2. Ryoga

  2019.08.11. 11:02

 Kiss� tal�n er�lyesebben csapom le a poharat az �vegb�l k�sz�lt doh�nyz�asztalra, legal�bbis Tsurugi meglegyinti a kezemet, amikor �pp visszah�zom azt magam mell�. R�n�zek, �s elvigyorodok, b�r tudom, hogy nem a legjobb form�mat hozom. H�nyadik viszki volt ez? H�t? Nyolc? M�r a fene se tudja, de piszkosul j�l esett. Tal�n egy kilencedikre is beruh�zn�k, ha Tsurugi nem hajtan� le a marad�kot egyenesen az �vegb�l, majd tenn� le az �res �veget egy kecses mozdulattal az asztallapra. K�zelebb cs�szom hozz�. V�gre az eny�m. 

 – Tsurugi~

 Egyb�l az ajkai f�l� hajolok, �s a nev�t b�gom, miel�tt megpr�b�ln�m megcs�kolni, azonban a kez�vel hat�rozottan megl�ki a mellkasomat. Nem t�g�tok, ez�ttal �tkarolom a nyak�t, �s nem t�r�dve az ellenkez�ssel, egyb�l a sz�j�ba dugom a nyelvemet. Beleny�g a cs�kba, majd viszonozza azt. �ljen! Ma van a szerencsenapom. 

 Kicsit er�lyesebben cs�kolom, m�gnem led�nt�m �t a fekete b�rhuzatos kanap�j�ra, az ujjaim bek�sznak a fels�je al�, m�r a has�t simogatom, amikor egy szemvillan�s alatt megford�tja a helyzet�nket. Az ajkai a f�lemn�l, alkoholszag� lehelete megcsapja az orromat. 

 – Ne tov�bb! – suttogja, majd a f�lcimp�mba harap. K�pszakad�s. �, Istenem… 

 

 K�tyagos fejjel �bredek. Az a rengeteg viszki… Valami�rt k�nyelmetlen a h�tamon fek�dni, �gy oldalra fordulok. Felh�zom a l�bam, de m�g �gy is f�j a fenekem, mert bizony az a ludas, azt�n kitisztul a l�t�som, �s �szreveszem, hogy valaki fekszik mellettem, aki j� es�llyel Tsurugi. Azt�n leesik, hogy meztelen vagyok, �s ahogy eln�zem, rajta sem lehet n�lam t�bb ruha, �s a m�sik oldalamra fordulva pr�b�lom �sszerakni a kirak�s darabjait. 

 Sz�val, az este ittunk. Sokat, nekem pedig hat�rozott sz�nd�komban �llt megd�nteni Tsurugit, ugyanis amikor r�szeg vagyok, minden helyes pasival k�pes vagyok �gyba b�jni. Nemr�g pont emiatt szakadt meg egy sok�ves bar�ts�gom, azonban… Valami balul s�lt el. Nem �n dugtam meg Tsurugit, hacsak nem estem valami miatt seggre. Hanem � engem. Te szents�ges sz�z… 

 �vatosan megfordulok, hogy megn�zzem, fel�bredt-e m�r, �s egy igencsak sokatmond� szemp�r n�z vissza r�m. Nyelek egyet, �s k�szk�dve a fej- �s fen�kf�j�ssal, teljes testemmel fel�je fordulok. Meg k�ne besz�ln�nk. V�g�l is engem m�g senki nem dugott meg, �s amikor most m�gis, nem eml�kszem bel�le semmire, b�rhogyan is er�lk�d�m, mert csak jobban f�j a fejem. 

 – J� reggelt! Hozok neked gy�gyszert meg vizet – mondja, majd felkel, �s fittyet h�nyva r�m, meztelen�l suhan el az orrom el�tt. Gondolom, �rzi, hogyan n�zek r�, ugyanis miut�n felvesz egy als�t, fel�m l�vell egy sz�r�s pillant�st. Most meg mi baja? � tette be, nem �n. A hasamra fordulok. Fogalmam sincs, m�gis mit k�ne tennem. Vajon mit csin�lnak azok a sz�z fi�k, akik semmire nem eml�keznek abb�l, hogyan vesztett�k el, csak a f�jdalmat �rzik? Gondolom, f�lnek. Az ilyenek mindig f�lnek. 

 – Tess�k! 

 Tsurugi r�ngat ki a gondolataimb�l. Az egyik keze a v�llamon, m�g a m�sikkal mesterien tartja egyszerre a poharat �s a gy�gyszert is. Feltorn�szom magam, azonban �lni nem igaz�n esne j�l, �gy t�rdelek. El�sz�r nem t�r�d�k azzal, hogy l�tja a testemet, de van a tekintet�ben valami, amit�l ink�bb magam el� h�zom a paplant, miut�n visszaadtam neki a poharat. 

 – K�sz�n�m – motyogom. 

 – Nincs mit. Menj, tusolj le, addig �sszedobok valami reggelit, azt�n hazamehetsz – jelenti ki ellentmond�st nem t�r�en. De nekem ez �gy nem k�ser. Elkapom a karj�t, �s nem eresztem, am�g �jb�l r�m nem n�z. 

 – Tsurugi, szerintem… - nyelek egyet. – Nek�nk meg k�ne besz�ln�nk, ami tegnap este t�rt�nt, mert nem igaz�n eml�kszem a dolgokra, �s kiss� fesz�lyez, hogy �letemben el�sz�r voltam alul egy pasival, �s m�g csak r�mleni se r�mlik semmi. 

 Tsurugi felvonja a szem�ld�k�t, majd felhorkan. L�tom rajta, hogy valami zavarja, azonban nem ad neki hangot. Ehelyett le�l mell�m az �gyra, �s �vatosan megpaskolja a derekamat. 

 – �n sem eml�kszem sok mindenre, ha ez megnyugtat. Csak arra, hogy r�m m�szt�l, �n pedig fel�d kerekedtem. Azt�n szexelt�nk. Ezt am�gy sem tudn�m hova ragozni – s�hajtja. – Tal�lsz fogkef�t a t�kr�s szekr�ny jobb oldal�n, m�sodik polc. Haszn�lhatod a tusf�rd�met. 

 Fel�ll mell�lem, majd a szekr�ny�hez l�p, �s felh�z mag�ra egy inget, amit nem gombol be. Itthoni szerk�, Tsurugi m�dra. Van benne valami sz�momra idegen elegancia, ahogy besz�l, �lt�zk�dik �s viselkedik, mindent olyan m�lt�s�ggal tesz. M�gis a legjobb bar�tom. Volt. Nem tudom, az ember nem fekszik �ssze a legjobb bar�tj�val, sz�val fogalmam sincs, mik vagyunk. Nem l�nyeg. 

 – H�! – sz�lok neki, mikor a kezembe nyom egy tiszta als�t, meg egy sz�rke Adidas meleg�t� fels�t. K�v�ncsian r�m pillant, �m l�tom rajta, hogy m�r kicsit unja a dolgaimat. 

 – F�j a fenekem, �s… Ja, ilyenkor mi van? – k�rdezek r� igencsak sut�n a dologra. L�tom, ahogy r�ncok gy�lnek a szeme k�r�l. Csak nehezen tudja visszafojtani a mosoly�t. 

 – Pedig igyekeztem a lehet�s�gekhez m�rten j�l b�nni veled – s�hajt fel. – Szerintem �lj puh�ra, ha �lni kell, �s ne er�ltesd meg magad. D�lut�nra m�r sokkal jobbnak kell lennie. 

 Mik�zben besz�l, �vatosan v�gigsim�t az arcomon, azt�n mintha csak szembes�lne a saj�t tett�vel, elh�zza a kez�t, �s homlokr�ncolva sarkon fordul. Tudom, merre van a f�rd�, �gy elmegyek letusolni. A nap m�sodik sokkja akkor �r, amikor a t�k�rbe n�zve felfedezem a foltokat a fels�testemen, azt�n ahogy v�gign�zek magamon, tal�lok egyet a cs�p�m�n �s a bels� combomon is. Tudni akarom a t�rt�net�ket, hogy Tsurugi hogyan �rt ott a b�r�mh�z, megnyugtatta-e egy-egy cs�kkal a foltok ut�n, vagy csak nyomot nyomra halmozott a testemen. Zavar, hogy sosem fogom megtudni, hogyan ker�ltek r�m. 

 Miut�n v�gzek a f�rd�ssel, �s a fogamat is megmosom, kimegyek a konyh�j�ba. Tsurugi egyb�l el�m teszi a r�ntott�t, m�g forr�, amikor a t�ny�romra rakja, ad mell� egy ev�p�lcik�t, majd, mint egy profi t�ncos, saj�t mag�nak is tesz egyet, a t�ny�rt az eny�mmel szembe rakja, azt�n le�l a sz�kre, �s nekil�tunk. Nem sz�lunk egy sz�t sem ev�s k�zben. N�ha helyezkedek a p�rn�n, amit a fenekem al� tett, m�g miel�tt helyet foglaltam volna. Puha, �s annyira nem is sz�rny� �gy �lni, de m�g mindig roppant kellemetlen, ahogy �jb�l a fenekembe ny�llal a f�jdalom. 

 – K�szi mindent – mondom, miut�n lenyelem az utols� falatot is. 

 – Semmis�g – teszi le a p�lcik�it. – Lehetne, hogy nem emlegetj�k majd fel, hogy lefek�dt�nk? 

 – M�rmint �gy egym�s k�z�tt, vagy…?

 – Legink�bb sehogy. Te�t? – k�rdezi, majd fel�ll az asztalt�l, �s visszat�r egy kancs�val �s k�t b�gr�vel. Hihetetlen, ahogy egy-egy ujj�n ott l�gnak a b�gr�k… �s m�g hihetetlenebb, hogy konkr�tan el�sz�r fekszem le �gy pasival, hogy �n vagyok alul, �s az a pasi soha t�bb� nem akar r�la besz�lni. 

 – K�sz�n�m – biccentek fel�, majd lehajtom a te�t. Lassacsk�n elm�lik a fejf�j�som, �gy fel�llok az asztalt�l, �m csak t�tov�n toporgok, nem tudom, mit�v� legyek. 

 – Vegy�l k�lcs�n nyugodtan egy nadr�got is. Majd odaadom a ruh�idat, ki k�ne mosnom �ket. 

 �gy teszek, ahogy Tsurugi mondja, majd az el�szob�ba megyek. Magamra veszem a kab�tomat, a s�lat, �s a sapk�mat is a fejembe h�zom az arcmaszkkal egyetemben. A csizm�m r�simul Tsurugi farmerj�re, ami kiss� sz�k r�m. Sz�lesebb a cs�p�m, mint az �v�, �gy ink�bb ott szor�t a nadr�g egy cs�ppet. Miel�tt elmenn�k, m�g ben�zek a konyh�ba elk�sz�nni. 

 – �vatosan a fenekeddel, ok�? – k�ri, b�rkem�nyed�ses ujjai az arcomra simulnak. B�lintok, azt�n hirtelen �tkattan bennem valami, �s �vatosan �ssze�rintem az ajkainkat. A keze a mellkasomon, egyb�l eltol mag�t�l, a tekintete zavart, ak�rcsak az eny�m. M�gis mit m�velek?