Kouyou

Ideges vagyok. Kor�bban nem volt erre p�lda, most azonban nyomos okom van r�, hogy az legyek. Ruru tegnap �sszepakolt p�r holmit egy apr� b�r�ndbe, majd mit sem t�r�dve azzal, hogy vajon k�pes leszek-e �tvenni a hely�t, lel�pett itthonr�l. Iszonyatosan haragudtam r�, mert a l�ha azt hiszi ezzel megv�s�rolt, ezzel bet�mheti a sz�mat, elfelejtheti a gondolatot, hogy csak egy �cska kidobhat� valaminek n�zett. � lehet, hogy t�ltette mag�t a dolgokon, de �n k�ptelen vagyok lez�rni magamban a t�rt�nteket.

Ember vagyok, emberi �rz�sekkel, v�gyakkal, �s �lmokkal. Erre nem gondolt, amikor megrendelt? Mit k�pzelt? Majd bez�r egy s�t�t szob�ba, a szolg�ja leszek, minden k�v�ns�g�t lesem, m�g � kint villog a sz�npadon, teszi azt, amit szeret. Azt, ami boldogg� teszi? Az �n boldogs�gom?

Az �n boldogs�gommal mi lesz? Nincs jogom hozz�?

Kapkodva keresem el� Ru egyik legszebb cip�j�t, s miut�n sz�pen megtiszt�tom, belel�pve indulok a bej�rati ajt� fel�. Szerencs�mre, megkaptam a p�tkulcsot, �gy nyugodtan m�szk�lhatok ak�r eg�sz m�snap reggelig az utc�kon, amihez igencsak nagy kedvet kapok, amikor kil�pek a h�zunk ajtaj�n.

Leny�g�znek a l�tottak. Egyszer�en minden olyan �rdekesnek t�nik, hogy gondolatban legsz�vesebben tark�n v�gn�m magam azzal a felki�lt�ssal, hogy: El�g legyen a gyerekes viselked�sb�l, mert elk�sel!

K�r�lbel�l a harmadik elt�r�n�l jut eszembe, hogy a nagy siets�gben otthonmaradt a git�r a folyos�n, �gy k�nytelen-keletlen vissza kellett fordulnom �rte. K�s�sben voltam, a telefon meg Run�l, �s egyre ink�bb csak azon idegeskedtem, hogy ebb�l az eg�szb�l nem s�lhet ki semmi j�. M�gis hogyan?

Fogalmam sem volt, hogy mik�nt viselkedjek vel�k. �n nem vagyok Ru, b�rmennyire is hasonl�tunk k�ls�re, legbel�l � �s �n k�t k�l�n vil�g vagyunk, ha tetszik, ha nem. Ez engem boldogg� tesz. Hogy tudom, van v�laszt�si lehet�s�gem, hogy mindent a szerint tehetek, ahogy akarok, mert ekk�pp nem f�gg�k t�le. Ez �ltal nevezhetem magamat embernek.

Imm�r git�rral a h�tamon koptattam a poros j�rd�kat. Ink�bb gyalog indultam neki a nagy kalandnak, mert �szint�n, hi�ba k�z�sek az eml�keink, a tapasztalataink, k�telkedtem abban, hogy k�pes lenn�k-e elvezetni egy kocsit. Sosem csin�ltam, �n nem, csak �, �s b�rmennyire is profin csin�lja, az nem jelenti azt, hogy �n ne lenn�k egy k�tbalkezes balek, aki el�ti az els� vele szembej�v� villanyp�zn�t. Maradt teh�t a saj�t szem�lyg�pkocsim, a k�t l�bam, ami megb�zhat�, �s csak oda visz, ahov� �n ir�ny�tom. Nem kell hozz� k�l�n f�k, el�g, ha azt gondolom magamban, meg�llj, �s k�sz.

A gyalogos �tj�r�k ijeszt�ek. Hossz�ak, f�lelmetesek, �s az a sok kocsis barom, aki dud�lva pr�b�lja el�csalogatni a soromp� z�ld sz�n�t, r�m hozz�k a fr�szt, hisz kitudja, mikor gondol egyet valamelyik�k, �s t�rv�nnyel mit sem t�r�dve hajt �t rajtam, vagy b�rki m�son.

Egybe eljutok v�g�l a pr�baterembe, ami a fanok elk�pzel�s�vel ellent�tben nem a Psc �p�let�n bel�l van, csak egy egyszer� rakt�rszer�s�g a kik�t�ben, ami el�g t�gas ak�r egy egyszer� Pv felv�tel�hez is. Senki sem tud r�la, csak a menedzser�nk, illetve a t�bbi banda a c�gt�l, hisz �k is hasonl� helyeken szoktak pr�b�lni.

A c�gn�l csak akkor dolgozunk, ha �ppen zajlanak egy album felv�telei, vagy azt pr�b�ljuk f�nyezni, jobb� tenni, addig azonban ebben a rakt�r �p�letben pr�b�lgatunk, alkotunk, vagy �ppen r�szeged�sig isszuk magunkat, hogy m�snap izzadtan �s mocskosan folytathassuk a munk�t ott, ahol azel�tt abbahagytuk. Abbahagyt�k.

Azt sem tudom, mik�nt kellene err�l besz�lnem. Egy�ltal�n helyes az, hogy Ru tapasztalatair�l �gy besz�lek, mintha a saj�tjaim lenn�nek?

Nagy leveg�t veszek a bej�rat el�tt, k�nytelen-kelletlen, musz�j �sszeszednem a b�tors�gom ahhoz, hogy k�pes legyek egy teljes napot �tsz�n�szkedni azok az emberek el�tt, akiket Ru a bar�tainak nevez. Vajon, ha tudn�k, hogy �n nem � vagyok, hogyan viselkedn�nek velem? Vajon, ha tudn�k, hogy csak egy m�solat vagyok, bar�tkozn�nak velem? Elfogadn�nak?

- Nem j�ssz be? – Megugrom a hirtelen j�tt t�mad�sra, mert nemcsak megsz�lalt m�g�ttem valaki, hanem a v�llamra is tette kezeit, mindezt �gy, mintha most t�nt volna el� a nagy semmib�l, ak�r Houdini. Kell f�l perc, m�g �sszeszedem magam, �s r�j�v�k, ezt csak Reita, az a Reita, akit Ru sz�vb�l szeret, bennem azonban nem mozd�t meg semmit.

- De, megyek – v�laszol�k kb. egy perccel k�s�bb, amikor m�r siker�l magamban mindent a hely�re tenni.

K�vetem �t a kanap�ig, de nem �l�k le mell�. Helytelennek tartom azt, hogy fl�rt�ljek, vagy ak�rcsak v�laszoljak az � jeleire, amik el�gg� �rthet�ek. Ha Ru lenne most itt a helyemben, biztos boldog lenne, hogy Akira �gy osztogatja neki a lapokat, �n azonban k�ptelen vagyok elfogadni �ket, hisz azok nem nekem sz�lnak. Nem akarok j�tszani az �rz�seikkel, mert b�rmennyire is elk�pzelhetetlennek l�tja ezt a kapcsolatot Ru, el�gg� nyilv�nval� m�g sz�momra is, hogy �k egym�snak lettek teremtve.

Nemsok�ra a t�bbiek is betoppantak, aminek k�l�n�sebben �r�ltem, hogy v�g�l nem k�stem semmit, legal�bb is a t�bbi taghoz k�pest, akik a megbesz�lttel ellent�tben, f�l �r�val azut�n �rkeztek meg.

A f�lelmeim azon nyomban elvesztek a semmibe, amint Ruki kimondta, hogy ideje lenne pr�b�lni. Rengeteget gyakoroltam otthon az elm�lt id�kben, m�g Ruru bej�rt dolgozni, szinte az �sszes dalt hib�tlanul elj�tszottam m�r egyszer-k�tszer, ak�rcsak t�nylegesen v�gigj�rtam volna ezt az utat a fi�kkal, mintha mindig is �n lettem volna Ru, a szuperszt�r, akit a kacsasz�ja miatt im�d mindenki.

F�radt vagyok, mint eddig m�g soha. Az, hogy ezekkel a sr�cokkal egy�tt zen�lhettem, akkora �lm�ny volt sz�momra, hogy m�g most is k�ptelen vagyok felfogni, ez megt�rt�nt. Velem t�rt�nt.

- Kouyou, gyalog j�tt�l? - j�n a k�rd�s Aoit�l, amikor m�r a rakt�r el�tt b�cs�zkodunk egym�st�l. Kiss� megillet�d�m azon, ahogy a nevemen sz�l�t, a t�bbiek vele ellent�tben mind Rurunak, vagy Uruhanak neveznek, Aoi azonban m�s. Pont �gy, ahogy �n is m�smilyen vagyok, mint Uruha.

- Igen - v�lasz�lom t�m�ren, majd �rtetlens�g�t l�tva folytatom a gondolatot. - Nem �reztem magam valami t�l j�l, nem akartam karambolozni. Yuu elismer�en b�logat, mintha �pp most �rtam volna meg �letem legjobb git�rsz�l�j�t, majd elvigyorodik �s �tkarolja a nyakamat, amit �n nyugodt sz�vel, engedek, annak ellen�re, hogy Reita a tekintet�vel k�pes lenne meg�lni mindkett�nket.

- Hazaviszlek - nem k�rd�s, egyszer� kijelent�s, �n meg boldogan fogadom el a lehet�s�get, hisz �gy hamar�bb hazajuthatok.

 - Rendben - mosolygok r� j�kedv�en, majd a kocsi fel� indulok �s be�l�k az any�s�l�sre. Yuu r�di�t kapcsol, teli torokb�l �nekel, �s igencsak biztons�gosan vezet, amin, �szint�n elcsod�lkozom. Minden sebess�gkorl�tot tiszteletben tart, nem el�z azokon az �tr�szeken, ahol a szab�ly azt tiltja, egyszer�en � minden anya �lma. Ha gyerekem lenne, szabad sz�vvel b�zn�m r�, mert tudn�m, hogy eg�szben visszahozza majd hozz�m.

A lak�somt�l nem mesze tal�l egy szabad parkol�helyet, sz�pen be is foglalja, majd m�g j�ratja egy kicsit a motort, m�g v�g�l lez�rja a kocsit.

- Mi a baj? - k�rdi percekkel k�s�bb, amikor m�r nekem igencsak mennem k�ne, de sehogy sem akar�dzik a dolog. Az igazs�g az, hogy nem f�lik a fogam az egyed�ll�tre, ha kisz�llok a kocsib�l, nincs senki, aki t�rt karokkal v�rna r�m. Nincs senki, aki sz�rakoztatna, vagy csak elfeledtetn� velem azt, hogy mennyire is v�gyom m�r az elismer�sre, a szerelemre.

Vajon Yuu k�pes lenne szeretni engem, Kouyout?

 - Felj�ssz? - ny�g�m ki v�g�l, mire kikerekednek szemei, majd visszanyerve uralm�t tettei felett, kicsatolja a biztons�gi �v�t, �s kisz�ll a jagu�rb�l. Sz�tlanul k�vetem, mintha �pp az � lak�s�ra sietn�nk kef�lni, holott az eny�mre k�sz�l�nk menni, meginni esetleg egy-k�t poh�rral, hogy ne �rezzem magam egyed�l.

Yuu egyhelyben toporog a folyos�n, k�l�n utas�tanom kell ahhoz, hogy k�vessen a nappaliba. M�g leveti a cip�it, �s eltotyog kanap�ig, �n gyorsan elt�ntetem a nyomokat a mosogat�ba, nehogy r�j�jj�n, tegnap ebben a konyh�ban m�g ketten eb�deltek.

- Mit k�rsz inni? - ki�ltok ki neki a konyh�b�l, mik�zben k�t tiszta poharat szedek el� a szekr�nyb�l.

- Mindegy - v�laszolja, pedig pontosan tudom, hogy nem az. Kocsival van, ami vagy azt jelenti, hogy taxival megy majd haza, vagy azt, hogy ma est�re ezzel bek�redzkedett a kanap�mra.

- Akkor vodka lesz - mosolygok r� j�kedv�en, majd a b�rhoz s�t�lok, kiveszem a szekr�nyb�l az egyik Eur�p�b�l hozott �veget �s abb�l t�lt�k magunknak.

Minden poh�rral od�bb egyre ink�bb felold�dik, megered a nyelve, s egyszer�en elk�peszt�, hogy mennyit tud besz�lni.

Mes�l a csal�dj�r�l, amir�l kor�bban soha. Elmondja, hogy nagyon hi�nyoznak neki a sz�lei, hogy lassan k�t �ve megromlott a kapcsolata a b�tyj�val, mivel turn�n volt a n�v�re temet�se helyett. Besz�l a n�v�r�r�l, akit nagyon szeretett, aki gyakorlatilag felnevelte �t.

Mes�l az els� szerelemr�l, a m�sodikr�l, a legnagyobb csal�d�sair�l, �s v�g�l f�ny der�l a nagy fekete lyukra is, megmagyar�zza, hogy mi�rt viselkedett olyan fur�n 2010ben. Megn�s�lt, mert el akarta felejteni a nagy szerelm�t, a h�zass�ga azonban �t h�napig tartott, mert k�ptelen volt kiverni a fej�b�l az illet�t.

�jjel kett� fel� kapcsolom ki a t�v�t, miut�n lej�rt a film, amit Yuuval n�zt�nk. A sz�ban forg� egy�n a v�llamnak d�lve laposakat pislogva n�z fel r�m, majd p�r perccel k�s�bb megemberelve mag�t kell fel a kanap�r�l �s indul meg a kij�rat fel�.

- Azt hiszem, h�vok egy taxit - �s�tja, mire azonnal mellette termek, hogy megakad�lyozzam �t t�voz�s�ban.

- Ugyan m�r, Yuu… Nem venn�m a sz�vemre, ha b�rmi t�rt�nne veled… - suttogom csendesen, majd hogy eloszlassam a be�llt csendet, ink�bb folytatom mondand�mat. - Menj f�rdeni, �n addig meg�gyazok neked.

Yuu, sz�fogad� kisfi�hoz m�lt�an k�veti az utas�t�saimat, �gy miut�n a mark�ba nyomok egy t�r�lk�z�tt, �s egy vadonat�j, �ltalam m�g nem haszn�lt als�gaty�t, bet�madja a f�rd�t, �s negyed �r�n kereszt�l bitorolja azt.

Gyorsan meg�gyazok neki a kanap�n, magamban meg eld�nt�m, hogy majd azt hazudom neki, az�rt nem a vend�gszob�ba sz�ll�solom el, mert ott �pp nagytakar�t�s folyik, fal �s ablakfest�s, �s val�sz�n�leg t�l neh�z most odabent a leveg�.

Yuu frissen j�n ki a f�rd�b�l, mag�val hozva Ru tusf�rd�j�nek kellemes illat�t. Vizes a haja, �s k�cos, mint amit t�r�lk�z�vel pr�b�lt gazd�ja sz�razra d�rzs�lni sikertelen�l. Le�l a kanap�ra, egy sz�l als�ban, �n meg isten tudja milyen motiv�ci�b�l, el�hal�szok egy tiszta f�s�t �s a h�ta m�g� settenkedve pr�b�lom kioldani a csom�kat a haj�b�l.

Elmosolyodom az eml�keken, azon, hogy tulajdonk�ppen mindig is � volt az, aki a legt�bbet bev�llalt. Ha a stylist �gy k�v�nta, r�vidre v�gatta a haj�t, ha r�zsasz�nre akarta befestetni, azt is megcsin�lta semmif�le rossz sz�j�zzel a tork�ban. Most azonban szebb, mint m�skor b�rmikor. J�l �ll neki a fekete, f�lhossz� haj, kiemeli szemeinek m�lys�g�t, arc�nak nemes von�sait. Ezeken gondolkodva elt�prengek azon, hogy Ru vajon mi�rt nem nyitott fel� soha? Pedig el�gg� egy�rtelm�ek az � jelz�sei is, Akira f�lt�kenys�g�b�l lesz�rve, tal�n Runak n�la is lenn�nek es�lyei… Vajon, ha tudn�, hogy �n nem Ru vagyok, k�pes lenne engemet szeretni? Egy�ltal�n, mivel �rte el Ru, hogy mindketten az � kegyeit less�k?

Yuu majdnem elalszik, mik�zben �n kibogozom f�rtjeit, �gy sz�pen elveszem t�le a t�r�lk�z�t, �s azzal egy�tt �n is elmegyek f�rdeni. Mire ki�rek, m�r nagyban durmol a kanap�n eld�lve, amit a biztons�g kedv��rt kih�ztam, hogy ezzel is egy kis k�nyelmet biztos�thassak neki.

�pp menn�k a szob�m fel�, amikor Yuu megsz�lal valami f�ld�n t�li hangon, �s a nevemet s�hajtsa, ak�r egy elcs�pelt porn�filmben a h�sszerelmes.

Nem tudok ellen�llni a k�sztet�snek, hogy hozz� ne �rjek. Egyszer�en vonz minden porcik�ja. Arca gy�ny�r�s�ge, a v�kony takar� alatt kikereked� feneke, hossz� �s form�s l�bai, kidolgozott fels�teste… Kedvem t�mad cs�kolni �t, viaskodom magamban rendesen, m�gis, valamilyen fels�bbrend� k�sztet�snek h�la, ajkaira hajolok, hogy elcsenhessem t�le �letem els� cs�kj�t.