Aoi



Vicces volt l�tni, Uruh�t, hogy egy filmt�l �gy megijed, pl�ne, hogy t�le f�l mindenki a vil�gon. De mint m�r eml�tettem, k�t �nje van, �gy azt hiszem, hogy jogos a f�lelem.

Catrin k�lt�z�tt be hozz�nk, aminek nagyon �r�ltem, mert egy m�velt szem�ly volt �s sok mindenr�l el lehetett vele besz�lgetni. Azt hiszem, hogy �n is hib�ztam, �s ez�rt alakultak �gy a t�rt�ntek, hogy egy f�l �v ut�n elt�vozott k�z�l�nk.

Elhanyagoltam Uruh�t, de neki mi�rt kellett �gy viselkednie?! B�rcsak vissza lehetne menni az id�be….

Egyik nap a kiad�hoz kellett bemennem reggel, hogy az �j terveimet beadjam, amiket ott helyben elemeztek is, �gy d�lut�nig bent voltam. Mivel nincs kocsim, �gy k�nytelen voltam a t�megk�zleked�st alkalmazni. Elhat�roztam, hogy bocs�natot k�rek Kouyout�l az�rt, hogy �gy elhanyagoltam �t, �gy m�g ink�bb siettem haza.

Az ajt�ban lekaptam cipell�met. Elindultam a l�pcs� fel�, mikor Catrin sikoly�t hallottam meg az emeletr�l.

- Catrin! – ki�ltottam nev�t, majd felrohantam �s benyitottam szob�j�ba, ahonnan t�bb sikoly is j�tt.

A l�tv�ny, ami fogadott �s az a szag, ami megcsapta az orromat, majdnem elh�nytam magamat. Ez rosszabb, mint a filmekben.

Az eg�sz szoba tiszta v�r volt bele�rtve a falakat is. Catrin az �gyon fek�dt meztelen�l �s v�resen, f�jdalommal teli tekintettel. Keze �s mellkasa teli volt hatalmas karmol�sokkal, ak�r csak a nyaka. Kouyou a cs�p�j�n �lt Catrin v�r�vel bebor�tva. A szeme v�r�sen izzott �s el�gedetten mosolygott r�m, mikor megl�tott, majd megnyalta v�res ajkait �s �jra beleny�lt Catrin has�n t�tong� lyukba �s elkezdte kih�zni a beleit.

Ez nekem m�r t�l sok. Rohantam le a l�pcs�n, de f�l �ton meg�lltam, �sszekuporodtam �s a f�leimre helyeztem a kezemet, hogy ne halljam az utols� sikolyait. Semmit nem tehetek m�r �rte, csak azt, hogy im�dkozom a lelk��rt.

Azt�n megint cs�nd lett, majd egy kezet �reztem meg a v�llamon, mire �sszerezzentem �s k�nnyes szemekkel n�ztem fel Kouyoura, akinek a szeme imm�r �jra barn�v� v�ltozott.

- Ne sajn�ld. B�n�s l�lek volt. Oda ker�lt, ahol a helye van. – k�z�lte hidegen, �rzelemmentesen, majd els�t�lt mellettem le a f�rd�be.

Nem is tudom meddig �lhettem a l�pcs�n, mik�zben pr�b�ltam feldolgozni a dolgokat, csak azt vettem �szre, hogy a hajnal els� sugarai bek�sz�ntek a konyhaablakon �t. Az �sszev�rezett p�l�mat el�gettem a csapban majd, lemostam a bel�le maradt hamut, majd bez�rk�ztam a szob�mba.

M�gis mivel �rdemelte ezt ki? Semmivel! Hab�r t�ny, hogy vannak dolgok, amir�l �n nem tudok, de Kouyou tud, elv�gre � bele l�t az emberekbe, de akkor is. Mi�rt kellett ezt v�gig n�znem?

Megpr�b�ltam lepihenni, de ahogy lehunytam a szememet el�m t�rultak a k�pek, �gy rohantam a wc-be h�nyni. Megadta mag�t a gyomrom.

Se aludni, se enni nem b�rtam. A munkahelyemre beteget jelentettem, de a szob�b�l nem mozdultam ki, csak ha nagyon musz�j volt. Enni se b�rtam, csak p�r falatot tuszkoltam le a torkomon, de azt is nagyon nehezen.

�pp kint voltam a konyh�ban, hogy lecs�pjek vacsor�ra egy kicsit a keny�rb�l, mikor megl�tom magam mellett Kouyout, �gy a gyomrom g�rcsbe �ll �s nem merek mozdulni, csak tartom a keny�rgalacsint a sz�m el�tt.

- Yuu, - fog meg v�llaimn�l �s ford�t maga fel�, k�zben m�lyen a szemembe n�z – nem foglak b�ntani. T�ged sosem tudn�lak b�ntani! Ne f�lj t�lem! – �lel mag�hoz szorosan, mire �n els�rom magamat.

- De, mi�rt? Kouyou, mi�rt kellett ezt tenned veled? – n�zek r� v�laszt v�rva.

- Mert meg�rdemelte. Vannak dolgok, amiket �n l�tok, te meg nem. Csak m�g jobban kisaj�t�tott volna t�ged. �n csak neked akarok j�t.

- Ne haragudj, hogy elhanyagoltalak. – szipogom, �s �t�lelem, � meg elkezdi a h�tamat simogatni.

Tal�n t�nyleg jobb, ha nem tudok azokr�l a dolgokr�l, ak�rcsak arr�l, hogy mit tesz a t�bbi emberrel. El kell �t fogadnom evvel egy�tt, elv�gre neki ez a dolga…. �s tal�n pont ez�rt nincsen egy bar�tja sem, mert ha a k�lsej�vel meg is bar�tkoznak, evvel nem biztos, hogy k�pesek. De �n nem akarok olyan lenni, mint �k, mert tudom, hogy Uruha egy nagyra n�tt gyerek, aki csak szeretetre v�gyik.