Egy hónap telt el az óta, hogy Ruki és Maya egymásra talált. Ruki részéről eleinte eléggé nehézkésen mentek a dolgok, mivel előtte nem volt még férfivel kapcsolata, de hamar megszokta a helyzetet, sőt jobban élvezte, mintha egy lánnyal lenne együtt, mert Maya mellett kimutathatta a nőiesebb oldalát és nyugodtan bújhatott hozzá, mint ahogy Koron szokott hozzá, ha még több szeretetre vágyik. Persze azért voltak dolgok, melyek zavarba hozták, mint például a közös fürdés és hasonlók.
E mellett Maya nagyon is élvezte a dolgot és mindent megtett, hogy kedvese ne legyen feszült, vagy ne érezze magát nagyon zavarban. Azonban heves természetéből adódóan nem minden esettben tudott várni, főleg ha Rukiról volt szó. Ez most sem volt másképp. Főleg, hogy szerelme éppen egy turnén volt. Hálát adott istennek, hogy csak két hónapot kellett távol lennie tőle és nem többet, de most számára ez is sok volt.
Így történt, hogy Takanori a turné után békésen sétált felfelé mit sem sejtve a lakásába, ahol egy Rukira kiéhezett Maya várta.
Kicsiny énekesünk épp, hogy le tudta venni cipellőit, mikor kedvese betámadta az előszobában. Hevesen mart ajkaira, majd kapta ölébe és vitte be a szobába, ahol az ágyra helyezve csókolta kedvesét, ahol csak érte.
- Maya, te is hiányoztál, de azt hiszem ez még kicsit korai. – mondta kipirult arccal, miközben az említett lehúzta róla nadrágját.
- De Ruki hiányom van. – nézett rá boci szemekkel - És amúgy is, jössz még nekem egy nyalókával. – Suttogta a másik fülébe, aki e mondat hallatán még jobban elpirult.
Ezt kihasználva a langaléta megszabadította őt boxerétől, majd ajkaival és kezével kezelésbe vette őt, hogy mennyei örömökben részesítse munkától fáradt kedvesét.
Nem kellett sokat tevékenykednie Mayának, hogy végre álma valóra válhasson és megérezze a másik ízét, hogy milyen is lehet az a bizonyos Ruki ízű nyalóka.
Ruki pihegve bújt hozzá, közben dicsérte a nyalóka feltalálóját és Maya nyalóka függőségét, majd a fáradtság álmot hintett szemére kedvese karjai között.
Vége
|
Ez annyira aranyos volt ,viszont...sírtam. De ennek ellenére nagyon tetszett!