UNiTE (A 2018-as UNiTE-h�t keretein bel�l)
Lin portf�li�j�b�l m�r csak egy kis k�p hi�nyzik.

 

 Lin �r�k �ta �lt az �res v�szon el�tt. Jobbj�n, egy �llv�nyon vizes t�lk�k, fest�kek �s k�l�nb�z� m�ret� ecsetek ter�ltek el. Festeni pr�b�lt, a m�terem hatalmas ablakain besz�r�d� k�s�d�lut�ni, narancsos f�ny er�teljesen vil�g�totta meg szomor� arc�t. Portfoli�ja utols� darabj�t, egy portr�t pr�b�lt fejb�l felskiccelni az �l�ben, de b�rhogy fogta a ceruz�t, sehogy sem akar�dzott megh�znia a fejben meg�lmodott vonalakat. M�r igaz�n fel akarta adni. 

 

 Ekkor azonban pillant�sa elszakadt a pap�rr�l, �s a jobbj�n, t�le p�r m�ter t�vols�gra �l� alakra esett. Haku f�lig lehunyt pill�kkal, nyugodtan v�ve a leveg�t festette meg a t�le egy m�terre l�v� feh�r asztalon �ssze�ll�tott kompoz�ci�t: k�t v�za - egy nagy akvamarink�k, �s egy kicsi, feh�r, benn�k n�rcisz meg h�vir�g, k�r�l�tt�k k�l�nb�z� vir�gok szirmai. Csend�let. 

 

 A f�rfi sz�ke haj�t kontyba fogta, n�h�ny tincse azonban szabadon l�gott az arca mellett, kihangs�lyozva m�ltatlan sz�ps�g�t. Lin legal�bbis igazs�gtalannak tal�lta, hogy valaki ennyire gy�ny�r� legyen, ak�rcsak egy �letre kelt, renesz�nsz szobor. M�gsem gy�l�lte �t ez�rt, s�t, pont ellenkez�leg. Csod�lta Hakut. Isteni szikra lobbant a fej�ben.

 

 A f�ldre helyezte a v�zlatf�zet�t, majd lassan fel�llt. L�ptei, ahogy Haku fel� k�zeledett, halkan koppantak a padl�csemp�n, felkeltve ezzel a f�rfi figyelm�t, aki k�v�ncsian pillantott Linre. Megm�rtotta az ecset�t a vizes t�lk�ban, azt�n rutinos csukl�mozdulattal itatta le a vizet r�la a jobbj�n l�v� rongyon. 

 

 – Mi kell? - k�rdezte, ujjai tettre k�szen t�ncoltak a kell�kei felett. Lin megr�zta a fej�t, azt�n m�ly leveg�t vett. Igen, Haku t�k�letes alany lenne. �velt orra, keskeny, hat�rozotts�got sugall� szemei, apr� ajkai fens�gesen mutatn�nak a v�sznon. Lin portf�li�j�nak �ke lenne. 

 

 – Te - n�zett m�lyen a f�rfi szemeibe, mire Haku arc�n bizonytalan mosoly suhant �t. Nem tudta mire v�lni a hirtelen v�laszt, amely annyi �rzelmet t�kr�z�tt. Linnek sz�ks�ge volt r�, �, de m�g mennyire, hogy sz�ks�ge. 

 

 – Minek? - vonta fel sz�pen �velt szem�ld�k�t, ahogy felemelkedett a sz�k�r�l. K�zelebb l�pett a f�rfihoz, ajkaik k�z�tt alig egy l�legzetnyi t�vols�g maradt. Lin incselkedve z�rta be, sz�juk egym�snak pr�sel�d�tt, ahogy megform�lta a szavakat. 

 

 – Modellnek a portr�mhoz - suttogta. Haku lehunyta a szemeit, �s hitetlen�l elmosolyodott. M�g v�letlen�l sem akart elt�volodni a m�sikt�l. 

 

 – T�nyleg? - s�hajtotta. – El�g j� vagyok �n neked?

 

 Lin nem felelt, ehelyett �hesen tapadt r� a f�rfi ajkaira. Nyelve utat t�rt mag�nak a l�legzetnyi r�sen, hogy azt�n t�ncba kezdjen Haku�val. Forr�s�g �nt�tte el a test�ket, ujjaikkal hevesen t�ncoltak egym�s �lt�z�k�n �s tincsei k�z�tt, cs�p�j�k egym�snak pr�sel�d�tt. 

 

 – T�k�letes vagy nekem - szakadt el egy pillanatra Lin a m�sikt�l, hogy azt�n m�g hevesebben tapadjanak �ssze.