Informatikusok

  2019.08.11. 11:20

 Ryo �s�tva d�rzs�lte meg a szem�t, �m tekintete tov�bbra sem szakadt el a monitort�l. Az �gyf�lnek holnap reggelre �g�rte a sz�ll�t�st, �s m�g �jra kellett telep�tenie a g�pet. Hunyor�tva pr�b�lta leolvasni a digit�lis �ra kijelz�j�t. 23:20. Ma se alszik sokat, az egyszer biztos. M�r persze, ha egy�ltal�n alszik. 

 A telefonja rezg�s�re is csak akkor figyelt fel, amikor a k�sz�l�k a csukl�j�hoz �rt. A kijelz� szerint Ricko kereste �t. Ryo �lmatag hangon sz�lt bele. 

 – Ricko, dolgozom – motyogta, mik�zben f�l k�zzel az egeret fogva tov�bb kattintgatott. 

 A f�rfi meglehet�sen �l�nken reag�lt, hi�ba a k�sei id�pont. De Ryo m�r megszokta, hogy Ricko mindig t�l volt p�r�gve egy kicsit, �gy nem lepte meg, hogy megkapta a m�r ki tudja, h�nyadik fejmos�st a h�ten. 

 – F�l tizenkett� van, Ryo, ne h�ly�skedj! – csattant Ricko a vonal t�loldal�n. – T�lhajtod magad. �rted megyek, �s hazaviszlek – jelentette ki a f�rfi, majd miel�tt Ryo b�rmilyen v�laszt el�kaparhatott volna, letette a telefont. 

 Az informatikus fels�hajtott, majd elfek�dt az asztalon, �s hagyta, hadd sz�rnyaljanak a gondolatai. Ricko egy iskol�ban tan�tott inf�t, � pedig egy mag�nc�gn�l dolgozott, amelyet oda is ki szoktak k�ldeni, ha nagyobb friss�t�seket, vagy jav�t�sokat kellett eszk�z�lni, ami meghaladta a rendszergazda tud�s�t. Ott ismerkedtek meg, imm�r vagy k�t �ve. �s Ryo kis irod�j�ban volt az els� cs�kjuk, m�sf�l �ve. M�g mindig �l�nken �lt benne, ahogy �pp Rickonak magyar�zta a t�bl�zatkezel� friss�t�se ut�n beker�lt �j funkci�kat, amikor a mellette �l� f�rfi ujjai a t�rd�re k�sztak. Ryo csak egy kicsit ford�totta oldalra a fej�t, megszak�tva a magyar�zatot, amikor Ricko ajkai az �v�ire tapadtak, az ujjai a tark�j�– 

 – �breszt�, bab�m! 

 V�g�l is, minek �br�ndozzon az els� cs�kon, ha m�r egyszer t�bb is adathat neki? 

 Felemelte a fej�t az asztalr�l, majd szinte vakon megcs�kolta a fel� hajol� Rickot.