Rmlmok
2019.08.11. 11:28
Ryo szemei riadtan pattantak ki, amint verejtkezve megbredt lmbl. Maga mell nzett, hogy ellenrizze, Ran mg mindig ott fekszik-e mellette, aztn amikor riadtan konstatlta, miszerint a rmlma kezd vals alakot lteni, meztelen teste kr tekerte a takarjt, s kimszott az gybl. A hta egybl libabrs lett, ahogy megcsapta t az enyhn hvs jszakai leveg, majd megindult a hlbl a konyha fel. Telitallat volt.
Ran a konyhapultnak tmaszkodva, bokszerben s atltban egy pohr vizet kortyolgatott, s mikor Ryo megjelent, egybl elmosolyodott. Hagyta, hogy a frfi hozzbjjon, mikzben flretette az immron res pohart. Meleg tenyervel egybl felmelegtette Ryo htt.
– Nem tudtl aludni, Csibe? – duruzsolta Ran, s egy puszit nyomott a vrs tincsek alatt rejl homlokra.
– Rosszat lmodtam – vont vllat Ryo. – Aztn mikor felkeltem, nem voltl ott – nzett mlyen Ran szembe, aki a fejt csvlva vonta rvid cskba a frfit, majd megborzolta a hajt.
– Meg fogsz fzni. Gyere, menjnk vissza! – terelte Ryot a dereknl fogva a hl fel. Mikor elhelyezkedtek az gyon, s a vrs haj frfi prja mellkasnak bjt, Ran beszlni kezdett.
– Amikor az csm kicsi volt, sokszor lmodott rosszakat. De ezek csak lmok, szval t sem ette meg semmi, mikor egyszer-ktszer gy alakult, hogy nem voltam pp vele. Mindenesetre, rlk, hogy kijttl hozzm – trt bele Ryo hajba. – Mi rosszat lmodtl, Csibe?
Ryo sszehzta magt.
– Szaktottunk.
Szinte egybl rkezett a vlasz:
– Ez sosem fog megtrtnni.
|