4. Ikuma

  2019.08.11. 11:03

 – H�k�s! 

 Rynk mutat�ujja az ajkaimon pihen, ism�t kereszt�lh�zva a sz�m�t�saimat a cs�kunkr�l. Im�dom, mikor nincsen rajta a szemk�t�, azok a gy�ny�r� barna szemek pedig olyanok, mintha egyenesen a lelkem belsej�ig l�tna el vel�k. Ig�z� a tekintete, van benne valami pajkos, �rtatlan csillog�s. Magukhoz l�ncolnak, az ajkai pedig… 

 V�konyak, az als� egy icipicit teltebb, mint a fels�, �s rendk�v�l cs�kolni val�ak. Annyira �rezni akarom az apr� sz�j�t az eny�men, azt�n �t�lelni azt a v�kony kis derek�t, �s addig cs�kolni, am�g teljesen az eny�m nem lesz. Rynk m�r r�gi f�gg�s�gem, egy olyan drog, amely nem ereszt, pedig alig kapok bel�le valamicsk�t. 

 – De mi�rt nem, Rynk-kun? – motyogom a mutat�ujj�ra, majd les�t�m a szemeimet, �s �vatosan v�gignyalok a b�r�n. �des. 

 – T�z �vvel id�sebb vagy n�lam, Ikuma-san – mosolyog r�m, de csak a sz�j�nak az egyik sarka emelkedik fel. Im�dom ezt a mosoly�t. Van benne valami, amit�l egyb�l megmozdul a lelkem. Dalsz�vegeket akarok �rni r�la, megpr�b�lni szavakba �nteni ezt a megfoghatatlan csod�t. 

 – Sz�m�t az valamit? – mosolygok vissza, �s kapva az alkalmon, hogy elvette a mutat�ujj�t a sz�m el�l, hogy a nadr�gj�ba t�r�lje, ism�t az ajkaira hajolok. Ez�ttal azonban a fej�t ford�tja f�lre, �gy sz�m az arc�nak b�r�n landol. �gy se rossz… Apr� cs�kokat hintek r�, megindulok a nyaka fel�, de Rynk elh�z�dik t�lem. 

 – Ikuma-san!~ 

 Kuncog. J� jelnek veszem, hi�ba utas�tott m�r megint vissza. Nem t�g�tok. 

 – Csak Ikuma – hajolok a f�l�hez, majd belef�jok, miel�tt visszah�z�dn�k. 

 A h�tt�rben dorama duruzsol, amit azel�tt n�zt�nk, miel�tt �jb�l r�mozdultam volna. A fotelemen �l�nk, a doh�nyz�asztalomon a hamutart�ban csak egy elnyomott cigaretta van, azt is �n sz�vtam, miel�tt �tj�tt volna hozz�m. Rynk nem doh�nyzik, vigy�z arra az angyali hangj�ra. Nem �rtem, mi�rt ment bele abba, hogy �tj�n filmezni, ha tudja, hogy odavagyok �rte. Lehet, szereti n�zni, ahogy az udvarl�i epekednek ut�na, �s pr�b�lj�k �t elcs�b�tani. Ha ez �gy van, akkor velem sajnos sikerrel j�rt. 

 Visszafordul a dorama fel�, l�tom a profilj�t, �s elb�v�l a sz�ps�ge. A keze ut�n ny�lok, de egyb�l az �l�be h�zza. �sszer�ncolja a homlok�t, majd fel�m fordul. 

 – Te t�nyleg akarsz t�lem valamit – jelenti ki. 

 Na. Ne. V�g�l is, csak k�t h�napja h�vom el minden szabad percemben mindenfel�, h�tha megt�rik a j�g, �s legal�bb megcs�kolhatom �t. Pr�b�lom visszafojtani a g�nyos mosolyt, �s csak b�lintok helyette. 

 – Legyen – biccent fel�m nagy kegyesen, mint aki �pp hatalmas �ldozatot k�sz�l hozni. Ezt annyira nem szeretem benne, m�gis olyan �desen csin�lja. 

 – Mi lesz? – b�ztatom arra, hogy kimondja, ak�rmi is az. 

 – Elvihetsz egy randira. Ha tetszik az els�, akkor kett�re is, �s �gy tov�bb – mondja lassan, minden egyes sz�t j�l megr�gva. 

 – �s most hirtelen nem zavar, hogy t�z �vvel id�sebb vagyok n�lad? – k�rdem t�le, mire v�gighordozza rajtam a tekintet�t. Nem tudom kiolvasni bel�le, m�gis mire gondol. 

 – Igen vagy nem? Miel�tt m�g meggondolom magam – veti oda, azt�n fel�ll, �s megindul az el�szoba fel�. K�vetem �t, mire oda�rek, m�r a nyak�ban a s�la. Az ajt�f�lf�nak d�lve n�zem, ahogy a cip�j�t h�zza. 

 – Igen – felelem. Csak egy pillanatra n�z fel, arc�n �tsuhan a f�loldalas mosoly, majd fel�ll a f�ldr�l, �s k�zelebb l�p hozz�m. A p�l�m nyak�ra sim�t, a sz�vem sebesen ver. 

 – Majd h�vj fel, hogy egyeztess�k a r�szleteket – suttogja, �s puszit nyom az �llcsontomra, miel�tt sarkon fordulva mag�ra �lten� a kab�tj�t, �s kiengedn� mag�t a lak�somb�l. Tov�bbra is az ajt�f�lf�nak d�l�k, mik�zben az illatfelh�t szagolom, amit maga ut�n hagyott. M�z �s van�lia. Annyira �. Annyira im�dom. 

 Fels�hajtok, majd bele�kl�z�k az ajt�f�lf�ba, �s sajg� karomra hajtom a fejemet. A bolondj�t j�ratja v�lem, m�gsem zavar, mert szeretem �t. Ilyen az, amikor elveszik egy f�rfi esz�t, kett�t�rik a vad�sz pusk�j�t, �s mindezt az orra el�tt teszik, m�gsem zavarja �t. Azonban nem hittem volna, hogy egy m�sik f�rfi fogja megtenni velem. 

 Visszamegyek a nappaliba, kikapcsolom a t�v�t, majd ledobom magamat a kanap�ra, kezemben a telefonom, �s t�rcs�zom Ryoga sz�m�t. Rem�lem, este kilenckor m�g az�rt nem a l�b�rt h�zza… 

 – Hal�? Ikuma-kun? – morogja a telefonba, azt�n �s�t egyet, hallok valami neszez�st a h�tt�rben. 

 – Hal�, Ryoga-kun. Nem zavarlak, ugye? – k�rdezem, v�laszul pedig kapok egy belet�r�d� szusszan�st. 

 – Nem, am�gy sem tudtam elaludni – �s�t. – Mit szeretn�l? 

 – Csak Rynk… Belement abba, hogy elj�jj�n velem randizni – s�hajtok fel. Nem tudok kiigazodni ezen az eg�szen. J�tszik velem. Vagy?

 – Csakhogy megj�tt az esze – neveti el mag�t. – Jaj, Ikuma-san, ezt nem szabad, t�z �vvel id�sebb vagy n�lam, v�n k�jenc! – vinnyogja magas hangon, �s kicsit az�rt s�rti a b�szkes�gemet, ami�rt �gy kiparodiz�lja a f�rfit, akit h�napok �ta pr�b�lok becserk�szni, m�gis felkuncogok. 

 – J�, Rynk, t�nyleg egy kicsit… 

 Keresem a megfelel� sz�t, azonban nem tudom, m�gis hogyan �rjam k�rbe a viselked�s�t.

 – K�reti mag�t? – r�h�g Ryoga. – K�rlek, az el�z� csajom is ezt csin�lta, azt�n a falnak nyomtam, �s elmondtam, mi merre h�ny m�ter. Ha nem lenn�l vele ennyire szel�d, m�r r�g le kellett volna fek�dn�d vele, azzal tiszt�ztad volna, hogy ki a f�n�k. 

 – Ha p�r �vvel fiatalabb lenn�k, akkor ezt tenn�m. De mindj�rt negyven leszek, ezzel a m�dszerrel pedig alig lenn�nk egy�tt p�r h�napn�l tov�bb – vil�gos�tom fel Ryog�t a sz�nd�kaimr�l. Mintha nem tudn�! N�ha j�tssza a macs�t, aki m�r mindent megtapasztalt �let�nek harmincegy �ve sor�n, holott komoly kapcsolata nem sok volt. Irigylem, ami�rt ezt m�g �gy k�nnyed�n tudja venni. Engem m�r �ld�z a kapuz�r�si p�nik, �s ha pont egy pasi mellett akarok meg�llapodni, akkor rendesen fogom csin�lni. 

 – J�, mit sz�ln�l ahhoz, ha elmenn�nk err�l besz�lgetni? Mert tulajdonk�ppen, nekem is van valami, de… Nem akarom telefonon megt�rgyalni. 

 A hangja komolyabb, mire halov�nyan elmosolyodom. Na, csak nem �t�tt be valami nagy gikszer Ryoga �let�be? K�l�n�sen �rdekes lenne.

 – Ok�, akkor ott, ahol a m�ltkor is voltunk? Mikor lenne neked j�? – k�rdezem, mik�zben f�l k�zzel egy toll ut�n matatok a doh�nyz�asztalon, majd a t�rdemre teszem a m�sik l�bamat, �s felh�zva a nadr�got a bok�mr�l, le�rom az al�bbiakat: Ryoga. Holnaput�n. D�lut�n �t. Kiss� feled�keny t�pus vagyok, �gy mikor letessz�k a telefont, a szavakat �tm�solom a telefonom napt�rj�ba, eml�keztet�t �ll�tva be hozz�juk. Legal�bb arra j�l eml�keztem, hogy a cs�t�rt�k szabadnap. 

 A f�rd�mbe megyek, ahol gyorsan megmosakszom, k�l�n�s figyelmet szentelve a bok�mnak, amire sebt�ben feljegyeztem a tudnival�kat. Vajon Rynk csak egy szenilis v�nembernek tart, aki retteg att�l, hogy mag�nyosan fog meghalni, ez�rt r�harapott egy csinos, fiatal fi�ra? �s mi van, ha t�nyleg az vagyok? Egy megkeseredett f�rfi, aki szeretne egy stabil p�rkapcsolatot, miel�tt bet�lti a negyvenet. Sz�nalmasan hangzik. 

 A zuhany fal�nak d�nt�m a homlokomat, �s fels�hajtok. Valamivel el kell terelnem a gondolataimat, �gy d�dolni kezdem a Chu x Chu x Chu-t. Vid�man l�pek ki a tus al�l, megt�r�lk�z�m, �s egy sz�l bokszerben meg egy atl�t�ban zuhanok az �gyamba. M�r majdnem elnyom az �lom, �m ekkor megrezzen a telefonom, �s egy t�relmetlen horkant�ssal n�zem meg az SMS-t. 

 Ne felejts el felh�vni a randi miatt. Sz�p �lmokat, Ikuma-san! –RyNK 

 Felny�g�k, �s a h�tamra fordulok. Meg�rj�t ez a f�rfi!