacsaf�szekre leltek, �gett benne a v�gy, hogy meg�r�k�tse azt. 

 Reggel kor�n kelt. Szinte meg sem �rezte az �lmatlan �jszaka mell�khat�sait, annyira buzgott benne a tettv�gy. Leszaladt a p�ks�gbe reggeli�rt, az egyik kiflit felkock�zta �s megvajazta a modellj�nek, a m�sikat pedig a rajzeszk�zei mell�, egy t�sk�ba tette. A h�na al� csapta a v�sznat az �llv�nnyal egy�tt, �s elindult otthonr�l, rem�lve, hogy a modell meg tud reggelizni n�lk�le is. A foly�parton azt�n munk�hoz l�tott. Keresett egy helyet, ahol nem zavarta meg az �llatokat, azt�n el�vette a ceruz�t, �s gyors v�zlatot k�sz�tett, nem telt bele �t percbe, �s m�r a fest�killatt�l megr�szeg�lten adta �t mag�t a munka �r�m�nek. Szinte tot�lis �nk�v�letben vitte v�szonra a n�dasban megb�j� kacs�kat, az ecset nesztelen�l mozgott az ujjai k�z�tt, ha �gy�t s�t�gettek volna mellette, Satoshi akkor is tov�bb festett volna. Im�dott �tl�nyeg�lni munka k�zben, �gy �rezte, az eg�sz l�nye a v�sznon, a sz�nek k�z�tt, az ecset v�g�n�l �sszpontosult. 

 Amikor v�g�l az utols� sim�t�ssal is k�szen volt, m�g mindig a k�bulatt�l reszket� kezekkel r�tta fel a nev�t a k�p jobb als� sark�ba. Akkor �sszepakolt, �s megindult hazafel�. K�v�ncsi volt, milyen helyzetben tal�lja majd otthon a f�rfit. M�r lassacsk�n d�lre j�rt az id�, �gy gyorsan neki kell l�tnia eb�det f�zni. 

 A lak�sba l�pve a m�terem egyik sz�k�n �ld�g�lve fedezte fel a modellt, aki egyb�l felkapta a fej�t, amikor Satoshi bel�pett a lak�sba. Mintha valami mosolyf�le suhant volna �t az arc�n, amikor egyb�l felpattant a hely�r�l, �s od�bb l�pett, hogy helyet adjon a fest�nek, aki t�st�nt lepakolt, az imm�ron teli v�sznat pedig az ablak al� t�masztotta. Nem tudott nem mosolyogni azon, milyen csod�lattal figyelte a f�rfi a k�sz m�vet. 

 Ezut�n Satoshi a konyh�ba ment, �s neki�llt f�zni. Nem sokkal k�s�bb a modell is csatlakozott, le�lve az egyik sz�kre. Azonban Satoshi ma nem igaz�n tudott koncentr�lni. Az eg�szet a fest�sre akarta fogni, de igaz�b�l a f�rfi vizslat� tekintete volt az, ami kiz�kkentette �t, annyira, hogy m�r lassan harmadszor v�gta le majdnem a saj�t ujj�t a r�pa helyett. Akkor azt�n megel�gelte �nn�n b�n�z�s�t, �s �gy d�nt�tt, lek�ti valamivel a m�sikat. A m�terembe sietett, ahol el�vette a v�zlatf�zetet, amelybe a modellr�l k�sz�tett tanulm�nyrajzokat. Mostan�ban m�r a teljes arc�t lerajzolta, a haj�val �s minden apr� r�szlettel egy�tt, egyre gyakorlottabb volt a von�sainak visszaad�s�ban. Az els� oldalon kinyitva odatette a f�zetet a f�rfi el�, majd an�lk�l, hogy r�n�zett volna, visszat�rt a f�z�shez. Amikor meghallotta a pap�rlapok s�rl�d�s�t, eg�szen megk�nnyebb�lt. M�r nem �rezte mag�n a k�v�ncsi tekintetet.

 Eb�d ut�n kiv�telesen a m�terembe mentek a foly�part helyett. Satoshi el�sz�r nem igaz�n tudta, hogy val�s�tsa meg a terv�t, azt�n v�g�l t�madt egy �tlete. Felvett egy p�zt: az egyik l�b�t a m�sikra rakta, majd a t�rd�re tette a kez�t. A modell szinte egyb�l meg�rtette, mit kell tennie, �gy lem�solta Satoshit, aki ekkor munk�hoz l�tott. Eg�szen megd�bbentette, milyen finom, puha keze volt a f�rfinak, �m az m�g jobban, milyen k�nnyed�n �llt neki a v�zlat elk�sz�t�s�nek. Felgyorsult a munkatemp�ja, �s hamarosan m�r el is k�sz�lt az els� tanulm�nyrajza. Most jelezte a m�siknak, hogy ford�tsa a plafon fel� a tenyer�t, �s �gy is k�sz�tett egy skiccet. Szinte rep�lt az id�, ahogy belemer�lt a munk�ba, �s sz�mtalan k�l�nb�z� helyzetben vetette pap�rra a f�rfi kez�t. Csak abba nem gondolt bele, hogy m�r lassan nem lesz mir�l rajzot k�sz�tenie. 

 Azt�n r�j�tt, hogy enn�l nagyobb gondja is van. A konyh�ba �rve ugyanis arcon csapta a felismer�s, hogy csup�n egy darab kiflij�k volt vacsor�ra. Majd esz�be jutott, hogy milyen meglep�en k�nny� volt reggel a p�nzt�rc�ja. �jb�l hozott egy d�nt�st: felkock�zta a kiflit, �s a marad�k vajat elosztotta rajta. A falatokat egy t�ny�rra helyezte, �s a modell�rt ment, aki m�g mindig a saj�t kez�r�l k�sz�lt rajzokat n�zegette. 

 – Gyere, k�sz a vacsora! – pr�b�lta leplezni, mennyire elfogta a p�nik annak ellen�re, hogy a mai est�t m�g viszonylag k�nny�szerrel meg tudta oldani: a f�rfit az asztalhoz �ltette, � maga pedig a konyhapultnak nem nevezhet�, de m�gis arra hajaz� b�tornak t�maszkodott. A m�sik csup�n csak n�h�ny falatot evett, miel�tt k�rd�n Satoshira n�zett volna. A fest� pr�b�lt mag�ra mosolyt er�ltetni, de nem igaz�n ment neki. A szem�t sz�rt�k a k�nnyek, �s amikor megindult az els� csepp, siker�lt felt�n�en, egy durva mozdulattal let�r�lnie azt. Nem siker�lt eltitkolnia, mekkora bajba is ker�ltek, ezt egyb�l l�tta a modell agg�d� tekintet�n. Satoshi les�t�tte a szem�t, �s a l�bfej�t kezdte b�mulni.

 – Nem, minden rendben lesz – r�zta meg a fej�t, mik�zben pr�b�lta visszatartani a s�r�st. – Holnap elviszem egy szalonba a mai k�pemet, biztos lesz r� vev�, ez csak egyszeri alkalom, legk�zelebb m�r �n is veled fogok enni, most rosszul osztottam be Yutori p�nz�t, ennyi az eg�sz, nem lesz semmi baj.

 Am�g besz�lt �szre sem vette, hogy a f�rfi el�je ker�lt, csak amikor v�g�l feln�zett. A m�sik tekintete m�g mindig azt sugallta, hogy agg�dik �rte, holott egy sz�t sem sz�lt, csup�n… Csup�n elkezdte kigombolni az ingj�t, egyre t�bbet �s t�bbet felfedve h�feh�r b�r�b�l, azt�n amikor az anyag lesiklott a v�ll�r�l, a m�terem fel� indult. Satoshi k�bultan k�vette, �s b�r tiltakozni akart, r�gt�n az els� sz� a tork�n akadt, ahogy a f�rfi levetette az als� ruh�zat�t is. B�r a helyis�get egyed�l a hold f�nye vil�g�totta meg, a fest� �gy is tiszt�n l�tott minden �vet �s minden domborulatot. Egyszer�en nem j�ttek a sz�j�ra a szavak, �s amikor a modell helyet foglalt a sz�ken, egy kiss� kih�v�, �m egym�st keresztez� l�bainak k�sz�nhet�en valamilyen szinten szem�rmes p�zban, Satoshi v�gre megtal�lta a hangj�t: 

 – Rendben van – ny�gte ki v�g�l, majd felkapcsolta a villanyt, �s helyet foglalt a sz�k�n.