7. Reiki

  2019.08.11. 11:06

 A l�bammal dobolok reggeli k�zben, �s kiv�telesen nem �rdekelnek Lime lapos, gyilkos pillant�sai. Mi�ta felpofoztam, az�ta sokkal magabiztosabb vagyok vele, ugyanis a duzzog�sa az ir�nyomban meglehet�sen kezelhet�bb� tette. Nem sz�l vissza, s�t, semmit nem sz�l, �gy b�rmit mondhatok neki, mert maximum csak morog egyet. 

 Leteszem a tejesk�v�s poharamat az asztalra, �s megt�rl�m a sz�mat. Komolyan n�zek Lime-ra. 

 – Figyelj ide r�m! 

 Felmordul. Sz�val, figyel. 

 – Nem csin�lhatod ezt �r�kk�, nem hitetheted el magaddal, hogy az a pofon teljesen igazs�gtalanul �rt! Jogosan �t�ttelek meg, ezt m�lyen, bel�l te is tudod. Musz�j volt megtennem, mert t�nyleg nagyon bunk�n, paraszt m�don viselkedt�l Kazukival. Most mondd a szemembe, hogy te nem �t�tted volna meg Kyounosuk�t, ha ugyanezt csin�lja velem, mint te Kazukival! 

 Lime lassan, nagyon lassan feln�z, egyenesen a szemeimbe. Megborzongok, m�gis �llom a tekintet�t. 

 – Kivertem volna a fogait – sz�lal meg v�g�l, napok �ta el�sz�r. A hangja rekedt �s kim�rt. 

 – L�tod! – csapok az asztalra. – �r�lj, hogy Reiya csak kirakott, �s nem v�gott nyakon! 

 L�tom az arc�n, ahogy elgondolkozik azon, amit mondok neki, majd v�g�l b�lint egyet. 

 – Igazad van – motyogja. 

 Na! K�sz�n�m! V�gre. Meg�rt�k azt is, hogy Lime igazat ad valakinek, akinek elt�r a v�lem�nye az �v�t�l. Annyira ideges�t� tud lenni a makacss�ga, �s a felfog�sa, miszerint csak neki lehet mindenben igaza, mindenki m�s meg elmehet melegebb t�jakra. F�jtatok egyet, az arcom ell�gyul. 

 – Elmehetn�nk d�lut�n s�tizni – javaslom. Ott legal�bb Lime mag�ba tudja fojtani a kirohan�sait, nyilv�nos helyen nem nagyon mer balh�zni, s�t, meglep�en nyugodtan tud viselkedni, m�g ha fel is robban �pp a d�ht�l. 

 B�lint. 

 – Fel k�ne h�vnod Kazukit – s�hajtok. – Tudod, bocs�natot k�rni. 

 Horkant. 

 – �s m�gis mit mondjak neki? Hogy bocs, ami�rt hagytam, hogy megdugj, �s bel�m ess? – r�h�gi el mag�t. A kezem �k�lbe szorul az asztal alatt, �s igencsak �rik m�r Lime-nak a k�vetkez� pofon, b�r tudom, hogy �gysem fogja megkapni. Ahhoz t�ls�gosan is szeretem �t, mint bar�tomat. 

 – Nem – kezdem lassan –, hanem bocs, ami�rt a fejedhez v�gtam azokat a dolgokat. Tal�n – javaslom neki. Felpattan az asztalt�l, �s a mosogat�hoz l�pve elkezdi engedni a vizet. 

 – Mosogatok – jelenti ki. – Majd d�lut�n megbesz�lj�k. 

 A fejemet cs�v�lva �llok fel az asztalt�l, �s megyek be a szob�mba. A telefonomra n�zek. Van, amir�l tegnap nem sz�ltam Lime-nak, ez pedig egy apr�cska SMS. Egy apr�cska SMS Kyounosuk�t�l. Nem volt t�lbonyol�tva, igencsak egyszer� volt, ahogy azt t�le megszoktam, m�gis volt benne valami, ami miatt nem nagyon mertem v�laszolni. Tal�n majd most lesz r� �rkez�sem �s er�m.

 Besz�lni szeretn�k veled. Valamikor egy tea? – Kyounosu

 Az ujjaim lebegnek a billenty�zet felett, �m a fejemben egyetlen sz� sem akar megform�l�dni. Te�zni h�v. El k�ne mennem vele, tal�n t�nyleg jobb lenne, ha besz�ln�nk r�la, a f�lemben csengenek Lime szavai is. Nem mehet sz�t a banda, �lmaim band�ja! Rendeznem kell ezt Kyounosuk�vel, �s ha ennek az az �ra, hogy apr� darabokra t�ri a sz�vemet, �m legyen. De a Kizut sosem fogom feladni, �s tudom, hogy � sem. 

 Holnap? H�romt�l szabad vagyok. – Reiki

 Belekalkul�lom a mosogat�st is, s�t, minden egy�b eshet�s�get, amely Lime lak�t�rsak�nt �rhet, �gy tulajdonk�ppen az egyetlen dolog, amin gondolkozom az SMS �r�sa k�zben, az az id�pont. Szinte azonnal �rkezik a v�lasz, nekem pedig automatikusan feljebb cs�szik a sz�m sarka. 

 F�l n�gykor lak�sodn�l? – Kyounosu

 Meg�rom neki, hogy rendben van, azt�n kimegyek a konyh�ba. Lime m�r befejezte a mosogat�st, val�sz�n�leg elvonult a szob�j�ba. Kuncogok, amikor meghallom az �nekl�s�t, �s vele egy�tt, halkan d�dolom az Emilt. Elkezdem el�szedegetni az alapanyagokat a f�z�shez, Lime hangja tiszt�n cseng. Im�dom hallgatni, amikor �nekel, mint akit teljesen mag�val ragadnak az �rzelmei, �s engem is felt�lt vel�k. Mintha a lel�ncolt lelk�nket engedn� szabadon. 

 �pp a t�ny�rokba merem ki a k�sz eb�det, amikor Lime alakja felt�nik az ajt�f�lf�n�l. A szemei csillognak, mosolyogva huppan le az egyik sz�kre. 

 – Sz�p volt – mondom neki, majd helyet foglalok vele szemben. V�llat von, ahogy megemeli az ev�p�lcik�kat. J� �tv�gyat k�v�nunk.

 Miut�n megeb�delt�nk, �s elmosogatok, egy�tt is gyakorlunk. Kapcsolunk be alapot, hogy ne ess�nk ki a ritmusb�l, Lime pedig velem szemben �lve �nekel r� a git�roz�somra. Teljesen bele�lj�k magunkat, v�g�l f�l �tkor kapunk �szbe, hogy s�tit �g�rtem a d�lut�nra. 

 Rekordsebess�ggel �lt�z�nk fel, annyira siet�nk, hogy m�g a s�lainkat is v�letlen�l �sszecser�lj�k, azt�n felkapjuk a p�nzt�rc�inkat, �s kirontunk a lak�sb�l. Farkasord�t� hideg van odakint, �gy dideregve szedj�k a l�bunkat a metr� fel�. Tudjuk, hogy hova megy�nk, hiszen mindig ugyanoda szoktunk. A metr�n l�tom, hogy Lime nem igaz�n sz�vleli a t�meget, ugyanis mindenkit, aki az egym�teres k�rzet�ben van, gyilkos pillant�sokkal m�reget, k�zt�k engem is, �s mikor lesz�llunk h�rom meg�ll�val od�bb, zsebre tett k�zzel, engem h�trahagyva vonul felfel�. A szememet forgatva sietek ut�n, azt�n mikor be�rem, befordulunk az egyik kis utc�ba. Amikor megl�tom a c�g�rt, k�zelebb h�z�dom Lime-hoz. Im�djuk ezt a helyet, megvan a maga kis diszkr�t b�ja �s r�gim�dis�ga. 

 Amikor bel�p�nk, egyb�l felakasztjuk a kab�tjainkat, ugyanis nagyon meleg van idebent. K�rben�zek a pasztellsz�n� berendez�sen, azt�n megakad a szemem valakiken, �s Lime oldal�ba b�k�k, aki morogva n�z r�m. 

 – Lime! Az ott nem Ryoga-san �s Ikuma-san? – k�rdezem t�le suttogva, mintha b�rki m�s is meghallhatn�, ugyanis rajtuk, rajtunk, meg a szem�lyzeten k�v�l m�g egy k�z�pkor� p�rocska �l az �tterem m�sik v�g�ben. 

 – De – csillannak fel a szemei. Ryog�val k�zeli bar�tok, �s a Razor �nekese mindig is im�dta p�tt�m lak�t�rsamat, aki rajongva n�z fel r� – sz� szerint, haha. Lime egyb�l odamegy az asztalukhoz, �s miut�n Ryoga meg�lelgette, Ikum�val pedig meghajoltak egym�snak, fel�m int. A k�t f�rfi biccent, �n pedig odamegyek hozz�juk, �s mindkettej�ket meghajl�ssal �dv�zl�m. Beljebb cs�sznak, �gy helyet szor�tanak nek�nk is a bokszban. Lime Ryoga mell�, �n pedig Ikuma oldal�ra ker�l�k, azt�n j�n a pinc�r, hogy felvegye a rendel�s�nket. K�t latt�t, egy piszt�ci�s �s egy m�ln�s s�tem�nyt k�r�nk, m�g Ryog��k egy kaka�kr�mes �s egy citromos s�tit. A k�v�jukat m�r f�lig megitt�k. 

 – Na, �s mi j�ratban vagytok erre? – k�rdezi Lime. Ryoga v�llat von, �s kever egyet a k�v�j�n. 

 – Dum�lgatunk. Sz�v�gyek. �s ti? 

 Meg sem v�rva, mit mond Lime, v�laszolok helyette. 

 – Sz�v�gyek – jelentem ki, �s kiv�telesen nem zavar, hogy a m�g n�lam is kisebb �nekes gyilkos tekintettel mered r�m.