Reita

Miután kinevettük magunkat az énekesen oda sétáltam a többiekhez, hogy én is rágyújtsak. Egy ideje már mindig csöndben cigizünk vagy csak Aoival beszélgetünk. Habár Uruha mostanság néha-néha megszólal, de még mindig nem a régi.
- Lógjunk el! Úgy nézünk ki, mint akit most vettek ki a kutya szájából ezen kívül még van egy gonosz törpénk is. Mit szóltok hozzá?- szólal meg Uruha.
Erre felkapom a fejemet. Olyan régen mondta már ezt, annyira boldognak éreztem magamat, hogy kezd javulni. Egész este sugárzott belőle a boldogság. Végre kezdett megint önmaga lenni. A szeme újra ragyogott. Mikor kiment a mosdóba Aoi odajött hozzám.
- Jó látni, hogy újra kezd a régi lenni.
- Igen. Ezek szerint neked is feltűnt mennyire látványosan javul a kedélye.
- Az, hogy feltűnő az nem kifejezés. Szed valami kedélyjavítót?
- Nem. Előtte sem szedett. Épp ellenkezőleg. Végre nem kell szednie azt, amit a doki felírt valami nyugtatót. Attól volt ilyen fáradt és nyomott. - Hazudtam neki. Mert igazából amióta kikelt az ágyból Uruha, azóta semmilyen gyógyszert nem vett be. Még pszichológushoz sem járt.
- Ennek örülök.
Elköszöntünk majd hazamentünk. Uruha egyből lefürdött és lefeküdt az ágyba. Miután végeztem én is a zuhannyal, bekapcsoltam a TV-t és leültem mellé az ágyra. Végignéztem rajta, ahogy békésen alszik a hátán. Szerencsére már éjszaka sem kel fel kiabálva a rémálmokból. Annyira örültem, hogy mindezt nekem köszönhette és bízott bennem. Arcából kisimítottam a szőke tincseit, majd betakartam. Egy ideig még néztem a TV-t, amikor felém fordult és felkelt.
- Még mindig fenn vagy? - kérdezte álmosan.
- Aha. Csak körülnéztek, hogy mi megy ilyenkor.
- Majd én megmondom neked. Porno, adásszünet, reklám faszságok és zene.
- Na, látod, ez mind jól hangzik. Aoi ma beszélt velem.
- És mint mondott?
- Feltűnt neki, hogy kezdesz a régi lenni. Örült neki, hogy jobban vagy.
- Próbálom hozni a formám, de ma tényleg jól éreztem magamat. Azt hiszem, hogy most már minden rendben lesz. Szóval mit fogunk nézni? Esetleg buzi pornót?
- Hülye! Agyadra ment az alvás. Szerintem berakok egy filmet.
- Oké, de aztán csöpögjön a romantikától. - vigyorodott el.
- Menj a francba! - kikeltem az ágyból és elkezdtem a filmek közt keresgélni.
- Nekem van egy jobb ötletem. Hidd el, évezni fogod. - a fején egy akkora vigyor volt, hogy nagyobb volta fejénél is.

Ruki

Békésen aludtam, már amennyire lehetett azok után, hogy felhúzzák az ember agyát. Mégis mit képzelnek maguktól? Kinevetnek, csak azért mert beleéltem magam abba, amit csinálok és ráadásul még ott is hagynak, mert nekik nincs kedvük gyakorolni, pedig úgy le vagyunk maradva, mert az a barom nyakigláb is összeszedett valamit, azt most meg bejön, de olyan, mint egy zombi! Komolyan mondom miattuk fog kihullni a hajam. De most nyugalom Ruki. Próbálj meg aludni... Már majdnem elaludtam, amikor elkezdett csörögni a telefon.
- Halló? Ki az? - kérdezem álmosan.
- Szia, tündérvirágom, láttam a hirdetésedet és teljesen rád gerjedtem.
- Ki a faszom maga?!
- Elnézést akkor téves szám. Pedig ezt adták meg a társkeresőben. - majd lerakják a kagylót.
- Társkereső...Fasza. Ezek is jókor találnak be.
Ahogy lerakom, megint csörög a telefon.
- Ki az?
- Jó estét kívánok. A huncut kisfiúktól keresem. Lenne egy állásajánlatom önnek telefonos sex munkára, mivel a mérete pont megfelelő.
Ez már sok volt. Szépen lecsaptam a telefont.
- A jó édes nénikéjüket baszogassák, hülye buzik!
Megint csörög.
- Anyád picsájával szórakozzál, te faszkalap! - üvöltöm bele.
- Neked is üdv, Ruki. - Hallom Reita csodálkozó hangját, de azért nem hagyja ki a szemétkedést. - Esetleg megjött a havi bajod és eláztál?
- Fogd be! Mit akarsz ilyen késő este?
- Este? Inkább hajnal. Csak azt akartam megkérdezni, hogy lesz-e ma próba.
- Hogy a fenébe ne lenne! Sőt ma kétszer annyi időt maradunk a hülyeségetek miatt! Reggel találkozunk.
Lenyomtam a telefont és most láttam, hogy 04:45 van. Picsába, egy és negyed óra múlva kelhetek és szart se aludtam. Reggel sokkal kisebbnek éreztem magamat, mint általában. Felnyomtam egy kiló alapozót, hátha leviszi a szemem alatti karikákat, de nem sok sikerrel. Útközben gyorsan megittam egy erős kávét és tökéletes. 8:00 és már benn is voltam a próbateremben. Pár percre rá megjött Kai és Aoi. Fél óra múlva befutott a kis párosunk is szintén lila karikákkal a szemük alatt.  Nem akarok belegondolni, hogy mit csinálhattak az este. Uruha odament Aoihoz és végigfeküdt a kanapé üres részén. Felálltam és elkezdtem matatni a táskámba. Aztán meghallottam, hogy Uruha szakad a nevetéstől. Kérdően néztem rá, de nem voltam egyedül. Aoi és Kai se igazán értette, hogy min nevet. Persze Reita tudta miről van szó, mert ő a kanapé mögött fetrengett a nevetéstől.
- Mi olyan vicces? – teszi fel a kérdést Aoi.
Erre Uruha elővett egy papírt és oda adta Aoinak, aki kíváncsian hajtogatta ki, majd ő is elkezdett nevetni. Kai csak fogta a fejét.
- Hát ez nem volt szép tőletek, hogy pihenés helyett evvel töltöttétek az estét.
- Hé, Ruki, kérhetek egy ingyen menetet, te kis huncut kisfiú! Látom, nagyon szeretsz a rúddal pucsítani, de itt kérlek, ne gyakorold. - mondta Aoi két nevetés között.
Ekkor kezdett felmenni a pumpám. Éreztem, ahogy a fejem a paradicsom szintről  főtt rákra vált át. Kezdett összeállni az esti kép. Most már végképp elegem volt belőlük.
- Hogy basznátok meg! Nektek sincs jobb dolgotok, minthogy hajnalban baszogattok telefonon a faszságaitokkal! - kiabáltam a két szőkével. Erre nevetve rohantak ki a szobából én meg utánuk, ahogy csak tudtam. Legszívesebben mindkettőjüket megfojtottam volna. Már majdnem elkaptam volna őket, amikor a lépcsőkanyarból valaki a nevemet visította és rám ugrott.

- RUKIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!

Miyavi telibe talált. Ő is jókor talál meg.

 Uruha

Mikor láttam, hogy Miyavi letámadja Rukit kihasználtam a helyzetet, hogy visszamenjek a próbaterembe. Elégedetten huppantam vissza Aoi mellé, fejemet hátra döntve, kezeimet szétterítve a kanapén.
- Reita hol van? - kérdezte miközben a gitárját hangolta.
- Cigizik. Miyavi mentett meg minket.
- Legalább csinál valami hasznosat is. - jegyezte meg.
- Ne bántsd már szegényt, csak azért mert néha bekattan.
- Nem bántottam, csak lehetne komolyabb. Most eléggé felcseszted Ruki agyát. Így is arról beszélt, hogy ma dupla próba lesz.
- Nem hinném. Reinek dolga van. El kell intéznie pár papírt.
- Ráérsz ma?
- Persze. Miért?
Aoi felállt a fotelból.
- Rég voltál már nálam és hát úgy gondolom, hogy te is örülnél, ha kipróbálnánk "azt". Mondta, miközben az a tipikus ördögi Aoi mosoly ült ki a szája szélére.
- Na, ne! Ez komoly! Már meg is vetted? - Felpattantam az örömtől. - A kedvenc játékunk 3. része! Persze hogy megyek!
- Oké, akkor próba után megyünk.
- Nem lehetne most? - Néztem rá kölyökkutya szemekkel, mire felsóhajtott.
- Ne nézz így rám, túlságosan is jól csinálod. Meg tényleg kéne próbálni egy kicsit, mivel úgy hallottam, hogy Törpilla új lemezt akar.
- Fasza. – húzom a számat.
- Gitárod meglett már?
- Nem. Úgyhogy elővettem a régebbit. Próbálni jó lesz. A cég meg még úgysem vette észre. Szóval még nem baszogattak, hogy fizessem ki.
- Csak nehogy betaláljanak.
Próba után átmentem Aoihoz. Tényleg rég voltam már nála, de az óta semmit se változott a háza. Leültünk játszani. Már egy jó pár órája játszottunk az új játékon, amikor észrevettem, hogy Aoi folyamatosan bámul arcán kedves és elégedett mosollyal. Szemeivel az arcomat fürkészte.
- Mi az? Mit nézel? - Kérdeztem tőle. Értetlenül néztem rá.
Nem válaszolt, hanem közel hajolt hozzám, kezével közelebb húzta a fejemet és megpuszilta a homlokomat. Ez kissé váratlanul ért, de annyira, hogy egy halvány pír jelent meg az arcomon. Mikor látta a reakciómat, csak még jobban elmosolyodott. felállt a helyéről. Amikor mögém ért összekócolta a hajamat.
- Örülök, hogy jól vagy. - Mondta kedvesen a magyarázatot a cselekedetére. - Hozok még üdítőt.
- Oké.
Szóval a komoly Aoi ilyen is tud lenni...
Az este többi részét gitározással és horror filmnézéssel töltöttük, majd leálltunk egy kicsit  inni a régi esték emlékére. Nyugodtan aludtam el avval a gondolattal, hogy reggel büszkén állhatok Reita elé, hogy túléltem az éjszakát. Persze ez nem jött össze. Álmomban, ugyanabban az épületben voltam, de mégis más volt. Senkise volt benne rajtam kívül. A portánál álltam egymagamban. A bejárati ajtó nem nyílt, akárcsak a többi ajtó lenn. Hallottam a lift csengetését. Beszálltam. Az első emeletnél nem ment tovább. Minden ajtó zárva volt, ami mellett elmentem. Felsétáltam a másodikra, de ott is zárva volt minden ajtó. Majd ajtókattanást hallottam a folyosó végéről. Nyikorogva nyílt az ajtó és a hideg végigfutott a gerincemen. Elkezdtem a lift felé rohanni. Hiába hívtam, nem jött. Az ajtó kinyílt, a lámpák elkezdtek villogni. Kivágódott az utolsó ajtó és éreztem a tekintetét. Ahogy közeledett a lámpák úgy aludtak ki. Elkezdtem rohanni a tető felé. Ott álltam az épület tetején. Kimásztam a szélére. Sötétvolt, csak a város fénye világított alattam. A hátamon éreztem az üldözőm tekintetét. Nem volt más út, csak lefelé.
- ELÉG!!! HAGYJ BÉKÉN!!! - kiabáltam.
Majd jött egy nagyobb fuvallat és meglökött. Leestem a tetőről. Zuhantam, de a tekintetét így is éreztem.