Zavarts�g 3.

  2019.10.29. 14:39

 A p�ntek este volt messze a legforgalmasabb a karaokeb�rban. Shikina nem gy�zte kapkodni a fej�t, a jegyzetf�zete az �tlagosn�l is gyorsabban telt meg k�l�nb�z� italok neveivel. A b�rpult sark�n�l �l� Ryoya �s v�zlatai foglalt�k le most a legkevesebb figyelm�t, holott egy�ltal�n nem �gy tervezte a mai napot. Besz�lgetni akart, net�n kicsit fl�rt�lni, �s a munkaideje lej�rta ut�n ism�t az �gyban – vagy legal�bbis annak k�zel�ben – kik�tni. 

 Ehelyett �ssze-vissza futk�rozott a b�rban, ellen�rizte a m�r lefoglalt szob�kat, sz�ml�kat �ll�tott ki, t�relemre intette a v�rakoz�kat. Eg�szen kimelegedett, holott alig k�t �r�ja indult a m�szakja. A s�rga p�l�ja izzadtan tapadt a h�t�ra, ahogy egyszerre h�rom s�rrel a kez�ben lav�rozott az egyik t�volabbi asztal fel�. Letette a h�rom teli kors�t, majd a kez�be vett egy �rest, �m ahogy visszafel� igyekezett, egy m�r igencsak j� hangulatba ker�lt vend�g l�ba hirtelen az �v� el� v�g�dott, �s Shikina nyekkenve �rt f�ldet, mellette a kors� ripity�ra t�rt. A halk zene melletti hangos ki�ltoz�s �s �l�nk t�rsalg�s megszakadt, ahogy mindenki a f�ld�n fekv� f�rfit b�multa. A ludas vend�g is ugyanolyan d�bbenten figyelte �t, majd amikor alkoholt�l k�d�s agysejtjeihez eljutott a tudat, hogy miatta van a m�sik ilyen helyzetben, elnevette mag�t. Hamarosan a b�r egyik fele hangos nevet�st�l zengett, mik�zben Shikina azon gondolkozott, �rdemes lenne-e felkelni, �s �gy csin�lni, mintha mi sem t�rt�nt volna, vagy v�rja meg, am�g elapadnak a k�nnyei. A sminkje is biztos sz�tfolyt. Ut�lta, amikor kinevett�k �s megal�zt�k. Az eg�szr�l a k�z�piskol�s �vek jutottak esz�be, amikor sokszor csak Kuunak k�sz�nhette azt, hogy k�l�n�sebb b�ntalmaz�sok n�lk�l t�l�lt egy-egy hetet, h�napot. 

 Ekkor egy er�s k�z nehezedett a v�ll�ra. B�r mindenn�l jobban sz�gyellte a k�nnyekt�l maszatos arc�t, feln�zett az el�tte guggol� Ryoy�ra. A f�rfi arc�n kedves mosoly �lt, ahogy felseg�tette Shikin�t, majd felvont szem�ld�kkel k�rben�zett a hahot�z�kon, akik hamar elhallgattak, �s nem sokkal k�s�bb visszat�rt a besz�lget�s zaja is. 

 – Szedd rendbe magadat, dr�ga. Majd �n fels�pr�m a szil�nkokat – aj�nlotta fel a mangaka. Shikina megszeppenten b�lintott, �s a pulthoz vissza�rve Ryoya kez�be nyomta a sepr�t, an�lk�l, hogy a szem�be n�zett volna. V�gig ker�lte a tekintet�t, �s mikor v�g�l el�kotorta a neszesszer�t, egyb�l a szem�lyzeti mosd�ba sprintelt. Let�r�lte a szemfest�ket, majd megpr�b�lt hat�rozott mozdulatokkal egy kis narancss�rg�t vinni a szemh�j�ra, �s amikor �gy �rezte, m�r nem remeg annyira a keze, h�zott egy bizonytalan, �m elfogadhat� tusvonalat is. K�sznek nyilv�n�totta mag�t, �s visszasurrant a pult m�g�. Ryoya m�r �jb�l a hely�n �lt, �gy el�kapta a jegyzetf�zet�t, �s a m�g nem �th�zott rendel�seket n�zegette. Csak egy kokt�l maradt h�tra. Gyorsan elk�sz�tette, �s ez�ttal �gyelt arra, hogy egy l�bban se botoljon el, ahogy felvette az �jabb �s �jabb rendel�seket. 

 – J�l vagy, dr�ga? 

 Shikina ijedten pillantott fel, ahogy �jabb italt k�sz�tett el�. Ryoya k�v�ncsian figyelte �t, a kez�ben l�v� ceruza az el�tte hever� pap�rlapok egyike felett lebegett. Dr�ga… Shikina gerince ment�n j�les� borzong�s futott v�gig, �m gyorsan elhessegette az �rz�st. 

 – Igen, azt hiszem – dadogta. 

 – Van egy pillanatod? 

 Shikina b�lintott. Ryoya intett neki, hogy l�pjen k�zelebb, �s az egyik, telerajzolt pap�rlapra mutatott. A pultos sz�ja elny�lt a meglep�d�tts�gt�l. Saj�t mag�t l�tta viszont a karakterrajzokon. Nem csapos volt, csup�n egy vend�g a sok k�z�l, ez kit�nt abban, hogy Ryoya b�r apr�l�kosan rajzolta le �t, m�gis a kez�ben itallal, vagy �pp �ld�g�lve, �csorogva �br�zolta �t. 

 – Hogy tetszik? – k�rdezte a mangaka. Shikina nyelt egyet.

 – Im�dom – suttogta a csapos, majd egy t�relmetlenked� ki�lt�s visszaz�kkentette �t a munk�ba, �s felkapva az elk�sz�lt italt, megindult az egyik asztal fel�. K�zben �rezte mag�n Ryoya tekintet�t, �s azt k�v�nta, b�rcsak megsz�nne k�r�l�tt�k az eg�sz b�r, hogy a f�rfi ajkaira s�hajthassa, mennyire, de mennyire tetszett neki a rajz. 

 A z�r�ra k�nz� lass�s�ggal j�tt el. Shikina szinte megk�nnyebb�lten rakta ki a z�rva t�bl�t az ajt�ra. Visszament a pulthoz, ahol Ryoya m�g mindig a lapjai f�l� g�rnyedve alkotott. V�rt. Rem�lte, hogy a m�sik nem vette �szre, ahogy m�g� lop�dzott. Leste a pillanatot, amikor a f�rfi letette a ceruz�t �s a rad�rt, majd el�re l�pett, �s h�tulr�l �tkarolva a mangak�t, belelesett a lapjaiba. 

 – Rengeteget alkott�l ma – suttogta. – Mind annyira gy�ny�r�.

 – Ak�rcsak te, dr�ga – jegyezte meg Ryoya, a hangj�ban mosoly b�jt meg. Shikina elpirult, m�gis folytatta, amibe belekezdett. Finoman belecs�kolt a mangaka nyak�ba.

 – Ha m�g van egy kis energi�d, nincs kedved r�m ford�tani? 

 Ryoya h�mm�g�tt.

 – Mindenn�l jobban. 

 Furcsa, kitekeredett p�zban cs�kolt�k meg egym�st, Shikina gyomra pedig fell�ngolt a v�gyt�l, ahogy Ryoya nyelve utat tal�lt a sz�j�ba. Tudta, hogy a m�ltkori este nem volt hazugs�g, ahogy az ut�na tett k�d�s �g�retek sem. B�r kor�ntsem �gy k�pzelte el azt, amikor az embernek szeret�je van, valahogy eg�szen tetszett neki a gondolat. 

 A cs�knak hamar v�ge szakadt, �s szinte m�r-m�r s�rgett�k egym�st az �sszepakol�sban, hogy azt�n Ryoya aut�j�ba �lve ez�ttal a mangaka lak�s�ra hajtsanak. Igaz�b�l nem volt megbesz�lve, hogy kihez menjenek, de Shikina �gy gondolta, ez �gy fair. Ez�ttal azonban v�rtak, miel�tt a h�l�ba mentek volna. Ryoya ugyanis k�rt egy percet, hogy a hely�re rakhassa a munk�it, addig pedig Shikina eln�zel�d�tt az el�szob�ban. A lak�s nem t�nt nagyobbnak az �v�n�l, m�gis modernebbnek, rendezettebbnek hatott. N�gy ajt� ny�lt a helyis�gb�l, �s k�v�ncsian bepillantott a balj�hoz legk�zelebbi, f�lig nyitott ajt�n: t�zhely, mikr�, h�t�. A konyha berendez�se tipikus volt, m�gis otthonosnak hatott. 

 – Leselkedsz, dr�ga? 

 Ryoya hangj�ra �sszerezzent, majd ijedten pillantott fel a f�rfire, aki l�gy mosollyal figyelte �t. Azt�n k�zelebb l�pett, az ajka az ajk�n, az ujjai a p�l�ja alatt j�rtak t�ncot Shikina derek�n�l, aki erre beleny�g�tt a heves cs�kba. Nem kellett sok, hogy �jb�l megism�tl�dj�n a f�ma: a ruh�k leker�ltek, �k az �gyra estek, v�gyt�l f�t�tt, m�gis l�gy mozdulatok k�vett�k egym�st, �s ha csak erre az id�re is, de Shikina �gy �rezte, hogy minden a hely�n volt. Hogy igaz�n nem kellett t�bb a boldogs�ghoz, csup�n csak Ryoya k�zels�ge, �rint�sei, mind el�g volt ahhoz, hogy ne �rezze mag�t egyed�l. El�g ahhoz, hogy ne �rezze mag�t bizonytalannak, �s minden rosszr�l megfeledkezzen. 

 Vajon Kuu is ezt �rezhette, amikor Cionnal volt? Nem, � biztos enn�l is t�bbet, hiszen szerelmes volt abba a f�rfiba. �m ha � m�r egy alig p�r napja ismert f�rfi k�zels�g�t�l is ennyire fantasztikusan �rzi mag�t, milyen lehet szerelmesnek lenni? Egy�ltal�n hogy b�rhatn� ki an�lk�l, hogy meg�ll�s n�lk�l cs�koln�, �leln� a p�rj�t, ha m�r egy szeret�vel is ennyire t�k�letes minden? 

 Felny�g�tt, a k�rmeivel v�gigsz�ntott Ryoya h�t�n, majd lass� cs�kba vonta �t.