Uruha

�rtetlen�l n�zem az asztalon a ter�t�ket, a t�zhelyen az ed�nyeket �s a kezembe l�v� apr� cetlit. 

- Ki lehet ez az Akira? - k�rdem magamt�l, de b�rmennyire is t�rn�m a fejem, egyetlen egy ismer�s�m sem jut eszembe, akinek ez lenne a keresztneve.

A t�zhely fel� veszem l�pteim, majd f�delezgetni kezdek, mindenbe beleszagl�szok, vagy csak �ppen belekavarok, s mondhatni isteni �telek n�znek velem farkasszemet a fazekak alj�r�l. 

- Nem tudom, hogy ki vagy, de j�l eltal�ltad az �zl�semet... - suttogom magam el�, majd magam el� pakolok mindent �s sz�pen sorj�ban mindenb�l eszek egy kicsit. - Istenien finom... - s�hajtom, majd m�g szedek a t�ny�romba mindegyikb�l, �s azt is bepuszt�tom. 

Elmosogatok magam ut�n, majd a nappalimba telepedek le. Egy ideig m�g azon t�r�m a fejem, hogy ki lehet az a t�nem�ny, aki ilyen j�l f�z, �s ennyire figyelmes, hogy az �gyamba rak, betakargat, meg a l�zamat is csillap�tani pr�b�lja, majd eszembe jut a legfontosabb dolog.

- Hogy jutott be a lak�somba? - esek p�nikba egy pillanat alatt, majd gyorsan az ajt�hoz szaladom, hogy megvizsg�ljam azt. A kulcs el van benne forgatva, dupl�n be van z�rva. M�sodik lehet�s�get is levizsg�lom, de a p�tkulcsaim is a hely�n vannak. - Csak nem valami bet�r�?

Sz�tn�zek a lak�somba, m�g a kanap� al� is belesek, hogy az apr�p�nzes dobozk�m meg van-e m�g, de az is, mint a t�bbi �rt�kt�rgyam �rintetlen. 

- H�lye vagy Ruru, h�lye... - ism�tlem magamnak. - Ha bet�r� lenne, nem f�radt volna m�g azzal is, hogy visszaz�rja az ajt�t, meg engem pesztr�ljon �s m�g eb�det is f�zz�n nekem. T�nyleg h�lye vagyok... - s�hajtok egy nagyot, majd ink�bb le�l�k a m�r felt�lt�d�tt laptop el�. Megind�tom, majd navig�lni kezdek a neten, amikor is jelez, hogy be k�ne tennem t�lteni. Morgol�dva szakadok el a t�rt�nett�l, amit m�g tegnap kezdtem el olvasni, majd csatlakoztatom a g�pet a t�lt�h�z. �rtetlenkedve telepedek le megint a kanap�ra, majd kezembe v�ve, gyanakodva list�zom el� az el�zm�nyeket. 

Csak pislogok magam el�, mint a jelz�l�mpa a sarki keresztez�d�sn�l. 

- Ez a tah� a sz�m�t�g�pemet is befoglalta - d�h�ng�k, majd lassan leg�rgetek ahhoz a linkhez, amelyen �n j�rtam az este miel�tt lemer�lt volna a g�p. - Atya�risten - s�p�tozom. - Ilyenk�ppen nem csod�lkozom, hogy  megint t�lt�re kellett tenni... - n�zek magam el� morcosan, majd megnyitom az els� oldalt, ahova a rejt�lyes idegen fell�pet. 

Csak bambulok, amikor megjelenik el�ttem egy manga le�r�sa. � is ilyesmiket olvas? Yaoi manga? 

- Hadd n�zz�k - t�lt�m be egy �j lapra az els� fejezetet, majd olvasni kezdem. Tal�n a hetedik, nyolcadik oldalig �rek, ahol m�r j�nnek is az arcpir�t� r�szek. �n igazs�g szerint, enyhe shounen-ai mang�kat szoktam olvasgatni, r�vid t�rt�neteket arr�l, amint egym�sra tal�lnak a f�h�s�k, meg ilyesmi. Valahogy sosem volt b�tors�gom egy ilyet elolvasni... 

A khm, h�t erotikus r�szek folytat�dnak, igazs�g  szerint csak �tsz�k�m �ket, mert a h�tt�rt�rt�net az igen is lek�ti a k�v�ncsis�gom, k�l�nben el sem olvasn�m. A m�sodik fejezetn�l m�r paprikav�r�s vagyok, mintha megcs�pte volna a hideg az arcomat, az ut�na k�vetkez�kn�l m�r egyenesen melegem van, �s egy kisebb nem� probl�m�m alt�jon. Nem gondoltam volna, hogy veszem a b�tors�got �s v�gigolvasom, ahogy azt sem, hogy ez ennyire beind�t...

 - Fene egyen meg, Akira, megrontott�l... - morgom magamnak, majd sz�pen elvonszolom magam a f�rd�ig. - Azt sem tudom, hogy ki vagy, mit akarsz, m�gis r�vett�l erre a.. erre a.. �h... - d�h�ng�k a zuhanyz�ban, azonban a hidegv�z nem akar hatni. Ha folytatom tov�bb magamra a hidegvizet, megf�zom, ha nem, �ll� d�k�val leszek k�nytelen eg�sz d�lut�n k�zlekedni, mellesleg este m�r kellene munk�ba menni... Bossz�san k�nny�tek v�g�l magamon, nem szoktam gyakran csin�lni ilyet, most azonban hamar elmegyek, majd ha m�r �gy is ott vagyok, rendesen letusolok, hogy majd k�s�bb megint ne kelljen ezzel vesz�djek. 

A szob�mba megyek, hogy tiszta ruh�t szedjek el� a gardr�bb�l, el� is szedem a legals� fi�komb�l egy tiszta als�gaty�t, majd sz�pen sorj�ban a nagyobb darabok is el�ker�lnek a szekr�ny m�ly�r�l. �ppen dobn�m le a kiv�lasztottakat az �gyamra, amikor valamin megakad a tekintetem. Els� sorban azon akadok fenn, hogy a bevetetlen�l hagyott �gyam most makul�tlanul �ll, s a p�rn�mon egy v�rv�r�s r�zsa  fekszik, mellette egy apr� k�rty�val. Egy sz�l als�gaty�ba sietek az �gyamig, majd felveszem a vir�got a p�rn�mr�l. 

- �u - ki�ltok fel, ugyanis megsz�rt a vir�gnak egyik t�sk�je. - Sz�p a r�zsa, de vesz�lyes... - s�hajtom, majd ink�bb lenyalogatom a kiserken� v�rt az ujjamr�l, s k�zbe veszem az �dv�zl�k�rty�t, hogy elolvassam. 

„Vir�got egy gy�ny�r� vir�gnak… Rem�lem kedvedre val�.

Akira”

Ugyan az a k�z�r�s, ugyan az az al��r�s, mint a reggel a cetlin. Gyorsan fel�lt�z�m, majd megfogom a r�zs�t �s beteszem pr�sel�dni a t�bbi vir�g k�z�. Mindig is rajongtam a vir�gok�rt, ha valakit�l kaptam, a legt�bbje, vagy minimum egy sz�l a csokorb�l beker�lt a lexikon lapjai k�z�, hogy megmaradjon eml�kk�nt. Miut�n a r�zs�t elint�ztem, kimegyek �s megkeresem a nappaliban a reggeli kis cetlit, majd a mostani k�rty�val egy�tt az �jjeliszekr�nyem fi�kj�nak z�rt r�sz�re teszem, tal�n majd egyszer ez is egy kellemes eml�k lesz.

M�g annyi id�m van, hogy elolvassak ez r�vid mang�t, ez�ttal egyfejezetest �s csak enyhe shounen-ait. Yuri to Yura.[1] A t�rt�net nagyon meghat�, engem teljesen elvar�zsolt, �gy tal�n a mai napon t�rt�ntek miatt is, meg a manga miatt, de j�kedv�en indulok meg a munkahelyem fel�, ahol megint nagy a t�meg.

- Szia, Ruru – k�sz�nt Tochi, majd ink�bb a kliens�vel foglalkozik, �n meg megyek h�tra az �lt�z�be, hogy �tvegyem a ruh�mat.

Kiveszem a szekr�nyemb�l a kell� darabokat, majd elkezdek vetk�zni, amikor nyilik az ajt� �s bel�p rajta egy idegen szem�ly.

- Eln�z�st, de ez a szem�lyzetnek az �lt�z�je, k�rem, t�vozzon! – sz�litom fel, de � egy j� ideig nem sz�l semmit.

- Reit�nak h�vnak, Toshiya-san tegnap alkalmazott, ezen t�l egy�tt fogunk dolgozni – mosolyog halv�nyan r�m, amit�l egyb�l olvadozni kezdek.

- � any�m, de j�k�p� – gondolom magamban, majd m�regetni kezdem, minden illemet f�lret�ve. – �s izmosok a karjai, a l�bai, �s azok a gy�ny�r� ajkak… - kezdek el s�hajtozni, mint valami tini l�nyka. - Komolyan mondom Ru, nem vagy norm�lis… - szidom magamat, majd v�g�l el�v�ve az etikettet �n is megsz�lalok.

- Takashima Kouyou, de a bar�toknak csak Uruha – mosolygok r�, majd meghajolok el�tte. – �r�l�k, hogy megismerhetlek. 

- �gyszint�n – hajol meg kicsit � is, majd egy szekr�nyhez megy �s el�v�ve a munkaruh�j�t �lt�zik �t a szemem l�tt�ra. Csak csorgatom a ny�lam a kidolgozott izmait k�mlelve, a form�s fenek�t meg a kock�kat a has�n, azt�n k�pzeletben sz�mtalanszor fejbe verem magam, amikor kicsit messzebb vizekre evezn�k, meg Akir�t is nemegyszer elk�ld�m melegebb �ghajlatokra, ami�rt bele�ltette a bogarat a f�lembe.

- Embereld meg magad Kouyou, k�l�nben �ll� fasszal kell majd dolgoznod eg�sz �jjel – pr�b�lok magamra ijeszteni, majd ink�bb elford�tom r�la a tekintetem �s �n is �lt�zk�dni kezdek. �rzem, hogy vizslat, hogy alaposan megn�z mag�nak, de nem merek mondani semmit. Tal�n f�leg az�rt nem, mert f�l perce m�g �n kukoltam �t �gy, hogy m�g a ny�lam is folyt. Nagy nehezem siker�l �t�lt�zn�m, fejem az fogadok, hogy ak�r egy c�kla, majd amilyen gyorsan csak tudok, kimenek�l�k az �lt�z�b�l, mert egyszer�en t�ls�gosan felforrtak a dolgok…