1. Sikertelen gyilkoss�g

  2019.08.10. 18:36

 Egy piroskapucnis alak s�t�lt v�gig a nedves k�vekkel bor�tott utc�kon. Szegecsekkel kivert cip�j�nek t�zcentis sarka koppan�sokkal �s ahogy a kisebb pocsoly�kba l�pett, halk loccsan�sokkal k�s�rte v�gig az �tj�n. Ez halov�ny mosolyt fakasztott v�kony ajkain. L�legzetel�ll�t� vonul�st produk�lhatott, k�r, hogy az egyik kapualjban l�v� macsk�n k�v�l senki sem l�tta. 

 Csinosan �lt�z�tt, vagy ahogy � mondta volna, alkalomhoz ill�en. A cip�kh�z egy szaggatott nejlonharisnya t�rsult, amely p�kh�l�k�nt takarta form�s l�bait, min�l t�bb b�rfel�letet k�zszeml�re t�ve a combt�j�kon, �s min�l t�bbet elrejteni a v�dli fel� haladva. Elv�gre, az embereknek csakis az el�ny�s r�szeket szabadott megszeml�lni�k. Szoknya helyett fekete b�rb�l k�sz�lt forr�nadr�got viselt, melyet egy hosszabb fazonb�l alak�tott �t mostani form�j�ra. K�ts�gk�v�l meg�rte a f�radoz�st, ahogy az ugyanebb�l az anyagb�l k�sz�lt f�z� is, melyen h�rom �vcsat futott k�rbe, �s eg�szen mellk�z�pig elfedte a test�t. A marad�kot egy pasztellpiros szat�nes�lyib�l, egy sk�tmint�s szokny�b�l, tov�bb� egy v�r�s es�kab�tb�l varrt, f�ldet sepr� ruhanem� rejtette el. Ez volt a legn�lk�l�zhetetlenebb eg�sz �ssze�ll�t�s�b�l, a t�bbi csak �nnepi d�szk�nt funkcion�lt. 

 Meg�llt, �s feln�zett az el�tte l�v� klasszikus, letisztult, feh�r homlokzatra. Az ablakkereteket z�ldre festett�k, a tet�cserepek narancss�rg�n vil�g�tottak a Hold er�teljes f�ny�ben. A bej�rat feletti erk�lyen n�h�ny peckes d�ma nevetg�lt, keszty�be rejtett kez�ket ny�jasan a sz�juk el� tartva. N�k. Unottan felh�zta sz�p�v� orr�t, azt�n az egyik �vcsatb�l el�h�zott egy apr� k�zit�kr�t. B�zott abban, hogy ujjai ezt emelik ki az odaer�s�tett n�h�ny jelent�ktelen apr�s�g k�z�l. 

 S�padt b�rt keretez� r�zsasz�n tincsek, melyek az �lla vonal�t�l lefel� feket�be csaptak �t, v�r�s ajkak, sz�rk�n pisl�kol�, bal szem. A jobb oldalit szemk�t� takarta, amelynek t�rt�nete a hallgat�s�g szem�ly�t figyelembe v�ve, �lland�an v�ltozott. Ha olyasvalaki k�rdezte, mint a fenti n�k egyike, akkor gyerekkori betegs�gr�l, f�loldali vaks�gr�l sz�lt a f�ma. Viszont, a f�rfiakn�l m�r t�bb opci� k�z�l v�logatott, m�ghozz� igencsak cselesen. Cs�b�t�t j�tszva, a szeret�i kedv��rt vette fel az anyagdarabot, ellenf�lk�nt pedig egy csat�ban szerzett s�r�l�sr�l sz�molt be, g�nyos f�lmosollyal az ajkain.

 Sosem f�lt a szexualit�s�val j�r� k�vetkezm�nyekt�l, mivel nem is igaz�n voltak. A f�rfiak t�bbs�ge k�nnyed�n az �l�be fogadta, ami�rt �lland� lakhely�t tr�f�san csak bord�lyk�nt emlegette, holott igencsak takaros lak�st tudhatott a mag��nak. A mostani j�vetel�nek a c�lja sem tartalmazott sz�zies r�szleteket, legal�bbis, ha az erk�lyen l�v� n�k meghallott�k volna, mi�rt j�tt, arcukb�l a sz�n r�gvest menek�l�sbe fogott volna. A gondolatra el�gedetten biccentett egyet, majd bekopott az ajt�n. 

 Egy nyurga, �zl�sesen �lt�z�tt, az �tvenes �veinek a v�g�n j�r� f�rfi t�rta sz�t neki a sz�rnyakat. �szes haj�t gondosan oldalra f�s�lte, nyakkend�j�t pedig eleg�ns mozdulattal igaz�totta meg, mik�zben tekintete becsm�rl�en siklott v�gig az �jabb vend�g alakj�n. 

 – H�lgyem. – A sz� g�nyosan pender�lt le ajkair�l, majd intett maga m�g�, a r�zs�s tap�t�val d�sz�tett folyos�ra. B�r az �p�let k�v�lr�l k�ts�gk�v�l klasszicista volt, bel�l barokk �s renesz�nsz von�sok keveredtek egym�ssal, igencsak csics�s hangulatot �rasztva. Az egyik ajt� sz�rnyai nyitva �lltak, s�rg�s f�ny vet�lt a feh�r m�rv�nypadl�ra. Ide vezetett az � �tja, �gy kim�rten biccentett egyet az ajt�n�ll�nak. 

 R�gebben ezzel a mozdulattal illesztette arc�ra a k�pletes �larcot, ha �pp n�t alak�tott, azt�n egy id�vel m�r nem ezt jelentette sz�m�ra a dolog. Egyszer�en csak �gy kezdte minden �les helyzetben val� cselekv�s�t. 

 �jszak�kat t�lt�tt az otthoni, eg�szalakos t�k�r el�tt, amelyet egy h�lgy megb�z�t�l kapott m�g hivat�s�nak kezdet�n. Akkoriban j�tt r�, hogy sokszor a test�t is haszn�lnia kell, ez�rt el�sz�r csak als�nem�ben, majd v�g�l teljesen csupaszon gyakorolta a n�ies mozdulatokat. F�k�nt a cs�p�j�re dolgozott, min�l �rz�kibbre akarta fejleszteni a j�r�sm�dj�t, azt�n n�h�ny h�t ut�n ism�t eltakarta mag�t, �s a mimik�ra, a k�zmozdulatokra dolgozott. Sminkelni, varrni tanult, v�g�l a k�vetkez� munk�j�t meglep� profizmussal v�gezte el. El�l�ptett�k.

 �r�ml�nyokhoz ill� cs�p�mozg�ssal ringatta mag�t az ajt�ig, ki�lvezve, hogy az ajt�n�ll� val�sz�n�leg f�jdalmasan v�gyakoz� arccal n�zett ut�na. Megvet�en elh�zta a sz�j�t, ahogy erre gondolt. Volt m�r dolga �regemberrel, �s �nsz�nt�b�l sosem mer�szkedett volna ism�t a k�zel�kbe. De a p�nz�rt mindent, ugyeb�r. Szerencs�re, most nem az inas volt a c�lpont. 

 A vend�gek fogad�s�ra szolg�l� terem zs�folt volt, �rkez�s�re csak n�h�nyan kapt�k fel a fej�ket, k�z�l�k p�ran pedig kaj�nul megnyalt�k az ajkukat. Term�szetesen a f�rfiak. A dohos leveg� abszurd m�don fel�l�nk�tette az �rz�keit, a s�t�tlila tap�ta b�n�s, misztikus �rzetet keltett benne ebben a j�t�kony f�lhom�lyban. K�rben�zett. �s akkor megl�tta. 

 Az egyik b�rsonyfotelben �lt, magas�tott talp�, f�z�s csizm�t viselt, �s a cip�sarok ut�n ki is fulladt kettej�k �sszes k�z�s pontja. A f�rfi feh�r cs�kos, fekete inget viselt, ujjai kivillantak a koromsz�n kab�t al�l, ahogy az alak a sz�j�hoz emelte a kez�ben l�v� poharat, melyben egy deci bort l�ty�gtetett. A csukl�j�n l�v� ez�stkark�t� l�ncszemei megcsillantak a gy�r f�nyben. Szem�veg�n kereszt�l unottan p�szt�zta a halkan duruzsol� vend�gsereget, szabad kez�nek mutat�ujja t�relmetlen�l dobolt a mellette l�v� �benf�b�l k�sz�lt s�tabot gombj�n. Fej�n, a holl�fekete hajkoron�n, cilinder �ld�g�lt, melynek oldal�ra k�t farkasf�let imit�l� d�szt er�s�tettek, b�r a pletyk�s nyelvek igazinak besz�lt�k. �s v�g�l, az eg�sz, bizarr k�ls�t megkoron�zva a feh�ren f�nyl� b�r, a szint�n v�rv�r�sre festett ajkak �jabb k�z�s pontot id�ztek kettej�kben. A f�rfi komor tekintete pedig hirtelen az �j j�vev�nyre siklott. Most vagy soha.

 A piroskapucnis megindult a fotel fel�, ajkaira huncut mosoly k�szott. Test�nek minden porcik�ja bizsergett a koncentr�l�st�l. Igyekezett mozdulatait �gy �temezni, hogy combjai a megfelel� pillanatban, a megfelel� sz�gben t�ruljanak a f�rfi szeme el�, de sosem egyszerre a kett�, mindig szigor�an k�l�n-k�l�n. Aff�le el�revet�tett aj�nlatot k�pezett ez. A k�t form�s testr�szt csakis az �gyban kaphatta meg egyszerre a tisztelt szem�ly, ut�na pedig �gysem besz�lt m�r r�luk senkinek. 

 Hetyk�n h�zta a f�rfival szembe az utols� szabad fotelt, azt�n sz�p�v� szem�ld�k�t felvonva le�lt, egyik l�b�t a m�sikra tette. Hi�ba j�tszott �r�ml�nyt, tudta, mindennek meg kell adni a m�dj�t �s az idej�t. V�kony ujjait l�gyan helyezte a t�rd�re, h�v�ss�g�kt�l �gy �rezte, remegni fog, �m m�gis sikeresen visszafojtotta az ingert. Mindent a j� c�l �rdek�ben, ugyeb�r. 

 – Uram – n�zett bele m�lyen a szem�veg lencs�i m�g�tt csillog� fekete szemp�rba. –, mag�nyosnak t�nik. – A mondatot eleg�ns mozdulatsorral z�rta le, kez�t elemelte a l�b�r�l, megt�masztotta az �ll�t, lepillantott a f�ldre, majd vissza. Hangj�t a lehet� legl�gyabbra form�lta, �gy pal�stolva a nem�t. 

 – H�lgyem – A g�nyos felhang kiss� megriasztotta a f�rfit, de tov�bbra is m�z�desen f�rk�szte a vele szemben �l�t. –, sajna nincs szabad szoba. – Azzal megvet�en v�gig m�rte a m�sikat, aki pr�b�lta leplezni zavart d�h�t. Ilyen ny�ltan m�g sosem zavart�k el, ami s�rtette a b�szkes�g�t. Tiszt�ban volt a sz�ps�g�vel, ez a gr�fnak nevezett valaki pedig ilyen k�nnyen elsiklott felette. Pedig h�ny n�la is fels�bb rang� szem�ly b�jt vele �gyba, megcsalva a gy�ny�r� feles�g�ket. 

 – Nem tudja, mit hagy ki – vont v�llat, mik�zben mag�ban csal�dottan konstat�lta, hogy ez�ttal nem p�rn�kat, hanem nagy val�sz�n�s�ggel utcak�veket kell �sszepiszk�tania a f�rfi v�r�vel. Azt�n otthon gondoskodhat a test�r�l egymaga. Ritka alkalmak, amelyeket legsz�vesebben �r�kre elfelejtett volna. 

 – M�g egy �r�ml�ny – nyomta meg g�nyosan a sz�t a gr�f – sem k�ny�r�g�tt az�rt, hogy fek�djek le vele, csak hogy a p�nzemen reggelit vehessen mag�nak. – B�r tov�bbra is len�z�nek t�nt, a f�rfi tudta, nyert �gye van. Tal�n pont ez�rt lehet sikeres a k�ldet�se, mert m�snak mutatta mag�t, mint az, akikkel eddig tal�lkozni lehetett? 

 El�re hajolt, szemeit f�lig lehunyta, majd suttog�ra fogta. Igaz, hogy val�ban reggelit fog venni, de m�g v�letlen�l sem a m�sik p�nz�b�l, sokkal ink�bb azokb�l az �rt�kes f�mdarabokb�l, amelyeket �rte kap majd. Meg azt�n, ha m�r a f�rfi az elej�t�l kezdve tudja, hogy egy nemb�l val�ak, tal�n sokkal �lvezetesebb �jszak�t tudhat maga m�g�tt.

 – Nem kell a p�nze – sim�tott v�gig l�gyan a bels� comb �rz�keny ter�let�n. –, csak egy test, ami reggelig melegen tart. – Rem�lte, hogy szavai el�rik a k�v�nt hat�st. 

 – Csak egy test lenn�k? – nevetett a gr�f, mire n�h�ny vend�g odakapta a fej�t, �gy halkabban folytatta. – V�g�l is, tal�n akad m�g szabad szoba, fi� – helyezett k�l�n�s hangs�lyt az utols� sz�ra. L�gyan megfogta a piroskapucnis combj�n pihen� kez�t, azt�n felseg�tette, �s botj�t v�gig a leveg�ben tartva, sietve v�gott �t a l�pcs�sorig, amely a szoba jobb sark�b�l kacskaring�zott felfel�. 

 Az els� emelet k�l�n�s illatot �rasztott mag�b�l, feny�fa keveredett a naranccsal, igazi kar�csonyi hangulatot adva a szeptemberi �jszak�nak. Elhaladtak n�h�ny ajt� el�tt, melyek m�g�l halk ny�gd�csel�sek sz�r�dtek ki, azt�n n�ma csend. A folyos� v�g�n l�v� szob�ba l�ptek, melynek szomsz�dja, s�t, annak a szomsz�dja is �resnek t�nt. 

 A piroskapucnis �rtetlen arcot v�gva l�pett be a gr�f m�g�tt. A szoba tap�t�ja ez�ttal b�borv�r�s volt, �s egy �jjeli szekr�nyen, tov�bb� egy bevetett �gyon k�v�l semmi sem volt benne. 

 – Rem�lem, hangos vagy, fi� – mondta a f�rfi, mire minden �rtelmet nyert. Ezek szerint szerette, ha a partnere kimutatja, mekkora �lvezettel aj�nd�kozza meg, �s ezt a szomsz�d szob�kban l�v�kre v�letlen�l sem akarta r�b�zni. Ez �nz� jellemvon�sokra, hat�rtalan b�szkes�gre utalt. – A neved? – k�rdezte, szinte parancsol�an. 

 – Koichi – felelte a piroskapucnis, mindenf�le hezit�l�s n�lk�l. Ilyenkor mindig az igazi nev�t haszn�lta, hiszen ebb�l a szob�b�l a k�lvil�g semmilyen inform�ci�t nem kaphatott meg, err�l � gondoskodott. 

 – Koichi – �zlelgette a nevet a gr�f, azt�n le�lt az �gyra, �s megpaskolta a t�rd�t. Botj�t a f�ldre helyezte. A f�rfi tudta a dolg�t, �gy helyet foglalt a k�t puha combon, karjait a m�sik nyaka k�r� kulcsolta. – H�ny �ves vagy, fi�?

 – H�sz – felelte Koichi az igazat, �s rem�lte, hogy a k�zt�k l�v� kork�l�nbs�g nem fogja megr�gni a tizen�t �vet. Olyankor �ltal�ban nem csak adott, hanem kapott is valamit viszonz�s gyan�nt az akci� k�zben. 

 A gr�f hitetlenkedve elnevette mag�t, azt�n sz�rakozottan v�gigsim�tott Koichi oldal�n, aki nem tudta mire v�lni a szitu�ci�t. Ennek ellen�re pr�b�lta meg�rizni a hat�rozotts�g�t, �gy kih�v�an pislogott p�rat. A sok�ves tapasztalat nyom�n m�r minden meglepet�s el�tt fel tudott k�sz�lni, oldani a bels� fesz�lts�g�t. 

 – Csak h�rom �vvel vagy n�lam fiatalabb. Bocs�ss meg! Tegezhetsz nyugodtan te is – magyar�zta a f�rfi, azt�n arcvon�sai ell�gyultak, �s leplezetlen v�ggyal p�szt�zta v�gig az �l�ben �l�t. – H�vj csak Tsuzukunak – z�rta le v�g�l, majd moh�n megcs�kolta Koichit, aki r�gvest al�rendelte mag�t az �rz�snek. A gr�f – Tsuzuku, ezt mindenk�pp feljegyezte az agy�ba – meglep�en j�l cs�kolt, b�r a szem�vege kiss� akad�lyozta benne. 

 Ezt az apr� probl�m�t term�szetesen hamar megsz�ntette, amikor nemes egyszer�s�ggel lekapta, �s az ajt� fel� haj�totta a kieg�sz�t�t. Ezek szerint, mivel nem �gyelt r� t�lzottan, csak d�szk�nt funkcion�lhatott. K�r�lbel�l ez volt az utols� inform�ci�, amit Koichi megjegyzett, miel�tt az �gyra d�nt�tt�k volna, �s megfosztott�k volna a cip�j�t�l. 

 Azt�n mikor Tsuzuku l�gyan megsz�vta az ajkaival a r�vidnadr�gj�ban rejt�z� dudort, teljesen kikapcsolt, �s �tadta mag�t az elk�vetkezend� n�h�ny �ra �r�meinek. Igyekezett minden pillanatot ki�lvezni, mik�zben kiz�rta az agy�b�l a jelenetsor v�g�t. Tudta, hogy v�geznie kell partner�vel, ak�rmennyi �r�m�t is okozott az neki. 

 �gy, amikor Tsuzuku lehunyt szemmel pihegett, a takar�t hanyagul magukra h�zva, �s l�tsz�lag aludt, f�lszem�t a gr�fon tartva hajolt a f�z�j��rt. Beleny�lt az egyik �vcsatba, majd el�h�zott egy apr� bicsk�t. M�g szeretett volna picit gy�ny�rk�dni alkalmi h�l�t�rs�ban, hiszen Tsuzuku volt messze a legj�v�g�s�bb f�rfi, akivel valaha is egy�tt lehetett. 

 Fekete haja kontrasztba vonta s�padt arc�t, ahogy az ajkain kiss� sz�tken�d�tt v�r�s r�zs is, mellkas�n k�t r�szb�l �ll�, szimmetrikus tetov�l�s h�z�dott, karjait is v�gig mint�k bor�tott�k. A hasizma ment�n egy n�gyjegy� sz�msor volt olvashat�. Koichi igaz�n nem erre sz�m�tott a komoly �lt�z�k m�g�tt, �ppen ez�rt t�lt�tte el csod�lattal vegyes meglepet�ssel. V�gigsim�tott a sz�mokon, l�gyan, nehogy fel�bressze Tsuzukut. 

 Megr�zta a fej�t. K�ldet�se volt, melyet nem feledhetett, �gy felnyitotta a bicsk�t, a peng�t pedig a meztelen nyakhoz helyezte. 

 – Viszl�t, sz�pfi�! Tal�lkozunk a pokolban – oldotta a szavakkal az im�nti k�ts�g�t. Mindig ezt csin�lta, amikor nehezen tudott megv�lni a partner�t�l, ezzel is er�sebbnek, rettenthetetlenebbnek �rezte mag�t. �m ekkor Tsuzuku elvigyorodott, majd reszel�sen felnevetett.

 – Csak rajta! – mondta g�nyt�l mar� hangon, mire Koichi d�h�dt r�m�lettel h�zta vissza a kez�t. Hirtelen zavarni kezdte �nn�n meztelens�ge, a kiszolg�ltatott helyzet, amibe ker�lt, ami�rt hezit�lt a dologgal kapcsolatban. Megtehetn� �gy is, de valamilyen megmagyar�zhatatlan okn�l fogva f�lelmet �rzett. K�ptelen volt meg�lni Tsuzukut. Nem az�rt, mert id�k�zben vonz�nak kezdte tal�lni a k�lsej�t, megesett m�r vele ez m�skor is. Hanem mert a m�sik szinte a kez�be helyezte az �let�t, �s ilyet m�g egyetlen c�lpont sem tett vele. 

 Tehetetlen zokog�sban t�rt ki, ami�rt �nn�n hib�j�b�l bukott meg a k�ldet�se, �s ami a legjobban f�jt neki az az volt, hogy a gr�f b�zott benne. Ugyanis nem kiab�lt seg�ts�g�rt, hanem tov�bbra is ott fek�dt az �gyon, tekintet�vel �rzelemmentesen m�rte v�gig a r�zk�d� testet. Koichi d�h�dt pillant�st vetett r�, azt�n felemelte a bicsk�t, de Tsuzuku m�rn�ki pontoss�ggal szor�totta meg a csukl�j�nak azon pontj�t, amely v�gett ujjai egyb�l sz�tny�ltak a bicska felett. Az eszk�z a gr�f mellkas�ra hullott, aki egyb�l megfogta azt, �s mikor biztons�gban tudta, elengedte a m�sik f�rfit. 

 Koichi gyilkos pillant�ssal emelkedett fel az �gyr�l, de m�r nem tehetett semmit, ezt tudta j�l. M�g sosem t�rt�nt vele ilyen, a tervei mindig pontosan m�k�dtek, �s sosem hib�dztak. K�nosan bens�s�gesnek �rezte azt, hogy mindketten teljesen meztelenek, majd m�g zavar�bbnak, amikor felh�zta a harisny�t. A gr�f ugyanis az �sszes mozdulat�t k�vette, szemei nyilv�nval� �lvezetr�l tan�skodtak. Ha olyan kedv�ben lett volna, Koichi megpr�b�lta volna ism�t �gyba csalni, de fenek�nek kellemetlen, m�gis kiel�g�t� zsibbad�sa m�st dikt�lt bel�. 

 Mag�ra kapta a r�vidnadr�got is, azt�n k�vetkezett a f�z�, v�g�l pedig a k�peny. A csizm�kat mindig �ldozata �gy�nak a sz�l�n h�zta fel, mik�zben ajkain pajkos mosoly j�tszadozott, most azonban f�l l�bon ugr�lva szerencs�tlenkedett vel�k, sz�p arc�n undorod� fintor �lt. 

 – �lj le, nem b�ntalak – csivitelte sz�rakozottan Tsuzuku, mire Koichi megal�zva huppant le az �gyra, �s p�r m�sodperc alatt felkapta a csizm�kat. Fel�llt, picit meginogott a magas sarok v�gett, azt�n len�z�en hordozta v�gig a tekintet�t a gr�f meztelen test�n, pr�b�lva pal�stolni egy�b fizik�lis reakci�it. 

 Az ajt�hoz l�pett, ujjai a kilincsre fon�dtak, amikor a bicsk�ja, p�r centire a feje mellett, belef�r�dott a falemezbe. Megijedt, teste megrezzent, amit rem�lt, hogy Tsuzuku nem vett �szre. �gy is kezdett a k�zr�hej t�rgy�v� v�lni. Amat�rnek �rezte mag�t, b�szkes�g�n csorba esett, amelynek sosem szabadott volna megt�rt�nnie. K�rd�n n�zett h�tra. 

 – Itt ne hagyd, baba – nevette el mag�t a gr�f, mire Koichi �sszer�ncolta a szem�ld�k�t, d�h�sen kifeszegette a bicsk�t, �s a g�nyos kacajt�l k�s�rve t�vozott. M�g nem volt v�ge, �s egy �j terv kezdett k�rvonalaz�dni a fej�ben, amint felt�n�smentesen elhagyta a h�zat.