Prol�gus a jelenb�l

  2019.08.10. 18:12

Az utcai l�mp�k gy�r f�nye a mozi �sr�gi l�mp�ival kar�ltve bor�totta halv�ny, s�rga burokba a k�t �lldog�l� alakot. Nem voltak mindennapi k�lsej�, �tlagos emberek. Egyik�k frizur�ja v�r�sben pomp�zott, �s t�k�letes copf, makul�tlan frufru t�rsult hozz�. Sminkje is hib�tlanra, n�ies arcvon�sokat l�gyan hangs�lyoz�ra sikeredett. B�r, � maga nem volt n�. Ez l�tszott �ll�nak er�s vonal�b�l.  

 

A m�sik f�rfi tincsei narancssz�nben, enyh�n k�cosan keretezt�k kem�ny fel�p�t�s� arc�t. V�kony ajkait g�rcs�sen �sszepr�selve meredt a m�sik f�nyesen csillog�, barna �riszeibe. Fogalma sem volt, m�gis hogyan kezdje, an�lk�l, hogy minden eddig fel�p�tett apr�s�got romba d�ntene. Szavak. Az emberek mindig is vel�k alak�tottak ki kapcsolatokat. 

 

– Koudai… Figyelj. Szeretlek. 

 

A v�r�s haj� szemei elkerekedtek, ajkai elny�ltak, felfedve kusza fogsor�t. Leblokkolt. Nem tudta, mif�le m�don �rtelmezze ezeket a szavakat. Sz�pek voltak, az egyszer biztos, �m el�gg� v�ratlanok. A fej�ben csak lassan �llt �ssze a k�p, agya zavarodottan pakolta �ssze a kirak�s darabk�it, de a sz�j�n r�gvest kics�sztak a bolond hangok.

 

– Ez most, hogy j�n ide? – suttogta, mire a m�sik von�sai megkem�nyedtek �s ridegen kezdte p�szt�zni �t. 

 

– Ez most, hogy j�n ide? – ism�telte a f�rfi �rzelemmentes hangon, majd kiss� inger�ltebben folytatta. – Szerinted az elm�lt k�t h�napban mit csin�ltunk minden p�ntek este? Gondolom, randiztunk! Elh�vtalak moziba, igent mondt�l, ut�na �tterembe, igent mondt�l, �s �gy tov�bb… Mikor a film alatt �tkaroltam a v�llad, mit jelentett? Mikor kaja ut�n eg�szen az ajt�dig k�s�rtelek, szerinted m�gis mi a francot jelentett? Tudod mit? Maradjunk bar�tok, nem is �rtem, minek szerettem bel�d! – f�jtatott, azzal sarkon fordult �s d�h�sen elviharzott.

 

Koudai k�nnyei meg�ll�thatatlanul csorogtak v�gig az arc�n, ahogy t�voz� bar�tj�t figyelte. Bar�tok? Most m�r azok sem… Pedig, ha r�j�tt volna, mit is jelentenek val�j�ban egym�snak, akkor tal�n t�bbek is lehettek volna. Nem felelt volna ekkora h�lyes�ggel a vallom�sra, hanem egy cs�kkal vitte volna tov�bb kettej�k k�z�s t�rt�net�t. F�jt. A mellkasa szinte beszakadt, a t�deje pedig pokolian �gett. 

 

– Tomoya! – pr�b�lta ki�ltani, de hangja rekedt �s idegen volt sz�m�ra. A nyom�s v�g�l a f�ldre k�ldte, a l�mp�k tov�bbra is gy�ren vil�g�tott�k meg kis alakj�t. Ahogy ott t�rdelt a koszban, k�nnyei teljesen elhom�lyos�tott�k a l�t�s�t. 

 

Percekig stagn�lhatott ebben a borzaszt� vil�gban, amely csak bel�le, tov�bb� f�jdalm�b�l t�pl�lkozott, mikor egy meleg k�z cs�szott �tfagyott v�llaira. B�r ny�r volt, ujjatlant felvenni m�gsem tartozhatott a legjobb d�nt�sei k�z�. Igen, b�r arcra rendk�v�l n�iesnek t�nt, egy ilyen t�pus� p�l� k�nnyen r�c�folhatott erre. 

 

V�g�l lassan feln�zett, �s egy agg�d�, �m ismer�s szemp�rral tal�lta szembe mag�t, melybe n�h�ny k�sza r�zsasz�n tincs l�gott. Koichi. Egy r�gi j� bar�t, akire mindig is sz�m�thatott a neh�z id�kben. �s m�g valaki, aki h�ta m�g�tt �llva pr�b�lta talpra seg�teni, b�r az arc�t nem l�thatta, az�rt volt egy tippje… Ami hamarosan be is j�tt, ugyanis Tsuzuku jellegzetes von�sait senki�vel sem tudta �sszekeverni. 

 

– H�, D, mi a baj? �gy n�zel ki, mint akinek �sszet�rt�k a sz�v�t. – Koichi telibe tal�lt. B�r Tomoy�val ink�bb k�lcs�n�sen tett�k ezt, m�gis �gy �rezte, hogy neki is f�j a m�sik relat�ve, elveszt�se. B�lintott. Ekkor Koichi Tsuzukuhoz fordult. Vajon randin voltak? A p�ros el�szeretettel tett k�s� esti s�t�kat a v�ros kiss� n�ptelenebb r�szein. A r�zsasz�n haj� f�rfi mindig is szerette azokat a randev�kat, amikor k�t�tts�gek n�lk�l foghatta p�rja kez�t. Sajnos csak �gy tudt�k megoldani. A h�rn�v �tka, ahogy mondani szokt�k… Meg persze az el��t�letek� is.

 

– Nem b�nod, ha haza k�s�r�nk? Bocs�ss meg, de el�g sz�rnyen festesz, �s rosszul leszek a gondolatt�l, hogy �gy t�ltsd el az �jszak�t – simogatta meg Koudai v�ll�t Koichi, mik�zben csup�n egy pillant�ssal megszerezte Tsuzuku beleegyez�s�t is. 

 

– Koichi, ez igaz�n kedves t�led, de megleszek egyed�l. Nem akarom elrontani az est�teket – motyogta a v�r�s, �s a v�g�n egy kedvesnek is elmondhat� mosolyt is megeresztett. �gy �rezte, valahogy elv�nszorog haz�ig, �gyis csak p�r utca, otthon meg majd pizsam�ban megn�z valami romantikus v�gj�t�kot, amin sz�tb�gi a fej�t. Csak az volt az apr�cska kis porszem az im�nt megalkotott terv g�pezet�ben, hogy Koichival t�l j�l ismert�k egym�st. 

 

– Ugyan m�r, Koudai, ne csin�lj ebb�l probl�m�t, csak felmegy�nk hozz�d �s ott lesz�nk veled, am�g el nem alszol. Ja, meg t�vol tartunk a t�v�dt�l. – A r�zsasz�n haj� f�rfi biztat�an ragadta meg a karj�t, �s kezdte el r�ngatni a h�za fel�, m�g Tsuzuku kiss� lemaradva t�l�k, r�gy�jtott egy sz�l cigarett�ra. �, hogy Koudai mennyire szerette volna k�vetni a p�ld�j�t, de valahogy most nem volt meg benne a nikotin ir�nti s�v�rg�s �rzete. Helyette a gondolatait Tomoya alakja t�lt�tte be. Most, hogy jobban belegondolt, �s felid�zte a f�rfi k�z�ss�gi m�di�ra kitett k�peit, r� kellett j�nnie, a m�sik mindegyiken f�ny�rban f�rd�tt, mint akit valami �r�kk� pozit�v burok vesz k�rbe. Ak�rh�nyszor csak r�juk pillantott, �rz�sek �nt�tt�k el, amelyeket a bar�ts�g �s a r�gi ismerets�g sz�ml�j�ra �rt. Biztons�g, nyugalom, boldogs�g. Vajon, ha ma este is t�ltene fel fot�t, azok is ezeket t�kr�zn�k?

 

– Meg�rkezt�nk – z�kkentette ki Koichi l�gy hangja gondolatainak sor�b�l, majd n�h�ny m�sodperc k�nos csend ut�n neki�llt megkeresni a kulcsait, �s beengedte magukat az �p�letbe. Megpr�b�lta mag�ra �nteni a boldog vend�gl�t� szerep�t, �gy mutatta a m�g kev�sb� j�ratos Tsuzukunak, merre tal�lja a papucsokat, illetve hova tegye a cip�j�t. V�g�l a h�l�szob�j�ban k�t�ttek ki, ahol Koudai zavartan �ld�g�lt az �gy�n, mik�zben a r�zsasz�n haj� a ruh�sszekr�ny�ben kutatott valami pizsam�nak val��rt mag�nak �s bar�tj�nak. Eld�nt�tt�k, hogy itt alszanak vele, �s a v�r�s nem tudta �ket lebesz�lni r�la, �gy v�g�l csak hagyta, hadd sodorj�k �t az esem�nyek. 

 

– Kou, �lt�zz csak �t, �n m�g itt elleszek egy darabig! Tsuzuku, igaz�n seg�thetn�l! – mondta Koichi, mire ut�bbi hatalmas s�hajjal felt�p�szkodott a f�ldr�l �s p�rja mell� l�pve kezdett v�logatni a nagyobb m�ret� pul�verek k�z�tt. Valahogy �gy �rezte, neki ak�r a t�rde f�l� is �rhetn�nek, de Koichi m�r m�s t�szta volt, �s a k�zt�k l�v� �t-hat centi igencsak sokat sz�m�tott ebben az esetben. 

 

Koudai a f�rd�be vitte mag�val egyik bokszer�t, tov�bb� a band�t�l ki tudja h�nyadik sz�let�snapj�ra kapott batikolt, v�kony p�l�t, amely a t�bbiek egy�ntet� v�lem�nye szerint t�k�letesen kiemelte a v�llai �v�t, l�v�n, hogy ak�rmik�pp igazgatta az anyagot, az egyik oldalon mindig a felkarja fels� r�sz�ig cs�szott. Ez�rt is hagyta meg alv�s p�l�nak. 

 

Amikor vissza�rt a h�l�ba, a kett�s m�r �t�lt�zve v�rta �t az �gya sz�l�n �ld�g�lve, mindketten egy-egy nem t�l vastag anyag� meleg�t�ben �s als�nadr�gban, Tsuzuku pedig �pp a Koichi fej�nek k�t oldal�n lebeg� fekete �s r�zsasz�n tincsek fonott copfba t�rsul� egyveleg�t bogozta ki. �rint�sei k�ls� szemmel n�zve l�gynak, t�r�d�nek tetszettek. Ha Tomoya csin�ln� ezt vele… 

 

Koudai nem b�rta tov�bb, ajkai ism�t megremegtek, ahogy el�t�rt bel�le a s�r�s, Koichi pedig r�gvest felpattant �s �t�lelte r�zk�d� test�t. A francba, nem k�ne holmi b�g�ssel elrontania ezt a sz�p pillanatot, t�l k�ne l�pnie ezen az est�n �s elfelejtenie, m�g a holnapi szabadnapj�n is lesz ideje kiverni a fej�b�l ezt a mai randit, m�g tal�n az el�z�ket is. 

Azt�n m�r alig �rz�kelt valamit a k�lvil�gb�l. Tal�n Koichi�k az �gy�ba fektett�k. Tal�n mell� b�jtak. Tal�n Tsuzuku �tny�lt felette �s megfogta a r�zsasz�n haj� kez�t. Tal�n m�g egy cs�kot is adott r�, miel�tt elengedte volna. S�t�ts�g. Az �jjeli szekr�nyen l�v� l�mp�kat lekapcsolt�k, �t pedig reggelig elragadta az �lmok keser�des vil�ga. 

 

Tsuzuku ajkait �sszeszor�tva b�multa a s�t�t�t�f�gg�ny k�t oldal�n kirajzol�d� f�nys�vokat, amikor hallotta, ahogy telefonja megrezzen a feje mellett. Nem akarta fel�breszteni a k�t f�rfit, �gy �vatosan kitapogatta a tark�j�n�l l�v� k�sz�l�ket �s megnyitotta az sms-t.

 

K�ne egy kis seg�ts�g az �j dalban a te r�szedn�l. �t tudn�l j�nni? xxx, MiA

 

�rezte mag�n valakinek a tekintet�t. �vatosan felpillantott a k�sz�l�kb�l �s Koichi k�rd� szemp�rj�val tal�lta szembe mag�t. 

 

– MiA – t�togta, mire bar�tja mosolyogva visszat�togott egy „Menj�l!”-t. Legnagyobb meglep�d�s�re Koudai sem akkor nem �bredt fel, amikor felkelt az �gyb�l, sem akkor, amikor fel�lt�z�tt �s kis�t�lt a h�zb�l. T�nyleg nagyon megviselhette az el�z� este, ak�rmi is t�rt�nt vele.

 

Koichi ek�zben �gy d�nt�tt, hogy � is felkel �s csin�l valami reggelit maguknak. M�r j�l kiismerte mag�t a konyh�ban, egy r�gi bulinak �s n�h�ny esti popcornos h�zimozinak k�sz�nhet�en, �gy neki�llt �ssze�tni n�h�ny onigirit. 

 

�pp az alg�t szeletelte, amikor egy s�padt, s�r�st�l kiss� puffadt arc� Koudai �llt meg a konyha k�sz�b�n �s elmotyogott neki egy halk k�sz�n�st. 

 

– Most m�r igaz�n el�rulhatn�d, mi t�rt�nt! Tegnap nem akartunk ezzel terhelni, de tal�n k�nnyebb lenne, ha besz�ln�l r�la! – javasolta Koichi, mik�zben el�szedte a t�ny�rokat, majd neki�llt k�v�t f�zni. 

 

Koudai hatalmas, szaggatott s�haj k�s�ret�ben �lt le az �tkez�asztal melletti sz�kek egyik�re. Igen, a m�siknak igaza lehet, tal�n m�g tan�csot is tud adni ebben az igencsak f�lresiker�lt szitu�ci�ban, �gy azt�n lassan belekezdett. Elmondott mindent, kezdve az els� „randit�l”, eg�szen az utols�ig, amikor is Tomoya szerelmet vallott neki, � meg csak azt a buta �s udvariatlan k�rd�st tudta kiny�gni. 

 

Mes�l�s k�zben persze t�bbsz�r eleredtek a k�nnyei, rengetegszer meg�llt, Koichi viszont v�gig biztat�an mosolygott r�, �s adogatta neki a zsebkend�ket, amelyekb�l a v�g�n csinos kis halom gy�lt �ssze az �tkez�asztal sark�ban. 

 

– H� – sim�tott v�gig a v�r�s haj� v�ll�n, mik�zben letette el� a k�v�t –, reggelizz�nk! 

 

Koudai keser� mosollyal b�lintott. Ezek szerint m�r rem�nytelen a helyzet? A kapcsolata Tomoy�val v�gleg el�szott? Nincs vissza�t, valami csoda, amelynek folyt�n bocs�natot k�rhetne a m�sikt�l �s viszonozhatn� �rz�seit? – ezek a gondolatok fordultak meg a fej�ben, ahogy nekil�tott az onigiriknek Koichi t�rsas�g�ban. 

 

– Am�gy – kezdte Koichi –, mes�ltem m�r, hogyan kezdt�nk el j�rni Tsuzukuval? 

 

Koudai megr�zta a fej�t. A m�sikt�l szokatlan volt az, hogy ilyen hirtelen nagy mes�l�sekbe bonyol�djon bele, �ppen ez�rt k�v�ncsian v�rta, mi fog t�rt�nni. Vajon mi�rt hozakodott fel a t�m�val? Tal�n… Nem, nem, ez �r�lts�g, de m�gis… Ha hasonl� helyzeten mentek volna kereszt�l, mint most � �s Tomoya, akkor ez a tan�csad�s k�l�n�s m�dja lehet? 

 

– Egy fels�-k�z�pben tanultunk, p�rhuzamos oszt�lyban…