Uruha

Boldogan indulok hazafelé, habár nem igazán értem, hogy miért nem mondott egyből igent, a múltkoriak után, mert valljuk be, ha nincs ott az a szendvics, akkor már rég megtörtént volna a dolog. Erre eléggé elpirulok, hiába csak egy futó gondolat volt, elvégre én csak lánnyal voltam. Oké, azt hiszem, lesz minek utánanéznem, hogy teljesen tisztába legyek a dolgokkal. Útközben bemegyek a boltba venni pár élelmiszert, majd irány haza. A bejáratnál Kait látom ácsorogni.

- Hát te?

- Csak bocsánatot szeretnék kérni Akirától, de hiába csöngettem, nem nyitja ki.

- Pedig a kocsija itt van. – kinyitom az ajtót és beengedem a vendéget.

Levesszük a cipőnket, majd benyitok a szobába, ahol meglátom Reit a földön aludni. Ezen elmosolyodom. A CD-t kiveszem a hifiből és elrakom a helyére, utána kisétálok Kaihoz.

- Bent van, elaludt a földön, de lassan ideje felkelnie, nyugodtan menj be és keltsd fel.

Kai bólint egyet, majd bemegy. Pár perc múlva már a nevetésüket hallom bentről. Ezt egy sikeres bocsánatkérésnek veszem. Ahogy telt az idő, úgy ürült ki a ház. Először elment Kai, majd Akira. Elővettem a vendégtakarót és párnát. Leraktam az ágyamra. Szerencsére elférünk rajta ketten is. Mindent szépen megcsinálok, hogyha fáradtan megjönnek, akkor legyen mit enniük és csak le kelljen zuhanyozniuk és befeküdniük a pihe-puha ágyba. Kikészítek még egy törülközőt is és egy fogkefét. Aztán leülök böngészni a neten. Mindenféléket olvasok az együttlétről, de valahogy nem vagyok vele megelégedve. Aztán letöltök pár filmet, de ebben semmi olyan nincs, mert azok mind az érzésekről szóltak. Aztán találok egy sorozatot, de nekem ez se elég. Ebből aztán nem sokat tudok meg a pózokról. Kezdem úgy érezni magam, mint egy gyerek, aki először fog közösülni. Oké ez részben igaz, de akkor is…Nem akarok tudatlan lenni! Végül találok egy könyvesboltot, amiben lehet venni kifejezetten meleg kamaszurát. Na majd elmegyünk holnap és megnézzük. Evvel le is zártam a témát a mai napra. Hajnali egy volt, mikor kezdtem átadni magam az álmosságnak. Befeküdtem az ágyba, Tv-t bekapcsoltam és vártam, de még mindig nem jöttek meg. Végül feladtam. Már elég közel jártam álomföldéhez, de azt még érzékeltem, hogy süpped az ágy és valaki bebújik mellém. A finom illatáról felismerem, hogy Yuu az. Hozzá bújok, miközben utazásomat folytatom álomfölde felé, de azt még érzem, ahogy ő is átkarol engem és egy puszit nyom a fejemre. Reggel csak az illatát érzem a házba, mikor felkelek. Ránézek az órára. Délután kettőt mutatott. Kint találok egy cetlit, amin 2 üzenet is díszeleg nekem. Az egyiket Yuu írta, hogy el kellett menni, mert megígérte Takanorinak, hogy átmegy hozzá egyre és finom volt a vacsora, amit csináltam. Erre elmosolyodom. Örülök, hogy ízlett neki. A másik üzenetet Akira írta, aki szintén megköszönte a vacsorát és neki ma haza kellett mennie a szüleihez, mert az anyja hívta, hogy segítsen neki és majd este fele jön. A délután folyamán rendbe szedtem magam, majd ellátogattam a könyvesboltba. Bent elindultam megkeresni azt a bizonyos könyvecskét. Körülnéztem, hogy egyedül vagyok-e a részlegen. Óvatosan belekukkantottam, majd belelapoztam és memorizáltam a pózokat. Közben egyre jobban zavarban éreztem magamat, hiába van rajtam napszemüveg. Én evvel a könyvvel nem merek kisétálni a boltból! Így aztán lemondtam róla. Az utcán nézelődöm, hátha találok valamit. Már éppen kezdtem feladni, amikor egy sex shop előtt megtorpanok. Nézem a hirdetést, miszerint 50% kedvezmény a régi Coat West filmekre. Coat West, Coat West, olyan ismerős…á, megvan! Ez kell nekem! Na meg más is. Besétálok a boltba, lekapok egy flakon síkosítót, mert ugye az eddig nem volt otthon, meg egy zacskó gumit a biztonság kedvéért. Útközben elhaladok a vibrátorok, anál intruderek és egyéb feldughatóságok mellet és egy ideig nézem őket, végül lebeszélem magamat a gondolatról, hogy ezt is ki kéne próbálni és ne az elsőnél nyavalyogjak. Aztán célba veszem a DVD-s állványt. Lekapok párat a leértékelt filmekből és odamegyek a kasszához a már kikésztett filmekkel, mert nagyon zavarba hoz ez az egész dolog. Ezt észre is veszi az eladó, mire vigyorogva néz rám, én meg még jobban vörösödöm, hiába a napszemüvegem. Az nem takarja el az egész fejemet. Most jól jönne nekem is egy orrkendő… Hazaérve elrakom a bevásárlásom alatt szerzett cuccokat, majd leülök a Tv elé és berakom a lejátszóba az első DVD-t. Csak bámulom, de úgy, hogy még pislogni is elfelejtette. Már a harmadik DVD-nél jártam, amikor lépteket hallok és mintha valaki köszönne, de még mindig nem fogom fel a külvilági zajokat.

- Kouyou, mit nézel? – zökkent ki mellőlem Akira hangja, mire riadtan rákapom a tekintetem zavartól vörös fejjel, de már késő. Mikor meglátja a tokot és a rajta lévő jeleneteket, tátogva hol a TV-re hol rám mutat vörös fejjel.

- Ez nem az, aminek látszik! – kapom ki a kezéből a tokot. – Én csak tanulmányozom a dolgokat!

- Oké…  ha te mondod…

- De tényleg, csak tanulmányozom! Nem azért vettem, hogy kiverjem! – bevetem ártatlan tekintetemet, ha már a tényeknek nem hisz, pedig a nadrágom sincs lent és semmi se áll!

- Akkor, hagylak tovább tanulmányozni, de én ezt nem szeretném se látni, se hallgatni. Bent leszek. – mondja, majd beviharzik a szobába.

Amint bement, én kiveszem a DVD-t és elrakom a helyére. Egy fél óra múlva kijön és látom, hogy sikerült feldolgozni az eseményeket.

- Gyerekes vagy.

- Én? – kérdezem csodálkozva.

- Igen, te. Vagy van itt más is, aki nézte a pornó filmeket?

- Nem vagyok az! – durcázom be.

- De ige. Attól még, mert nézed, attól meg nem leszel tapasztaltabb! Csoda, hogy feldugnivalót nem vettél, hogy azt is kipróbált.

- Pedig ez is eszembe jutott. – motyogom zavartan, elpirulva miközben a padlót fixírozom.

Erre csak megcsóválja a fejét.

- Minek az neked? Úgy is kapsz oda igazit. – vigyorodik el, majd kisétál a konyhából TV-zni. Én meg csak nézek, majd mire leesik, hogy mit mondott durcásan ráöltöm a nyelvemet és toporzékolva elé állok.

- Mégis, honnan veszed azt, hogy én leszek az, akinek feldugnak bármit is? – vonom kérdőre.

- Mondjuk onnan, hogy – úgy tesz, mint aki gondolkodna – az előbb szóltad el magad! – vigyorog rám.

Erre morgok párat, majd leülök mellé és együtt nézzük a filmet. Másnap reggel felkeltem, de Akira sehol. Ez egy kicsit furcsa volt, elvégre ma próba van és mindig együtt szoktunk menni. Összeszedem magam és elindulok a PSC-be. A terem ajtaja zárva volt. Várok egy kicsit, de senki nem jött, így felhívtam Rukit, hogy mi a harci állás, mire tök nyugodtan közölte, hogy elfelejtett szólni, de ma nincs próba. Erre morgok párat magamban és elindulok haza. Otthon ledobom a cuccom, amikor észreveszem, hogy kicsit sok a cipő a házban. Belépek a nappaliba, ahol a többiek vártak egy Miyavival kiegészülve és egyszerre kiabáltak Boldog Szülinapot. Sorban öleltek meg és adtak puszit, majd Kai leültetett a fotelba, hogy fújjam el a gyertyákat. Miután megtettem felvágtam a tortát, amit Kai sütött nekem. Nagyon finomra sikeredett. Meg is dicsértem érte. Ezután átadták a közös ajándékot. Kíváncsian bontottam ki a nagy csomagot. Mikor megláttam sírva fakadtam. Ruki aggódva nézett rám.

- Valami baj van?

- Én…én…nem tudom, mit mondjak. Köszönöm srácok, én ezt nem is érdemlem meg! Annyira boldog vagyok! – szipogom és törlöm meg könnyeimet, majd nyakukba vetem magam és agyonölelgetem őket.

- Dehogynem, igen is megérdemled! Próbáld csak ki! – Simogatja meg a hátamat Kai és mosolyog rám.

Örömmel próbáltam ki az új gitáromat, ami csodásan is szólt. Utána a többiek is kiélték rajta magukat, majd előkerült az alkohol. Persze most ügyeltünk a mennyiségre, mivel holnap után indul a közös turnénk. Éjfél fele járhatott, amikor elindult haza a csipetcsapat. Az érdekes az volt benne, hogy Aoi helyett Rei szedte a cipőjét, ezen felül mielőtt elmentek volna Ruki visszafordult és egy kalappal kívánt perverz vigyorral az arcán, majd elviharzott ő is a többiekkel együtt. Oké…ezek szerint a mai napnak még nincs vége és nagyon is készülődőbe van valami. Karokat érzek meg magamon, amint hátulról átkarolnak.

- Jól érezted magad?

Megfordítottam magamat, hogy szembe legyek a karok tulajdonosával.

- Igen, nagyon is jól! – csókolt leheltem ajkaira.

Hajamat fülem mögé tűri és rám mosolyog.

- Akkor ismerkedj vele még egy kicsit, amíg rendet rakok. Rendben?

Bólintok és kezelésbe veszem az új kincsemet. Próbálgatom rajta a számokat és mind tökéletesen hangzik rajta. Majd lerakom és besomfordálok a konyhába, ahol Yuu mosogatja a maradék tányért. Kezeimmel átkarolom derekát hátulról, fejemet vállára helyezem.

- És tőled mit kapok szülinapomra? – kérdezem ártatlanul.

Megtörli kezeit és felém fordul, derekamat átkarolja egyik kezével, másikkal pedig az egyik hajtincsemmel kezd el játszani.

- Oh, de kis telhetetlen valaki. – vigyorog rám, én meg visszavigyorgok. – Hát…van ez így..

- Ez csak tőled függ, hogy mikor kapod meg. – súgja a fülembe.

- Akkor…legyen mondjuk…most!

- Telhetetlen és még türelmetlen is vagy? Ejnye-ejnye.

- Csak élvezem a szülinapi kedvezményeket. Szóval, akkor megkapom az ajándékomat? – pislogok rá hatalmas pilláimmal, kezeimmel nyakát átkarolom.

- Meg, hát! – Felkap a fenekemnél fogva, lábaimmal átkulcsolom derekát. Hosszú csókba kezdünk, miközben elindul velem a szoba felé és óvatosan ledönt az ágyra.

- Ma egy kivételes ajándékot kapsz tőlem. – mosolyog rám kedvesen, hajamat kisimítva arcomból.

- Oh, és mi lenne az? – kérdezem kíváncsian.

- Én. – mosolyog rám még mindig, fülemhez hajol és belesuttog. – Mivel ma van a születésnapod, ezért úgy gondoltam, hogy kipróbálhatod magad a másik szerepben is, ha szeretnéd. – újra a szemembe néz. – Nos, mit szólsz hozzá? Több ilyen lehetőséged nem lesz, előre szólok…

Ettől teljesen zavarba jövök, hogy így felkínálta magát nekem. Csak nekem és senki másnak, ami boldoggá tett. Aprót bólintok, mire megfordít minket, így én kerülök felülre. Ettől persze még jobban zavarba jövök.

- De nem zavar, hogy én… - de nem engedi befejezni a mondatot.

- Tudom, édes. – hüvelykujjával végigsimít alsóajkamon. – Én meg egyszer sem volt voltam alul, úgyhogy a mai nap folyamán kvittek leszünk. – mosolyog rám.

- Azt hiszem ennél szebb ajándékot tényleg nem kaphattam volna. – suttogom fülébe, majd kezeim közé fogom arcát és úgy csókolom szájon. Örülök, hogy így bízik bennem és ennyire szeret. Más biztos nem tett volna ilyet.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.