4. szabály: Fogd a kamerát és futás!

  2019.08.10. 16:25

 Az ajtóból figyelem, ahogy Jekyll és Kazuha a kamerát bámulják, és figyelem a reakciójukat. Kazuha pipacsvörös, míg Jekyll arcán levakarhatatlan vigyor ül. Szóval létezik a felvétel! Legszívesebben elmarnám a kamerát, de eszembe jut Mel és a Pikachus powerbankem, amit valószínűleg ő érne el hamarabb, majd átadná Jekyllnek kivégzésre. Még mit nem! De még így is enyém lehet a kamera és a felvétel.

 – Töröld le! – nyavalyog Kazuha, mire Jekyll elhúzza tőle a kamerát és összecsukja. 

 – Nem-nem! – nyújtja ki a nyelvét, majd Kazuha füléhez hajol, és valami mocskosat súghat neki, mivel a dobos egyre inkább zavarba jön. Én bírom őt, meg minden, de nem értem Jekyll ízlését. Az első alkalommal még izgalmas lehetett, de mostanra azt hiszi az ember, hogy már ráunt. De vajon a felvételen is ilyen félénk? Jaj, nem bírom, annyira meg akarom nézni! 

 – Jekyll! – szólok oda a basszerosnak, mire kérdőn felém pillant. 

 – Kössünk alkut, jó? Ha megnéztétek, akkor odaadjátok nekem, na? 

 A pillantása elsötétül. 

 – Mel? 

 Rémülten a gitárosra nézek, akinek már híre hamva sincs a szobában, mire megpördülök, és észreveszem az asztalnál, ahogy egykedvűen nézegeti a Pikachus powerbankemet, ami veszélyesen közel van egy pohárnyi vízhez.

 – De Meeel! – nyafogom. – Ugye te is meg akarnád nézni a helyemben? Ne csináld ezt, Agehától kaptam szülinapomra! – kérlelem, ám az utolsó mondatomnál a Pikachu veszélyesen közel kerül a víz tükréhez. Nem kellett volna megemlítenem neki Agehát, de ez most nem számít. 

 – Bármit megteszek, csak add vissza! Légy szíves! – nézek rá könyörgő szemekkel.

 Mel felsóhajt, és megkerülve az asztalt a kezembe nyomja a Pikachumet, amit zsebre vágok, majd magamhoz ölelem Melt. Hallom, milyen gyorsan ver a szíve, és az ajkaimba harapok. Remélem, hamar talál majd magának olyasvalakit, aki érdemesebb a szeretetére nálam. 

 Ekkor lábdobogást hallok, mintha egy elefánt közeledne felénk kétszáz kilométer per órás sebességgel. Elengedem Melt, és tátott szájjal figyelem, ahogy Jekyll kiviharzik a szobából, a kezében a kamera. Vajon mi történhetett?

 – Nem fogod megtartani a felvételt, hallod? – jelenik meg Kazuha az ajtóban, és az öklét rázza Jekyll felé, aki a táskája felé oldalazik. 

 – Mert mi lesz, ha megtartom? Szakítasz? – vonja fel a szemöldökét.

 Kazuha ekkor lefagy, és felszegett állal bevonul a szobába. 

 – Egyszer megnézheted. Egyszer, és utána kitörlöd. Felügyellek – mondja, majd becsapja maga mögött az ajtót.

 – Ó, remélem is, hogy felügyelni fog – jegyzi meg Jekyll, és egy elégedett mosoly kíséretében a táskájába süllyeszti a kamerát.